Tényleg van jó autó 300 ezer forintért! Mondeo használtteszt

Ford Mondeo 1.6 16V CLX, 1995 – használtteszt

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Tágas, klímás, jó állapotú és gazdaságos autó kismillió van a piacon. Mindezt 300 ezer forintból kihozni már művészet, de legalábbis utánajárás kérdése. Találtunk egyet.


Tényleg jó autót venni mindössze 300 ezer forintért nagyon nem egyszerű mutatvány. Mivel 10 százalékos önerővel hitel már - nem feltétlenül sajnálatos módon - nincs, újat nem kapni ennyi önerővel. Vajon mi újság a célnak valóban megfelelő, ilyen árkategóriájú, üzembiztos, érvényes magyar okmányokkal rendelkező kocsik piacán? Az legnagyobb hazai hirdetési portál, azaz a használtautó.hu keresője bizony jócskán több mint 3 ezer (!) darab 300 ezer forint alatti járgányt kínál, ám azt azért nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy töredékük jöhet csak szóba, ha komolyan vesszük a kritériumokat, azaz az üzembiztos használhatóságot.
Márpedig mi komolyan vettük, s így csak egyvalami tornászhatja fel a vásárlásra szánt 300 ezret: az átíratás fájó költségvonzata, hiszen amúgy minden szempontból elfogadható, pluszkiadát nem igénylő - klímás, tágas, olcsón fenntartható - autóként ismertük meg a cikk főhősét, az 1995-ös évjáratú, amilyen csúnyácska, olyan meglepően jó karban tartott Ford Mondeót. Mi más is adhatta volna az apropót, mint az egy hete taglalt klímás autók 300 ezerért fedőnevű virtuális körkép, amelynek egyik favoritja a Mondeo lett. A Sierra-utód, fronthajtású, immár harmadik generációjánál tartó középkategóriás, melyet 1993-tól nyilván nem véletlenül gyártanak és értékesítenek szép sikerekkel, azaz nagy számban. A híresztelések szerint tágas és gazdaságos, olcsón fenntartható modell, és tesztautónk csak igazolni látszik a megállapítások helyességét.

A kékoválos világautó a kezdetektől elérhető volt négy- és ötajtósként, illetve kombiként is, 1994-ben – a Citroën Xantiát és a Mercedes-Benz C-osztályt megelőzve – Év autójának választotta a szakzsűri. Döntő érvekként mellette józan árát, „simulékony” formáját, remek úttartását és takarékos Zetec benzinmotorjait sorakoztatták.
Ez a ránézésre sok apró sebből vérző, bent bezzeg legfeljebb 10 évesnek tűnő, azaz példásan megkímélt második tulajos példány még az első frissítés előtti. „Simulékony” formáját a ma szemüvegén át nyugodtan nevezhetjük felejthetőnek vagy unalmasnak, cserébe nem olyan megosztó, mint mondjuk egy gülüszemű, hátul amerikaiasan csíklámpás Scorpio vagy, mint a frissített, oldalra húzott lámpás 1996-os kiadás.
Kétségtelen, hogy az 1995-ös példány bőven kapott az élettől, viszont apróbb koccanások karcain, horpadásain és holmi kezdődő (bal oldali) küszöbrozsdán, valamint a jobb hátsó kerékjárat rügyezésén túl nem érheti kritika. Talán még az is jól állna neki, ha ledobhatná a márkaidegen, Vectra-féle, itt-ott törött dísztárcsákat.
Nyilván nagyon nem mindegy, hogy lelkiismeretesen volt szervizelve, javítva és szeretve. Az elöl (mintegy 60 százalékos) négyévszakos, hátul (jóindulattal is legfeljebb 50-es) nyári gumiabroncsok 185/65 R14 méretükkel pazar partnerek a komfortos utazásban. A gyári antennán túli hátsó tetőcsonk története a feledés homályába vész, az azért üdvös, hogy nem tuningolták vagy palástolták valami modern cápauszony-utánzattal.
Noha a mainál közel 40 centiméterrel rövidebb és csaknem 200 kilogrammal könnyebb, 4,48x1,75x1,42 méteres külméretű, 2,7 méter tengelytávú karosszériába csomagolt 1,6 literes Zetec benzinmotor az aktuális Mondeo azonos méretű alapblokkjának teljesítményét csak háromnegyed-részben hozza (120 helyett 90 lóerős), a menetdinamikai értékek nem feltűnően rosszak. Inkább csak kimértek: a 100 km/órára gyorsulás szintideje 13,7 s, a végsebesség 180 km/óra - legalábbis a gyári értékek szerint. Mondeónk utasterével kapcsolatban elmondható, hogy korát meghazudtoló állapotban virul, semmi nem lóg csúnyán, és nem is zörög vészesen a berendezés. Ha túl szigorúak lennénk vele, a kézifék karjának szoknyája szakadt, a kárpitok néhol foltosak-fáradtak, az illesztések helyenként megereszkedtek, a kesztyűtartónak csöppet csálén áll a fedele. Az ajtók azonban passzentosan csukódnak, az ablaküvegek zokszó nélkül járnak (elöl elektromosan) le-fel. Nem csak a berendezés állapotát, a helykínálatot sem érheti komoly kritika, elöl-hátul jól elférni, a második sorban három felnőtt is viszonylagos kényelemben csücsülhet.
Hirdetés

Elöl könnyen, tág határok közt állítható a sofőr ülése; remek, hogy minden kézre esik. Azonnal feltűnik, hogy a külső tükrök kicsik, vezetés közben pedig kiderül, hogy holtterük viszont nagy. Menet közben kisebb cuccainkat számos apró rekesz nyeli el, az ajtózseb lehetne nagyobb. Használt autó vásárlásakor első körben, nem épp helyesen, de még az állapotnál is előbb kerül terítékre a felszereltség. Itt utóbbival sincs gond, a CLX szintű tesztautóba néhány extrát, így két első légzsákot és manuális klímát is tettek gyárilag, zárja központi, utólagos extraként pedig picit bénán, a kézifék mellől működtethető első villanyablakot is kapott. Csomagtartója bentről is nyitható. A zár valaha a riasztó távirányítójával is csippantható volt, ma azonban már nem ad ilyen luxust, mindezzel persze könnyedén együtt lehet élni. Az már megszokást igényel, hogy jobb oldalról „kulcsolva” egyedül az anyós ajtaja tárul fel, az összes zár csak balról nyitható. Bent fordos hagyomány szerint, a sofőr kilincsének megnyomásával reteszelhető az összes zár. Az utólagos (nyilván nem az első), MP3-at is játszó Panasonic hifi korrekt. Nem úgy a központi szellőző alá, a digitális óra mellé applikált hőmérő, mely a valóságtól távoli hőmérséklet-értékeket mutat. Apropó klíma, a fűtés elsőrangú, de a légkondi nem, az autó tulajdonosa szerint egy feltöltés ráférne, magyarán a rendszer - ha csak kicsit is -, de ereszt, ami pedig már hibát jelent.
Pöccre indul azonban a motor, a hangja alapján nem hibátlan kipufogóból korhű szagok áradnak - környezetvédelmileg nem véletlenül pirosmatricás a (ne feledjük, több mint 16 éves) kocsi. De hurrá, nincs szmogriadó, mehetünk! A kuplung és a váltó majdnem tökéletes, a motor pedig meglepően nyomatékos. Miután elérte üzemi hőfokát, akár 50-es tempónál is elketyeg ötödikben, 1500-as fordulattól, ha nem is frenetikusan, de már húz. Kilencven km/óránál még csend honol az utastérben, és igazából 120-130-nál sem zajosabb az átlagnál. Sztrádatempónál már 4000 1/perc körül forog a motor, s olyankor fogyasztása is nyilván megugrik, ezzel együtt a rövid, városi rohangálás az, ami nincs ínyére. Gazdája szerint Budapesten mintegy 10 litert kér 100-on az 1,6-os Mondeo, míg nagy átlagban 8 literes étvágyat tapasztalt a sok tízezer kilométeres használat során.

A már-már „érett” Mondeo féke és kormányműve rendben van, a szervorásegítés mértéke eltalált. Meglepően egyben van a futómű is, ugyanis az csak jobb hátul kopog egy kicsit. Az autó korát, a 200 ezer km feletti futásteljesítményt, a hazai úthálózat csapnivaló minőségét, továbbá a típushoz olcsón beszerezhető alkatrészeket számba véve utóbbi könnyedén megbocsátható. Az úttartás, illetve az általános menetkomfort 16 éves autóhoz mérten hibátlan, méretükhöz képest a csík-lámpák fényereje kielégítő. A már említett, holtteres tükrön túl más kényelmetlenség menet közben nem tapasztalható, parkolni-tolatni gond nélkül lehet az amúgy jól átlátható karosszériának köszönhetően.

Ez a 300 ezer forintért kapható Mondeo tehát jó vagy rossz úton is vígan elviszi utasait, utastere a vártnál kevésbé zörög. Érthető, hiszen komolyabban törve nem volt, karbantartást is kapott. Korrekt ajánlat, hiszen a kötelező átíráson kívül nem kell azonnal és kötelezően további összegeket rákölteni. Amennyiben hosszabb távon is használná az a szerencsés vevő, aki ráakad, persze fordíthat rá. Jöhet új gumi, hátsó futómű-javítás, majd lakatolás, ha azonban csak egy tél a tét, ez a Mondeo azt vélhetően mostani állapotában is gond nélkül kihúzza.
Az 1993-2000 közti Mondeók használóinak 3,4 pontos átlagú véleményeit böngészve, és ezt a példányt kipróbálva bátran ajánlott egy hasonló beszerzése, ha nem kell szebb, jobb, fiatalabb jármű, vagy egészen egyszerűen ennyit szán rá a família. Sietősebbek nagyobb motorral vegyék, a dízelhez már bevállalósabbnak és még mázlisabbnak kell lenni – azok legtöbbször felülről közelítik a 288 Mondeo-használó tapasztalatait összesítő adatbázisunk 223 889 kilométeres átlagát. Mivel a sorozat ár/érték aránya parádés, ilyesmi korú benzines Mondeók viszonylag olcsón, 80-850 ezer forintért kelletik magukat.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2017.10.31. at 08:24
    Permalink

    Nem tudom ki hogy van vele, de én autót nem 1-2 évre veszek.
    21 évesen vettem első autómat, egy 14 éves “A” Vectrát. Jó állapotúnak tűnt, meg ment mint a mérgezett egér (2.0 8szelep). 1-2 évig nem volt vele baj, aztán jöttek a bajok, nem komolyak, csak veszélyeztették az üzembiztosságot. (akksi csere -ugyebár kb 5-6 évre mondunk egy akksit, és az előző tulaj ki tudja mikor tette bele), generátor csere (felújítottat egy rokontól, szóval nem volt drága, és jó!), töltőkábel csere. Természetesen amikor megvettem, akkor a szükséges dolgok (olaj, szíjak, vezérműkereke, észíjtárcsák, szűrők -benzinszűrő is, amit sokan figyelmen kívül hagynak-), ja és aki ismeri a típust, tudja, hogy ez kb 1,5 tank benzin ára (mai benzinárakon). Ezek után futásteljesítménytől függetlenül is legalább évente(!) egy szerviz, ami megint csak, ha nincs semmi rendkívüli, alig lépi át a 10-15 ezer ft-ot.
    Nemrég kellet rákölteni a piaci értéke többszörösét, mert már átnyúltam a küszöbön, meg egyszerűen semmi olajnyomásom nem volt (180 ezerrel vettem, óra szerint, de mint tudjuk…., azóta kb 80 ezret toltam bele motorfúrásig) szóval motorfelújítás.
    Na de azóta semmi gond vele, egy két elektromos malőr előfordul, de mégiscsak 20 éves lesz a gép.
    Szummázva: akinek az autó egy eszköz hogy elmenjen A-ból B-be, az vegyen egy 86-os dízel Golfot, “úgyahogy” állapotban, friss vagy egy év műszakival, bagóért, aztán ha “kiszolgált” vigye a méhecskébe.
    De akinek az autó nem csak egy használati tárgy, hanem esetleg hűséges társ, az igenis számoljon vele, hogy egy hűséges társsal törődni kell, és bizony áldozatokat követel.
    300ezerért 95-ös autót meg…, hát nem tudom. Nem a korát kell nézni, hanem az évjáratot.
    Lehet szép egy ’95-ös Ford, de az sz*r. Spanyol összeszerelés mint tudjuk, szóval nem.
    Inkább ennyiért nézzen az ember egy jól karban tartott (!) esetleg első tulajos, vagy legalábbis újkora óta “egycsaládos” autó (fater vette, gyerek megkapta stb.) a 80-as évek végéről, 90-es évek legelejéről, és az tutira a világból is kimegy.

  • 2017.10.31. at 08:24
    Permalink

    300 ezerért ezt a szétrohadt autót? Csak Magyarországon lehet még ennek műszakija.Ha nem vették a fáradtságot hogy kétévente lealvázvédőztessék rendesen, akkor mi lehet a kopó dolgokkal?
    Arról nem is beszélve hogy a küszöbnél már szépen folyik be a víz az utastérbe, és eszi a kárpitot is.
    Ha meg lennék szorulva sem venném meg, pláne nem ennyiért.
    Reális ára ha az én autómból indulok ki olyan 80-100 ezer 🙂

  • 2017.10.31. at 08:24
    Permalink

    Én Mondeo-s vagyok,és a fórumon mi megkülönböztetjük a az I-es és a II-es Mondeot 🙂

    Az Astrás téma azért nem I-lett,mert nagyon hasonlít a nagy i-betű a római I-esre,ezért félreérthető lett volna,így léptek a következő betűre a J-re 🙂

  • 2017.10.31. at 08:24
    Permalink

    Nagyon tévedsz kedves Nick! Nekem 1 Chrysler Voyagerem van és 1 nap alatt bármit meglehet rendelni hozzá. Ráadásul még az ár sem olyan borzasztó és még válogatni is lehet, hogy gyárit akarok vagy utángyártottat. Pl: 1 olajszürő 650.- levegőszűrő 850.- fékbetét garnitúra 6-12000 között stb. Nem beszélve a bontókban is van minden. Tehát ez egy régi beidegződés, hogy az amerikai autókhoz semmi nincs. Én is kellemesen csalódtam.

  • 2017.10.31. at 08:24
    Permalink

    Szerintem is 4 generáció van. Ezt a csíklámpásat MKI-nek hívták. A kicsit gömböjűbb,nagyobb lámpájút MKII-nek,amit 2000ig gyártottak. 2001-ben jött az MK3 amiből volt 2 facelift,egy talán 2003ban,a másik meg 2005 vége körül. A most futó szériát MK4nek nevezik 🙂

  • 2017.10.31. at 08:24
    Permalink

    Jó ez a Mondeo, egyszer egy ilyennel mentem külföldre nyaralni, és megdöbbentett, hogy milyen jó a fogyasztása. 5 személlyel tele csomagtartóval a szemét majdnem kinyomva is 6 és fél környékén fogyasztott.

    Török Tamás: Lada Samarat biztos nem vennék Mondeo helyett, azért nagyn nem egy kategória a kettő, elég csak beleülni és menni vele egy kört. Viszont nem vennék Chrysler Stratust sem, lehet akármilyen szép, kényelmes, stb. Ha valami alkatrész kell, akkor a Mondeoba percek alatt kapsz fillérekért, a bontókban is sok ilyen kocsi van. De ha egy amerikai Chryslerben tönkremegy valami, akkor nem lesz egyszerű beszerezni, és ha lesz egyáltalán alkatrész, akkor megkérik az árát, de simán benne van, hogy a kocsi heteket fog állni. Én csak gyakori európai típust vennék az biztos (Fodr, Opel, VW).

    A cikkben az van, hogy a Mondeo a 3. generációnál tart, szerintem viszont a 4.-nél. Van ez, amiről a cikk is szól. A következő 96-ban jött ki a gömbölyített formával, felhúzott lámpákkal. 2001-től jött a 3. szögletesebb változat, és van a legújabb 4. generáció 2007-től.

  • 2017.10.31. at 08:24
    Permalink

    Sierrám van 1,8dt, 100 ekmrel, szalon állapotu, csak télen használom, fütött garázsban, nyáron forgalombol kivonva, egy tulaj ujonan véve. Ha eladnám megkérném az árát.

  • 2017.10.31. at 08:24
    Permalink

    A futott kilométer,ami az órában van,az ugye ebben az országban nem igazán szentírás,ennyi pénzért vásárolt autónál meg felesleges nézni.De egyébként szerintem lehet ennyi pénzért normális autót találni,példa rá a Lada Samara,300 és 350 között nagyon szép darabok vannak,némelyik benzin-gázos,ami ugye mostanában nagy előny.De éppen ennyi pénzért kínálnak 97-es évjáratú,képen nagyon szépnek tűnő Chrysler Stratust,ennél a Mondeónál legalábbis szebbnek tűnik.Persze,a műszaki állapot nem látszik a képeken.

  • 2017.10.31. at 08:24
    Permalink

    Talán anniyit mondanék még, hogy a futott kilóméter azért nem telljesen jó összehasonlításra.

    Ha a motor állapotára szeretnék következtetni, lehet az is hogy a 100 ekm-t futott motor sokkal rosszabb állapotban van mint a 300 ekm-t futott.

    Hogyan lehet ez?

    A legjobban hidegen kopik a motor. Tehát az a néhány perc és km, amit hidegen teszünk meg.
    A legrosszabb dolog amit el lehet követni: A 3-5 km -re lévő munkahelyre bejárni autóval ! Reggel hidegmotor beindít , munkába beér még éppenhogy meleg motorral és leállít. Majd 8 óra munka ami alatt teljesen lehül a motor, aztán haza ugyanez.

    A másik variáció a sokat futott és mégis jobb állapotú motor esete: Az illető külföldön dolgozik, vagy pl. Székesfehérvárról ingázik minden hétvégén haza Debrecenbe.
    A lényeg az, hogy beül az autóba és “egy seggel” lenyomja a 400 vagy akár 800 km-t.

    Tudjuk, hogy a motornak a belső surlódása már melegen sokkal-sokkal kisebb mint hidegen.

    Persze az sem mindegy, hogy használják: A gyorsulási versenyzők nagyon hamar ki tudják ütni a motort.

  • 2017.10.31. at 08:24
    Permalink

    Igen, egy ilyen korú, de gyakorlatilag bármyel 5 évnél idősebb autó vásárlása esetén tartalékolni kell plusz 1-200.000 Ft ot, nem csak az átírásra de a bizonytalan csere előéletű, de létfontosságú dolgok cseréjére. Pl: komplett vezérlés görgőkkel, vízpumpa, gyertyák,olajak,(fékfolyadék, difi/váltóolaj, szervóolaj, klímaszivattyú olaj- sokan nem tudják, hogy bizony a folyadékokat nem csak a motorban kell cserélni, így meg lehet úszni egy kormánymű, v. klímakompersszor cserét, feújítást, hűtőkilukadást, stb), hűtőfolyadék csere, esetleg tényleg generátor és önindító szénkefe, csapágycsere és valószínűleg az autó teljesen megbízható lesz, később csak futómű alkatrészek lógására, fékek elhasználódására lehet számítani. De az úton nem hagyja ott az autó a gazdát. Egy autó megbízhatósága 80-90%-ban a megelőzőkarbantartáson múlik. Persze, ha nincs rá pénz, akkor lehet a szerencsére bízni egy vízpumpa, vagy vezérműszíj cserét, lehet, hogy kibírja még 1-2 évig, de ha nem, gyakorlatilag ki lehet dobni az autót, mert a javítás több, mint az ára.

  • 2017.10.31. at 08:24
    Permalink

    Ismerősöm újonnan vet egy 5 ajtós Mondeo 1.6 16v-t 93-ban, kb 5 éve adta el közel 700 (!) e km-rel, és az autónak egy újkori garanciális kormányműcserén kívül nem volt komoly gondja. 600 e km után evett 1000 km/1l olajat. Hajtva sosem volt. Miután eladta egy faceliftes kombi Mondeo 1.8 16v került a hozzá, az is túl van már a 350 ezren és a kaszni rohadáson és a kötelező dolgokon kívül nem volt meghibásodása. Érdekes, hogy az újabb sokkal jobban rohadt, mint a régi. A régi óráját természetesen visszatekerte a kereskedő valami 180-200ra és a mai napig használják megelégedésükre (ismerős összefutott az új tulajjal, persze nem mondta, hogy mennyi van benne). Szóval az embereknek nem sok fogalmuk van, hogy egy karbantartott autó mennyit el tud menni, itt Mo-n már 200 e felett nincs élet az autóknak az emberek szemében. Persze a kopó alkatrészeket cserélni kell, de motor/váltó egység sokat kibírhat egy ilyen konstrukciónál.

  • 2017.10.31. at 08:24
    Permalink

    Az élet nem mindig ilyen szép és egyszerű!

    Nagyon nagy szerencsével talán jól járhat valaki egy 300 eFt os járgánnyal.
    Én arra az eshetőségre mindenképp felkészülnék, hátha sokmindent cserélni kell rajta. És az könnyen beleszaladhat megint egy 300 eFt-ba.

    Nézzünk pár apróságot:
    nagyon könnyen előfordul, hogy rögtön cserélnünk kell az akksit (velem is előfordult).
    +ablaktörlő lapátok, hűtőfolyadék, gumi porvédők, motorolaj, olajszűrő, váltóolaj.

    Egy nagyobb tétel a vezérműszíj +görgők cseréje, ami mindenképpen ajánlott mivel később nagyobb gondunk lehet miatta.

    Nagy mázli, ha nincsen semmi gond a motorral és a váltóval. Ám a futóműre és a fékekre is rendesen lehet költeni: Lengéscsillapító csere, szilentek gömbfejek…

    A fék ami nagyon fontos, hogy jó állapotban legyen! Na itt is szépen lehet költeni a régi autónál: fékbetét/fékpofa garnitúra csere, féktárcsák/ fékdobok csere újra vagy a régi felszabályozása, féknyergek és munkahengerek felújjítása/csere, fékfolyadék csere.

    Ha mindenen túl vagyunk és már kezdenénk örülni és nyuguttak lenni…. DE:
    A túlkoros (amúgy megfelelő profilmélységgel rendelkező) gumiabroncsokat lecseréljük + jó lenne még egy alvázvédőzés is…stb..stb..

    Ha mindenki lelkiismeretes lenne és törődne az autójával, mindig odafigyelne rendesen a karbantartásra, akkor az öreg autók is még hosszú időn keresztül szolgálnák gazdáikat.

    Sajnos ez nagyon sok esetben nem így van. Az emberek lusták…. “jól van az”, “mindegy, amíg elmegy így is addig nem kell vele foglalkozni” … a legtöbb ember csak beül és megy az autóval, aztán ahogy ki száll belőle már el is van felejtve… Mit foglalkozik vele, hogy ellenőrzi jók-e az izzók, vagy hogy ellenőrizze a pótkerék nyomását.

    Az öreg autó tudja “dobni” a hibákat sorra. Pl. nagy valószínűséggel a generátor is felújjításra szorul.
    Szerintem a megelőzéssel sok bajt és kellemetlenséget spórolhatunk magunknak, pl. az előbb említett generátornál egy szénkefe (+csapágy) csere nem nagy összeg és akkor biztosak lehetünk benne, hogy 100 e Km-t simán elmegy.

Vélemény, hozzászólás?