Túlárazott divatautó, vagy az ideális használt?

Milyen ma a 206-os Peugeot? Újkorában sem volt a legjobb, ezért hajlamosak vagyunk elfelejteni és kicsit le is sajnálni. Akkor miért vannak ma is valódi rajongói? Az 1998 és 2010 között 6,8 millió példányban készült 206-os részben rávert az 5,3 millió példányban eladott (1983-1998) elődre, a mára kultikus 205-ösre, részben viszont alulmúlta azt. A 206 egyszerre volt divatcikk és a polgári jólét második autós szimbóluma. Nekem elsőre az ugrott be róla, hogy ma mennyivel jobb autókat lehet kapni az újkori áráért. Pedig 10 évesen sem rossz kisautó, legalábbis ennek az érdekes életutat végiggurult zöld 1.4-esnek a próbája alapján engem meggyőzött.

A 206 történetéhez hozzátartozik, hogy a lassan klasszikussá váló túlmotorizált sportváltozataival már ma is kincset érő 205-ösnek nem szántak utódot. A Peugeot a ’90-es években lépett be a 6-os számrendszerbe, a 106-os kisautó 1991-ben, a kompakt 306-os 1993-ban mutatkozott be. Úgy képzelték el, hogy a kívánság szerint akár egészen jól felszerelhető kisebb és a kellően lebutított változatú alapmotoros nagyobb ki fogja tölteni a méretben köztük levő 205 helyét is. Nem jött be a számítás, a 205 egészen 1998-ig készült, a dél-európai piacokon ragaszkodtak hozzá a vásárlók, és egyre-másra jelentek meg a 106-osnál komolyabb kisautók, így a Peugeot is ki kellett hozza a saját szuperminijét.
A kétezres évek közepére óriási harcsaszája lett minden Peugeot-nak. Ami azokon eltúlzott stíluselem, az a 206-oson ma is csinos. Mert azon még eredeti és mert kicsit sem harsány. Az autó egészét az otthonosságérzetet adó, mackós gömbölydedség határozza meg. Elnyújtott lámpatesteivel túlmutat a korszak általános, jellegtelen kerekségén. A lemezek alatt persze az égvilágon semmi újat nem találni. A futómű a szokásos: elöl gólyalábas, hátul hosszanti csatolt lengőkaros. A passzív biztonság terén viszont lepipálta a korábbi Peugeot-kat, a kezdetektől szériában adott egy darab légzsákján felül a nyugati piacokon alap utasoldalival felszerelve négy csillagos törésteszteredményt ért el az Euro NCAP zúzdájában. Egy későbbi 4-6 légzsákos példány a használt kisautók szintjén ma is egész jó védelmet ad.

A képeken látható zöld autó forgalmija szerint 2004 év eleji, de korábban gyártották, mert még nem a sima fényszóróburás, módosított hátsó lámpás verzió. Ettől függetlenül épp annyira új, hogy a típus hírén sokat rontó komolyabb gondok nem gyötrik. Soha egy csepp olaj nem folyt belőle, nem voltak futóműgondjai, de hogy is lettek volna alig 38 ezer eddig lefutott kilométer alatt? A 206-os tulajdonosa valóban egy hölgy, jelen esetben ez nem csak egy nepperes szófordulat. Egy lestrapált Opel Corsa A, majd egy jobb, de beázó tetőablakos, szintén használtan, második autónak vett Renault Clio után kapta az autót karácsonyra. Mindegy volt, milyen autó, csak zöld színű legyen, így lett ez az akkor még nagyon divatos 206 a család második autója. A trendiséget meg kell fizetni, ezt az újkori ára is tükrözte, nem volt a legolcsóbb választás 2,5 millió forintért. A kipróbált példány a közepes Presence felszereltségű. Ehhez akkoriban két villanyablak és két légzsák járt. A gyönyörű árnyalatú metálzöld szín feláras volt, és tulajdonosai súlyos pluszpénzt fizettek az 1.4-es motorért is, ami helyett én inkább a klímát és a csomagban kapható oldallégzsák+ABS kombót vettem volna meg. Mert igaz, hogy az 1.4-es, Euro 3-as besorolású benzines a maga 75 lóerejével ma is jól viszi a 950 kilós autót, de klíma nélkül a fekete utastér és a nagy műanyagfelületek nagyon hamar felmelegednek a méretes első szélvédő alatt.

Beülve semmi meglepőt nem találunk, ez a korábbi Peugeot-egyenbelső némi kis plusz kerekséggel á la 206. Újkorában a tesztelők kritizálták az amúgy állítható magasságú kormány szögét és az üléspozíciót is. Nekem egy kicsit túl magasnak tűnt, pedig általában szeretek magasan ülni, és összességében egy picit fura volt, de egy percig sem kényelmetlen. Az ülések, bár kicsi az ülőlapjuk és a hátfelületük is, adnak némi oldaltartást, és a tömésük is megfelelően kemény, átlag testalkattal kényelmesek. A beltérben két kellemetlen dolog van csak: kicsit sok a bőrhatásúra recézett fekete műanyag felület és típushiba, hogy a plasztik kormány nagyon csúnyán hámlik még ezen a 38 ezret futott autón is. Ezen ront, hogy rendszeresen gyűrűben vezetik. Ezeket leszámítva nagyon kulturált, ma is rendben lévő a 206-os. Ja, és még egy ergonómiai baki: az elektromos ablak kapcsolóit nem sikerült az ajtóra rakni, középen vannak a kézifék mellett. Így olcsók, mert - elvileg - a sofőr és az utas is eléri őket, nincsenek duplikálva. A beltéri szövet tartós és minőségi, az ülések hátulját borító műbőrt meg legalább könnyű megtisztítani a gyereklábnyomoktól. És ha már bemerészkedtünk a hátsó üléssorba, akkor hadd írjam le, hogy négy embernek hosszabb távon is kényelmes az utastér. Nyilván térdben limitált a férőhely, de 180 centivel nincs gond, és a fejtér is elég. A 206 pont annyira modern csak, hogy a hátulja nincs túlzottan lecsapva, de az oldalvonala annyit emelkedik, hogy a hátsó oldalablakok már eléggé kicsik.

Aki szereti a francia kiskocsikat, az a 206-ban sem fog csalódni. Sajnos ez igaz az elektronikai malőrökre is, ez az autó például teljesen véletlenszerűen kapcsolgatja a lámpáit. A tesztpéldány indexkapcsolója borzasztó állapotban van, egyáltalán nem érezni rajta, hogy éppen melyik pozícióban áll. Mivel rossz francia szokás szerint az indexkar végén van a lámpakapcsoló, így a két hiba forrása ugyanaz, hamarosan jön a csere. A 206-osnál viszont szerencsére a duda gombja már nem a bajuszkapcsoló végén, hanem a kormány közepén kapott helyet. Kormánya így szervósan könnyű, fékei ABS nélkül is fognak, de a bőséges használt kínálatból érdemesebb a jó kis négycsatornás blokkolásgátlóval felszerelteket kikeresni. A futómű kanyarban, a 14 colos gyári méretű kerekeken és téli gumikon sem rossz. Az oldaldőlés nem nagy, ugyanakkor a csillapítás is jó a pesti kátyútengeren. Én a próba alatt a családi 106-os irányából értékeltem az autót. Ahhoz képest ez egy jóval felnőttesebb konstrukció és a forgalom táplálékláncában sokkal magasabb rangú szereplő. Ehhez már odajön a koldus a pirosnál, de még nem akar állandóan eltaposni mindenki, a feltuningolt pizzafutár 3-as Golftól a munkás-Transiton át az A6-os Audiig.

Az autó a próba előtt nem sokkal túl volt egy hosszabb vidéki úton, ezért nyílt alkalma kicsit kidurrogni magát. Mivel a hétköznapi rutinútvonala alig pár kilométer, néha direkt elviszik egy bevásárlókörre, hogy ne merüljön le teljesen az akkumulátor. Korábban adódott ebből gond. Az eredeti hat évet bírt, a cseredarab viszont sajnos gyári hibás volt. Pár hónap után zárlatos lett és folyton lemerült. A családfő a régi ladás rutin szerint begurította az autót, viszont a TU3 típusú motor bordás szíja átugrott, így nem sokkal később meg is halt szegény. Ahogy ez ilyenkor lenni szokott, a dugattyúk összekalapálták a szelepeket, és szétverték a teljes forgattyús mechanizmust. Előjele nem volt, két másodpercnyi vészjósló zörej után megállt a motor, szerencsére egy mellékutca forgalmában. A javítás új forgalmival együtt 150 ezer forintba került, mivel bontott alkatrész van szerencsére bőven. Az akkor 30 ezret futott 206-osba így került egy másikból egy „új”, 51 ezret futott motor, amivel azóta is hibátlanul működik. Már mindenki tudja, hogy nem szabad vele begurulni. Azért sem, mert a katalizátorba így könnyen elégetlen szénhidrogének kerülnek, és attól átéghet - szintén százezres tétel. Az 1.4-es 206-os fogyasztása így guruló esernyő üzemmódban megdöbbentően magas, simán megvan a 10,5 liter. A gyár szerint 8,4 a városija, de kevésbé megterhelő használatban, amikor a motornak van ideje bemelegedni és utána gazdaságosan üzemelni, nem kunszt vele a 6 literes átlagot elérni. A váltó rövidre vett fokozataival városban jól lehet mozogni. A nem túl nagy, 111 Nm nyomaték 2700-as fordulatnál jelentkezik, ezért megéri egy kicsit pörgetni a motort, és így egészen élvezetes a kis szívó benzines, mert közvetlenebbül reagál, mint a mai kis turbós motorok. Szinte sportos, egész jókat lehet vele autózni.

Jelenleg több mint 40 darab 2002 és 2004 közötti érvényes magyar forgalmis, benzines 206-os kínálkozik 100 ezer kilométeres bevallott futásteljesítmény alatt a Használtautó.hu kínálatában. A képeken szereplő klíma nélküli és egy teljesen legális motorcserén átesett zöld autót az esetében valós és irreálisan alacsony futásteljesítménye ellenére sem lehetne 800 ezer forintnál többért eladni. Még egy polírozás után sem, amivel a használat közben szerzett karcai kétharmadát nyomtalanul el lehetne tüntetni. Tudja ezt a tulaj is, akinek esze ágában sincs eladni a zöld kocsit, ugyanis nagyon szereti. A 206-os ma is tudja azt, amire kitalálták. Takarékos, olcsó, hangulatos kisautó kezdő családoknak vagy második autónak. Városban ideális, de a Balaton is kényelmes távolságban van vele, négy főnek csomaggal. Engem annyira meggyőzött, hogy a próba után felvettem a Használtautó.hu[/url] figyelőjére az 1.6-os 16 szelepes, jobb felszereltségű és háromajtós XS-eket, hátha akad egy szép zöld vagy sötétkék eladó példány.