Hiába néz ki egy terepjáró szerű tárgynak, attól az első RX még hamisítatlan Lexus belül: makulátlan illesztések, valódi fa, finom bőr, kellemes műanyagok, és olyan minőség, amiről sok eirópai prémiumgyártó a mai napig is csak álmodik. Ha úgy tekintünk rá, mint egy emelt hasmagasságú nagy praktikus kombira, amely esőben/hóban is teljes biztonsággal visz kiépített úton, akkor nem lesz gond. Soha. Mert terepre nem igen való. De cserébe belül tágas, a hátsó üléspad nemcsak osztva dönthető, hanem egyben tologatható is, attól függően hátsó lábtér vagy csomagtér (489-1725 l) kell inkább. A vontatható tömeg nem túl nagy, mindössze két tonna.

Ismét csak tipikus Lexus. Minden benne van, és ennek a mindennek a nyolcvan százaléka már alapáron. Négy légzsák, bőr, klíma, ülésfűtés, tempomat. Persze még semmi hiper-szuper csúcstechnikás-sávtartós-magától beparkolós gizmó, csak a jó öreg évtizedes zsíros luxus.

Nem nehéz a választás, az Rx -hez egyetlen, modern, finom járású, háromliteres V6-os benzinest kínáltak mindvégig, amely 201 lóerőt és 283 Nm-t adott le egy vajpuhán ténykedő négyfokozatú automatán keresztül egy állandó, viszkós összkerékhajtásnak. Végsebessége gyárilag 180 km/h-ban korlátozott, finoman hajtva 11-12 literből eljár.

Lehet hogy az a néhány Lexus márkaszervíz szépen dolgozik, és a kedves ügyfél megelégedettségére szolgál, de hogy drágán ügyködnek, és az alkatrészt sem mérik olcsón egy mifelénk mindössze alig három évig forgalmazott, japán gyártású luxusterepjáróért, az is biztos. Még szerencse, hogy az RX-el percre és forintra pontosan tervezhetőek a szervizelések és a kiadások.

Önhordó karosszériás, tehát esetében nem kell tartani a klasszikus terepjárók belső szervekre veszélyes nulla gyűrődési zónájától. Még csak négy légzsákos, de közel két tonnás, magas építésű, összkerekes, kipörgésgátlós. NCAP eredménye nincs, de a négy csillag minden további nélkül jár.