Hiába nincs parkolást engedélyező tábla, a felfestést látva fel lehet állni a járdára, amennyiben ott marad legalább 1,5 méter szélesség a gyalogosok számára

Még akkor is érheti meglepetés az autóst, ha szabályos kíván lenni, s parkoláskor például igyekszik követni a parkolóhelyek felfestését. Tavaly részletes cikkben veséztük ki, miként szabad például járdára állni, ám most Zsuzsanna levele kapcsán ismét elő kellett vegyük a témát.

Talán mopedautóval lehetne itt szabályosan parkolni. Szintén figyelni kell a járdára merőlegesen állással is, 1,5 méter kell maradjon a gyalogosoknak

"Az eset a lányomékkal történt meg. Budapest VIII. kerületében, a Magdolna utcában az úttest két oldalán felfestett csíkok jelzik a parkolás módját. Az egyirányú utca jobb oldalán teljes szélességgel az úton jelzi a lehetséges megállást, míg a bal oldalon csak akkora helyet festettek fel az úttestre, hogy értelemszerűen csak a járdára két kerékkel felállva lehet megállni.

Tíz-egynéhány éve ott laknak, mindig így áll meg mindenki. (Jelzem, ha a bal oldalon az úttestre állna valaki teljes szélességgel, a ház alatti parkolóból se ki-, se bemenni nem lehetne.) Mígnem egymás után 1-1 héttel kaptak 3, azaz három darab 30 000 forintos büntetést a parkolási rend megsértése miatt. Az első kettőt megfellebbezték. Időközben megjött az első levélre a válasz, elutasítják. Jogorvoslatra csak bírósági úton számíthatnak. Így tehát: 3 x 30 000 + 2 x 5000, azaz 100 000 forint parkolási büntetés, gyakorlatilag fellebbezési lehetőség nélkül. Hiába hívtam fel a VIII. kerületi és a szombathelyi rendőröket, arrogáns modorban kioktattak, hogy ők nem tudhatják, ki volt az a hülye, aki rosszul festette fel a jeleket, őket ez nem is érdekli. Van tábla vagy nincs tábla, ez itt a kérdés. Hiába érveltem, hogy a KRESZ szabályai szerint nincs leírva, hogy mindkét feltételnek meg kell felelni (felfestés és tábla). Azóta a lányomék fizetik a részleteket. Tábla azóta sincs, felfestést nem javították ki, az autósok meg várják, mikor jönnek a büntetések. Mikor kell állam bácsinak a pénz?"

Érdemes fellapozni a KRESZ-t, s megnézni, miként rendelkezik a járdán parkolásról.

Noha az valóban vitathatatlan, hogy a tábla és a felfestés nem kell egyszerre meglegyen, hiába van felfestés, ha a járdán nem marad legalább 1,5 méternyi hely a gyalogosoknak. A helyszínt megnézve elmondhatjuk, a járdának talán csak szegélykövére lenne szabad feltenni az autó kerekét. Az is igaz persze, hogy akkor pedig a gyalogosok számára elegendő járdaszélesség mellett az utcán közlekedő autóknak nem lenne elegendő hely. Itt tehát nem csak a gyakorlat, a felfestés is félrevezető, ám a büntetés sajnos törvény szerint jogos. Ehhez hasonló, parkolásra buzdító felfestéseket egyébként máshol is lehet találni, akár szintén a VIII. kerületben is. Sajnos főszabályként meg kell jegyezni: akármit is mutat a festés, akárhogyan áll is a többi autó, a KRESZ a szabály, azt kell követni, ellenkező esetben joggal jöhet a nehezen elfogadható bírság, melynek befizetése elől nincs menekvés.

A rendőri karos irányítás a rendőr pozíciójánál érvényes. Kivétel a feltartott jobb tenyérrel és a helyszínt mutató bal kézzel jelzett megállj parancs

Olvasóink Szívató rovatunkba legnagyobb szeretettelfelháborodással rendőri zaklatásokról írnak, Péterből például egy több mint két hónappal ezelőtt történt, ám mostanra lezárult incidens váltotta ki az alábbi sorokat:

„Ez év februárjában történt Balmazújvárosban, hogy a munkahelyemre induló szerződéses autóbuszjárathoz igyekezve, (hajnali 4 óra után nem sokkal) a felsőbbrendű útról éppen lekanyarodtam jobbra kis ívben abba a parkolóba, ahol autómat szoktam hagyni. A kereszteződés után (amelynél én jobbra kanyarodtam), egyenes irányban, úgy 20 méterrel távolabb rendőrök köröztek lámpával. Én azonban ezt már a kanyarodás közepén vettem észre, ugyanis figyeltem az esetleges gyalogos, illetve kerékpáros közlekedést az adott kereszteződésben.

Beparkoltam a szokott helyen, a rendőrök utánam jöttek és igazoltattak. Ezzel nem is lenne semmi baj (bár azt is ígérték már régen ebben az országban, hogy felhagynak ezzel a mihaszna, ok nélküli állampolgári zaklatással), de amíg érvényben van az igazoltatás ezen formája, alá kell vetnem magamat és amúgy is rendben volt minden.

Azért kicsit bíztam abban, hogy csupán két, kicsit fontoskodó fiatal rendőr próbált túlzott határozottsággal fellépni, annyira abszurdnak tartottam az esetet, ám a múlt héten ki is jött a bírság 15 000 forintról. Először felhívtam az unokaöcsémet (aki rendőr ezredes), hogy mondjon már véleményt az ügyről. Pont ott volt egy rendőrségi jogász, aki elmondta nekem, hogy élhetek a kifogással, amely lehetőség az iratban is szerepelt, de az ügyet azonnal az illetékes bíróságra teszik át, tehát ha végül igazat is adnak nekem, lehet, hogy nem éri meg az egész hercehurca. Leróttam tehát inkább a bírságot, de sajnos a rossz szájíz megmaradt a rendőrséggel kapcsolatban, amely − szerintem − leginkább állami pénzbehajtóként viselkedik és nem a törvénytisztelő lakosság segítőjeként. Pedig, hogy is volt az a jelmondat? Szolgálunk és védünk? Én egyelőre nem ezt érzem.”

Sajnálatos eset, mi minden bizonnyal a felebezést javasoltuk volna, ugyanis véleményünk szerint Ön nem hagyta figyelmen kívül a rendőr karjelzését, ami ügyebár vagy arra szólította fel, hogy a rendőr mellett, vagy, hogy aktuális helyén álljon meg. Önnek viszont nem volt célja, hogy addig autózzon, hiszen célállomása, azaz a parkoló közelebb volt, és voltaképp meg is állt. Mindezek ellenére sajnos azt is megértjük, hogy sokszor drágább az ember ideje, minthogy harcolni tudjon igazáért.

Érdemes lehet LED-es menetfényt vásárolni, vele − normális látási viszonyok mellett − el lehet felejteni a városból kihajtáskor kötelező lámpakapcsolást

Gábor költői kérdést intézett hozzánk, de előtte annak okát is feltárta: A közelmúltban egy elég mozgalmas napom volt, száz felé jártak a gondolataim. Az egyik települést elhagyva elfelejtettem bekapcsolni a világítást. Mintegy 200 métert tehettem meg, és már látom, hogy a rend őre határozottan mutatja, hogy álljak félre.

Kérdésem: Miért zaklatják az egyébként is idegileg túlfeszített embereket ilyen apróságokkal? Nem lenne elég csak egy szó, egy mondat: kérem, kapcsolja be a világítást?! (Már több mint egymillió km-t vezettem le balesetmentesen.)

Kérdésére választ adni nem tudunk, azt viszont kijelenthetjük, hogy Ön még jól járt! Ugyanis a múlt hét vasárnapján, azaz április 15-én életbe lépett új szabálysértési törvény már fixbírságokat állapít meg, így az esetet nem úszhatta volna meg − "Általános közlekedési szabályok" megsértéséért 15 ezer forint helyszíni, azaz helyszínen kiszabott, míg annak el nem ismerése esetén, feljelentéssel 30 ezer forint szabálysértési bírságot kellene fizetnie.

Korlátozott látási viszonyok esetén nem elég a menetfény

Bosszantó, s mivel mindenkivel előfordulhat ilyesmi, érdemes lehet nappali menetfényt − természetesen az előírások betartásával − építeni az azzal még fel nem szerelt autókba is, ugyanis azt a KRESZ rendelkezése szerint tompított fényszóró helyett is el kell fogadják a rendőrök, s azt nevéből következően nem kell kapcsolgatni, járó motornál mindig fut. Egy olcsóbb rendszer ára már akár egyetlen bírság elkerülésével is megtérülhet, ám azt fontos megjegyezni, hogy vele is kötelező a látási viszonyoknak megfelelő fényszóró használata. Ködben, esőben és szürkületkor már nem elegendő a menetfény, olyankor ismételten jogosan kérheti a rend őre a tompítottat, ellenkező esetben pedig ismételten jöhet a már ismert fixtarifás büntetés.

Egy hibásan berakott csatornafedél is tud balesetet okozni, hát még, ha abba egy kerék beleeshet, s mellette egy oszlop is van, melynek a megbillenő autó nekidőlhet (A kép illusztráció!)

Speciális eset következik olvasónk, Tibi tollábólbillentyűzetéből: Feleségem egy ismerősünk kapubeállójából kikanyarodva el akart haladni egy földből kiálló betontömb mellett, ami tulajdonképpen egy szennyvízcsatorna teteje volt. Bár közel ment hozzá, de elfért (volna) mellette.

Az egész betontömb el volt tolva a szennyvízcsatorna felől és egy pont akkora hely volt mellette, hogy a kocsi kereke beleesett és a kocsi megdőlt, neki a betonnak, és a küszöb megsérült (cserélni kell).

Kérdésem az lenne, hogy jogos-e a kárigényünk, illetve megfelelő-e az indok az elutasításra?

Válaszunkhoz ezúttal Lakatos Károly, a Kár-Vár Kft biztosítási tanácsadó ügyvezetőjét hívtuk segítségül, válasza sajnos nem reményt keltő.

Baleset után sokáig húzódhat egy rendőrségi ügy, ám a biztosítónak nem kell megvárnia a végzést, jegyzőkönyv alapján is fizetnie kell (A kép illusztráció!)

Olvasónk esetéhez hasonlóval találkoztunk már, ám érdemes újból elővenni annak kérdését, hogy mikor kell egy baleset után a biztosítóknak fizetniük, ugyanis úgy néz ki, sokan nem tudják, már a rendőrségi végzés megszületése előtt, jegyzőkönyv alapján is kártalanítaniuk kell.

2011. szeptember 28-án, Budapesten, a Hűvösvölgyi út és a Zsemlye utca kereszteződésnél én megálltam a gépkocsimmal, és egy 5 tonnás tehergépkocsi belém rohant. Rendőrség jött, az én esetemben a BRFK Közlekedésrendészeti Főosztály Helyszíni Szemle Alosztály vette fel az adatokat, fényképek, féknyomok − tehát úgy ahogy elő van írva. A tehergépkocsi vezetője szabálysértési megrovásban is részesült. Amit nem értek az az, hogy egy szabálysértés esetében hogy fellebbezhet az elkövető? Nekem ugyanis azt mondták a Rendőrségen, hogy az ügyet azért nem lehet jogerősen lezárni, mert a vétkes nem ismeri el. Ezen az alapon, ha valaki kirabol egy bankot és nem ismeri el, akkor évekig nem kell számot adnia? Na, ugye ez nem így működik. Szerintem azért van ez a lehetetlen helyzet, mert a biztosítók így akarják, és a hatóságok együttműködnek.

A baleseti bejelentő is mutatja, hogy a biztosítóknak nem szükséges a rendőrségi végzés a kártalanításhoz. Pontos adatok annál inkább, továbbá szakértőt, vizsgálatot a biztosítók is igénybe vehetnek, azaz az idő húzása sehol sincs kizárva

Mi sem lenne egyszerűbb, mint, ha a helyszíni vizsgálatot végző rendőr jegyzőkönyve alapján lehetne a biztosítókhoz vagy a bírósághoz fordulni. Csak, hogy a Rendőrség nem adja ki a hivatalos jegyzőkönyv másolatát − arra hivatkozva, hogy a Rendőrség csak jogerős döntést hozhat nyilvánosságra. De itt van egy másik bökkenő, mégpedig az, hogy jogerős határozatot bírósági eljárás is csak másodfokon hozhat. De akkor mire vár a Rendőrség? Talán időhúzásra, mert minél több a paksaméta annál jobb? Vagy így segítik ki a biztosítókat, hogy minél később fizessék ki a károkat? Idős emberek esetében még talán ki sem kell fizetniük a kárt a biztosítóknak, ha az illető idő közben távozik az élők soraiból.

Aki nem szeretne évekig várni, vegyen cascót. Ami persze még több bevétel a biztosítóknak. A bírósági eljárás sem megoldás, mert évekig is eltarthat, míg egy jogerős ítélet megszületik. Csak egy elfogadhatóbb megoldás van, és az a következő.

Az Amerikai Egyesült Államokban létezik egy gyorsított bírósági eljárás, amit angolul small claims court-nak hívnak. A légyege az, hogy csak egy bizonyos meghatározott összeg ($3,000) dollár alatti pénzösszegig lehet a gyors eljárási bírósághoz folyamodni, és a bírósági döntést ott azonnal meghozzák. Jogerős és nincs fellebbezésre lehetőség, és ehhez elég a rendőrségi jegyzőkönyv.

Szerintem érdemes lenne egy ehhez hasonló rendszert kipróbálni, mit veszíthetnénk? Csak éveket.

A jogrendszert megreformálni nem lesz könnyű, azonban biztosítási ügyekre specializált szakjogászhoz érdemes lehet fordulni vagy csupán ismerni a jogainkat és a Rendőrség, illetve a biztosítók kötelességeit. Hogy a biztosítóknál maradjunk, tévhit, hogy csak rendőrségi végzés alapján kell fizetniük − a kis koccanásoknál is elegendő a baleseti bejelentő. A rendőrségi jegyzőkönyv pedig tartalmaz minden olyan adatot, ami a baleseti bejelentőben benne lenne. Az, hogy a vétkes fél a szabályszegést elismeri-e, esetleg csak a bírságot megfellebbezni, független kell legyen a kártalanítástól, hiszen a kár és annak okozása egyértelmű, s azt a jegyzőkönyvből a biztosító is meg tudja állapítani.

Miként azt korábban írtuk, az ügy sértettje, jelen esetben Ön kérheti az iratmegtekintést, azokról másolatot, ami alapján a biztosítók már szoktak fizetni. Természetesen nem önként és dalolva. Érdemes az ügy útvesztőit ismerő szakjogászt fogadni, vagy azzal a biztosítónál fenyegetőzni. Ha ugyanis csakis jogi képviselő általi felszólításra fizetnek – és nincs kellő kifogásuk arra, hogy miért nem fizettek korábban – annak a költségeit is állniuk kell.

Rendőri találkozás eredménye − hiába vállalta a hibát a rendőr, a biztosító nem feltétlenül fizet annyit, amennyibe a kár kijavítása kerül

Ismerjük az autót, hiszen egy tavaly őszi használtteszt keretében már vezettük. Akkor még ép állapotban volt az itthon autógáz üzemre alakított Prius, melyet nemrég egy hibázó rendőr tört meg kissé. A tulajdonost nem csak az utcán, később a biztosítónál is sokk érte, melyről azonban beszéljen saját maga:

"A megnövelt járőr aktivitásnak köszönhetően belém, illetve autómba tolatott egy járőr Oroszlányon, a város legbiztonságosabb környékén, úgy hogy nem is volt arra járőrkörük. Nem kellett helyszínelőt hívni, hiszen azt ők megoldották, igaz, úgy, hogy nekem semmi papírt nem adtak arról.

Másnap bementem saját biztosítómhoz, a K&H-hoz, ott megtudtam, hogy ők ezzel nem tudnak mit kezdeni, mert a másik autóról semmit nem tudnak és különben is, nekem a kárt okozó biztosító fizet.

Célba vettem tehát a Rendőrséget, ahol kemény fél óra ácsorgásba tellett csak, és megvolt a jelentés − persze ez is csak a felsőbbrendűség fitogtatásával ment ilyen "gördülékenyen".

Felvilágosítottak, hogy most már mehetek a biztosítómhoz. Már rögtön vágtam rá, hogy az nem lesz jó, hiszen nekem az ő biztosítójuk fog fizetni, és ugyan melyik az? Erre 10 perc telefonálás után kiderült, hogy az Allianz lesz a pénzes zsák, ahonnan majd kapok.

Átmentem az Allianzhoz, felvették a kárt és másnapra egyeztettünk a kárszakértővel. Kárszakértő előtt elvittem karosszériáshoz, meg fényezőhöz is az autómat, a kár egészét 90-100 ezer forintra tippelték, amit másnap a helyszínen a kárszakértő is kijelentett − szóban.

Bár korábban volt olyan felvetés, hogy az állami tulajdonban lévő autók kárait biztosító kihagyásával rendezze maga az állam, egyelőre a Rendőrség autói után is biztosító fizet, így az ügymenet a szokásos

Mivel jó ideig nem kaptam semmi hírt, telefonon érdeklődtem. Megtudtam, hogy 54 ezer forintra kalkulálták − szerintük piaci áron − a káromat. Ennyit kapok. Szóban elfogadtam.

Telefonáltam, emaileztem 20 percet a szakikkal és a Toyota márkaszervizeivel is, a Fehérvári küldött egy árajánlatot 120 ezer forintról, mostanra a budapesti Reálszisztéma csupán a lökhárítóra 101 ezer forintról. Erre visszahívtam őket, és visszamondtam a korábbi kártérítés elfogadását, valamint panaszt tettem a MABISZ-nál.

Idővel felhívtam a MABISZ-t, mégis mi van, miért nem hívtak. Megtudtam, hogy ők a biztosítók érdekét képviselik velem szemben. Csodás... Akkor engem ki véd? A PSZÁF, azaz a Pénzügyi Szervezetek Állami felügyelete. Irány tehát utóbbi szerv, ahol kiderült, hogy először az Allianz gyorslinkjén kell panaszoljak, és ha az nem tetszik akkor "beadványoljak".

Közben írtam egy akár törvénymódosító javaslatnak is tekinthető vitaindítót, melyet a MABISZ-nak, a PSZÁF-nek és Allianznak is elküldtem. Íme:

Helyszínelés teljes körűen − ezúttal saját hiba miatt

Javaslom, hogy káresemény után a felek a kitöltött baleseti bejelentővel saját biztosítójuknál jelentsék a kárt. A helyszínen rögzítsenek fényképet, videó és hangfelvételt is − akár saját nyilatkozatukkal, a helyszín és a károk pontos megjelenítésével, hogy abból a későbbiekben ne lehessen vita. A bejelentés helyszínén − azaz a biztosítónál MABISZ által elfogadott kárszakértő mérje fel a kárt és ő a vétlen felett rögtön fizesse is ki vagy tegye meg a javításhoz szükséges lépéseket. Mindez természetesen történjen a biztosítók folyamatos párbeszédével, azt tudva, hogy a kifizetés, melyet később a vétlen fél biztosítója a vétkesétől megkap, valóban jogos.

A felvetésemben elképzelt rendszer kiküszöbölné a mostani hátrányait, azaz például azt, hogy a vétlen autós a károkozó (ki tudja milyen) biztosítójánál kell töltse idejét, amíg az felméri, hogy mennyit hajlandó fizetni. Jogilag összeférhetetlennek érzem, hogy a szerződött biztosítónak semmilyen érdek-képviseleti ereje sincs arra, hogy károkozó biztosítója mennyit fizet. Szerencsésebb lenne, ha az autósnak nem egy idegen, hanem választott biztosítójával kellene egyezkednie, így ugyanis a társaságok nem tehetnék meg, hogy tényeket figyelmen kívül hagyva szorongassák egyéb biztosítók ügyfeleit. Végezetül, de nem mellesleg, az ügymenetet jelentősen egyszerűsítené, hogy a biztosítóknak elképzelésem szerint saját ügyfeleikkel kellene foglalkozniuk, így jóval kevesebb idő menne el adategyeztetéssel."

Mobil korlátozó táblánál a kihelyezés előtt leparkolók nem büntethetők

Miként az múlt heti Szívatásunkban olvasható volt, kollégánk egy, a parkolást időszakosan tiltó, kihelyezett tábla miatt kapott büntetőcédulát, pedig amikor leparkolt, az még nem volt ott. Az eset kapcsán megkérdeztük a BRFK-t, s meg is kaptuk a választ: ilyen esetben, amikor egy időszakos táblát helyeznek ki, rendszerint valamilyen rendezvény, vagy a Pest Megyei Bíróság esetén kiemelt tárgyalás miatt, akkor a korábban ott parkolók nem kapnak és nem is kaphatnak büntetést.

A parkolást tiltó tábla kihelyezése előtt kamerával kell rögzíteni a korábban ott parkoló autókat vagy a kiürített területet, s csak a később odaérkezők szankcionálhatók. Amennyiben a terület kiürítésére kerül sor, autójukat természetesen térítés-, azaz büntetésmentesen vehetik át a korlátozás előtt leparkolók, és természetesen más bírságot, feljelentést sem kaphatnak a parkolást a tiltás kihelyezése előtt megkezdők. Ez alapján tehát kollégánk sem kaphatott feljelentést, s mint azt Szécsi Tibor rendőr alezredestől, a Budapesti Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztály Forgalomszervezési és Megelőzési Osztály osztályvezetőjétől megtudtuk, nem is kapott. Pedig az autójára tett cetlin az állt, „Tiltott helyen várakozik, feljelentem!”

Tévedés volt a cetli, kollégánkat nem jelentették fel, hiszen ő még szabályosan parkolt le

A tévedés oka akár egy járókelő tréfája is lehetett ugyanis az azóta megkérdezett járőrök szerint ők egyik – az esetre kivétel nélkül nem igaz – lehetőséget sem húzták alá, ugyanis nem csak a feljelentés, a helyszíni bírságolás, de még a rendőri figyelmeztetés sem állta volna meg a helyét. Persze az is lehet, hogy 0:35 perckor véletlenül húzták be a feljelentés alá a vonalat, a cetli lényege ugyanis ez esetben csak a „Kérem távozzon!” felszólítás lett volna, mely egyébként az autótulajdonos érdeke, hogy egy tárgyalás utáni tumultusban, esetleges verekedésben baja ne essen az autónak.

Kollégánk leparkolt, időközben kitették a táblát, melyen egyébként jól láthatóan időnként cserélgetik a papírra írt korlátozást, s a büntetés sem maradt el

Még a Használtautó Kft-hez sem jár mindenki autóval dolgozni. A BKV-t használók mellett a sportosabbak kerékpárral, a mázlisták, akik közel laknak, gyalog járnak. Mindenki irigyli is Bazsit, aki esténként gyalog 5 perc alatt ér haza, illetve reggelente ugyanennyi idő alatt az irodába. Autóval legalább a duplája lenne, tömegközlekedéssel pedig bármivel egy megállón belüli a táv hozzá, így aztán nem meglepő, hogy autóját − igazi mintapolgárként, a város levegőjét hétköznapokon nem szennyezve − legtöbbször csak hétvégén veszi elő. Most azonban mégsem irigyeljük annyira, miután mosolygós fejjel, de mégis kissé értetlenül jött be a céghez, "Szabályosan parkoltam, időközben kitették a tiltótáblát, megbüntettek" − hallhattuk a tömör összefoglalót.

Már a sajtcetliként kitett büntetőcédula is nevetséges, ráadás a büntetés módja. Vajon mi lesz azokkal, akiknek autóján szétázik a zacskó nélküli fecni?

Történt ugyanis, hogy napokkal ezelőtt letette autóját a Hungária Körúton, a Pest Megyei Bíróság előtti parkolóba. Ma reggel azonban már egy tiltótáblát talált ott, mely szerint február 1-jén 0 órától tilos ott a parkolás. Ő még jóval, napokkal korábban állt meg, de a rend éber őrei 0:35 perckor már ki is tettek egy hártyavékony büntetőcédulát a szélvédőjére, melyen egyértelmű az üzenet:

Tiltott helyen várakozik! Feljelentem forgalmi rendszáma alapján

Meglehetősen drasztikusnak érezzük, hogy a szabályosan leállított autó a parkolás ideje alatt kihelyezett tábla miatt kapott büntetést. Joggal merül fel a kérdés: valóban szabályos ez így? Az eset kapcsán természetesen megkerestük a BRFK-t, melynek sajtóosztálya telefonon keresztül első körben annyi információt adott számunkra, hogy a táblák kihelyezése nem a Rendőrség kompetenciája, de a hivatalos állásfoglalást csak néhány napon belül tudják megadni. Várjuk, s amint megvan, megosztjuk!

Ez a kép csak illusztráció, ellenben kiváló példa: márkaszervizes, első felméréssel gazdasági totálkárt jelentett a sérülés, majd alacsonyabb árakkal (egyébként ugyanott) simán belefért a normál, számlára történő kárkifizetésbe. A műhelynek ugyanis az az érdeke, hogy náluk történjen a javítás, a biztosítónak pedig, hogy a legkevesebbet fizesse ki

Ahogyan az Attila soraiból is olvasható, a baj ritkán jár egyedül: „Még december végén komolyabb balesetet szenvedtem autómmal, szerencsére csak az sérült, erőteljesen. Budapesten, a Hungária körút egyik jelzőlámpájához lendületből érkeztem, amikor az váltott. Még jóval az áthaladásom előtt lement a piros, sárga, zöld váltás, a kereszteződésben azonban összeakadtam egy román rendszámú autóval, volt nagy csattanás. Személyi sérülés szerencsére nem történt, az utána következő órákat azonban senkinek sem ajánlom! Közös nyelv nélkül komoly kihívás megtárgyalni, hogy ki a hibás. Talán annak köszönhetem, hogy nem léptek le a károkozók a helyszínről, hogy mindkét autó mozgásképtelenné vált. Végül egy Erdélyből származó barátom segített nekem, illetve a helyszínelő rendőröknek a szóértésben. Éjszakába nyúló kihallgatással tisztázódott a helyzet, nem én vagyok a hibás. Néhány napra megnyugodtam, ám egyszer csak bevillant: hiszen az én autóm korábban már gazdasági totálkár keretében kapott kifizetést! Nem volt ugyan komoly sérülés a korábbi, a biztosító mégis gtk-ra vette, majd a kapott pénzből egy márkafüggetlen javítónál gond nélkül, szakszerűen meg lehetett javítani az autót. Vajon fog így most még fizetni a biztosító? Nos, ez lenne az a kérdés, amire szeretnék választ kapni!”

Ha sok apróság törik, akár kétlemezes sérüléssel is bele lehet csúszni a gazdasági totálkárba, azaz olyan javítási összegbe, ami az autó kárkori értékének 60-70 százalékát teszi ki

Megnyugtathatjuk, a gazdasági totálkárból feltámasztott autóra fizetnie kell a biztosítónak, mármint kötelező felelősségbiztosítás keretében. Más lenne a helyzet, ha korábban Casco biztosítás keretében fizettek volna Önnek gazdasági totálkár szerint, akkor ugyanis a biztosító joggal mondhatná, hogy az Ön autója már ki van fizetve. Mivel azonban itt most egy újabb, nem önhibás kár okozásáról van szó, a vétkes fél biztosítójának ugyanúgy kötelessége a térítés, mint egy akár sérülésmentes autó esetén. Az „ugyanúgy” szót természetesen tegyük idézőjelbe. Autóját avultatni fogják, korábbi sérüléseinek figyelembevételével fogják megállapítani kárkori értékét, valamint roncsbörze segítségével (a biztosító szerződött partnereinek legjobb ajánlatával) a roncsértékét. Önnek a kettő közötti különbséget fogják fizetni, illetve választhatja a roncs eladását is – a biztosító legjobb ajánlatot tevő partnerének. Rendszerint saját hirdetéssel jobb pénz kapható az összetört autóért, és miként azt az Ön korábbi gazdasági totálkára is mutatta, sok esetben (főként idős autóknál) előfordulhat, hogy a biztosító szerint gazdasági totálkáros autó akár még javítható is.

Noha kérdésére alapvetően megnyugtató választ adhatunk, azért még kitartást kívánunk! Bár a külföldi biztosítótársaságok felé a Magyar Biztosítók Szövetsége, azaz a MABISZ eljár, s a kárt Ön számára a hazai szövetség megelőlegezi, arra készüljön fel, hogy sok járulékos költséget, például valós totálkár esetén az új autó vagyonszerzési illetékét Önnek kell majd kifizetnie.

Olvasónk, Attila pórul járt, rosszkor volt, illetve autózott rossz helyen, melyet tömören a következőképp foglalt össze: "Hétfő reggel, fogmosás, autóba be, indít, indulás a munkába, elhagyom a falut, 60 km/h-val pöcörgök, egyszer csak két őzike elkerülhetetlenül az autó elé ugrik, a másodikat telibe kaptam kis autó('99-es Suzuki Swift autómmal), 200 000 Ft a javítás fillére pontosan. Az útszakaszon sehol vadveszélyt jelző tábla, a vadtársaság nem fizet, kihez lehet fordulni ilyen esetben?

Hajnalban esélyes a vaddal találkozás, de ahogyan olvasónk esete is mutatja, gyakorta még az óvatos tempó sem elég a baleset elkerüléséhez. A kár megtérítéséhez elengedhetetlen a részletes baleseti jegyzőkönyv felvétele

Miként az a korábbi, vaddal ütközésről szóló cikkünkben olvasható, a kár összege az Ön által is megkeresett, helyi vadásztársaságon lenne számon kérhető, ám a bizonyítási kényszer Önt terheli, és ráadásul az nem is túlzottan egyszerű.

Vadgázolásról mindenképp baleseti jegyzőkönyvet kell felvetetni, amihez a Rendőrség, illetve a vadásztársaság embereit is érdemes kihívni.

A vad, illetve a tetem tulajdonosa a vadtársaság, így azt számukra kell átadni, amennyiben a vad csak sebesül, az autón hagyott szőr- és vérnyomokat kell rögzíteni vagy rögzíttetni, akár szakértő számára eltenni. A vad egyébként sokszor életveszélyes sérülésekkel is továbbhalad, majd akár a közelben elpusztul. Amennyiben nem találják, érdemes lehet kutyákkal körbeszimatoltatni a környéket, hátha meglesz.

Sokszor akár még az első sokk után sem késő megkeresni a vadat, de a képen egy mindössze egy éjszakát magára hagyott, a vadak által már kibelezett őz látható, így sok idő nincs, és az autón hagyott nyomok is fontosak

A rendőrrel természetesen nem csak az elütés tényét, hanem minden egyéb körülményt rögzíttetni kell, ugyanis a kártérítés, akár bírósági tárgyalásán a vadásztársaság (pontosabban annak jogi képviselője) nyilván kíváncsi lesz arra, hogy Ön vajon az út- és látási viszonyoknak megfelelő sebességgel, netán nem ittasan haladt-e.

Fontos tudni, hogy kártérítést csakis az esetben fog kapni, ha a baleset kapcsán a vadásztársaság felelőssége megállapítható. Ez lehet az említett tábla elhagyása a valójában vadveszéllyel érintett útszakaszon, de akár az úthoz túl közel helyezett etető is.

Amennyiben bármilyen okból az autós, azaz jelen esetben Ön tehető felelőssé az ütközésért, a vadtársaság a tetem kilövési értékét követelheti, amennyiben pedig (a nehézkes bizonyítási eljárás miatt) egyik fél sem kárhoztatható, akkor marad a felelősség megosztása, azaz olyankor mindkét fél a saját kárát fizeti.

Összességében tehát sok jóval nem biztathatjuk. Mindenképp hosszú és nehézkes jogi procedúra elé néz, melynek csakis az említett "bizonyíték", azaz a részletes baleseti jegyzőkönyv birtokában van értelme nekivágni!