2013-tól új szabályok a Formula–1-ben

Tízezret forognak majd a turbómotorok

1988 után térhet vissza a turbó, 2009 után a KERS, a hetvenes évek vége után pedig újra az alvázon és nem a szárnyakon ébred majd a leszorítóerő.

2013-tól radikálisan megváltozik a kép

Radikálisan megváltozik a Formula–1 2013-tól. Bár a végső szabályokat még nem alakították ki, igen nagy valószínűséggel 1,6-os turbómotorok váltják fel a jelenlegi 2,4-es szívó V8-asokat.

A környezetkímélés érdekében a tavalyinál sokkal hatékonyabb KERS-t lehet alkalmazni, amit egy hőenergia visszanyerő rendszer egészít ki. Viszont a motorok fogyasztását drasztikusan csökkenteni akarják.

Az előzések megkönnyítése érdekében pedig sokkal szabadabb lesz az autók alvázának kialakítása, így a leszorítóerő nagy része itt ébred majd, nem a szárnyakon.

Az 1,6-os turbómotorok koncepciója nem új gondolat. A rali és a túraautó világbajnokságon már jövőre bevezetik az FIA világmotorját, amely az autógyárak kérésére lett 1,6-os turbó. Azzal mindenki egyetért ugyanis, hogy az utcai motoroknál a jövő a kis hengerűrtartalmú, turbófeltöltős benzineseké.

Bár a Formula–1-ben nem kellett volna feltétlenül ezt a koncepciót követni, az FIA a jelenlegi és a jövőben lehetséges motorgyártókkal közösen mégis emellett döntött. A dízelmotorok használata is felmerült, de ezt végül elvetették.

Akár a KERS is elősegíthet majd az előzésekhez

A Formula–1-es világmotorok soros négyhengeresek lesznek, akárcsak a raliban, de itt két turbófeltöltőt alkalmaznak majd, a töltőnyomás pedig akár meg is haladhatja a három bárt. A fordulatszámukat percenként tízezerre, a legnagyobb teljesítményüket pedig 650 lóerőre becsülik.

Korlátozzák továbbá a motorok üzemanyag felhasználását, amelyet 2013-tól kezdve folyamatosan csökkenteni szeretnének. Így kívánják a motorgyártókat minél gazdaságosabb erőforrások előállítására ösztönözni, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az itt szerzett tapasztalatokat a hétköznapi autózásba is átültethessék.

Szintén az autógyárak kérésére újra bevezetik a KERS-t, ami egy kinetikus- és egy hőenergia visszanyerő rendszerből áll majd. A jelenlegi tervek szerint 150 lóerő leadására lesz képes körönként 30 másodpercig, szemben a tavalyi 80 lóerővel, nyolc másodpercen keresztül.

Felmerült egy olyan lehetőség is, hogy a hibrid technológia népszerűsítése érdekében a boxutcában kizárólag elektromos hajtással közlekedjenek az autók, amelynek bevezetését elég nehéz elképzelni. Gondoljanak bele, hogy egy Formula–1-es autó hang nélkül gurul be kerékcserére.

A hanggal így is elég baj lesz, hiszen a tízezeres fordulaton üzemelő motorok hanghatásban közelében sem lesznek a 18 ezren pörgő társaikénak, ami a tévéközvetítések során még nem is annyira észlelhető, de a pályákra kilátogatóknak mindenképpen csökkenti az élményét.

Az ígéretek szerint nem ez lesz a Formula-1 legnagyobb látványossága

Növeli viszont az élményt az autók kialakítása. Az elmúlt években mindenféle munkacsoport dolgozott már a szárnyak átalakításán, de a végeredmény mindig az lett, hogy a hátul haladó autó nem jut akkora leszorítóerőt eredményező légáramlathoz, hogy előzni tudjon.

Ezt akarják kiküszöbölni azzal, hogy akár a teljes leszorítóerőt is az autó alvázának kialakításával érik el. Jelenleg a leszorítőerő nagy részét a szárnyak, kisebbik részét pedig a diffúzor szolgáltatja. Ez tevődne át az alvázra, amely sokkal kevésbé érzékeny arra, hogy a versenyautó előtt halad-e egy másik vagy sem.

Változhatnak a felnik méretei is. A jelenlegi 13 colos kerekek helyett 16, de akár 18 colosak is szóba jöhetnek, amelyek egyrészt sokkal közelebb állnak az utcai autókhoz, másrészt pedig nagyobb féktárcsák használatát engedélyezik.

Szóba kerül a karbon féktárcsák acélra cserélése, amellyel nőne a féktávok hossza, vagyis több lehetőség lenne az ellenfél kifékezésére.

A környezetvédelem és a látvány mellett természetesen a biztonság is komoly hangsúlyt kap. Az autók energiaelnyelő zónájának növelése érdekében az oldalsó elemek sokkal jobban előre fognak nyúlni, de nem kizárt, hogy újabb fejvédő rendszert is be fognak vezetni.

Mihályi Csaba

A cikk galériája