Csődhelyzetben született, de sikeres lett – 40 éves a Citroën CX

40 éves a Citroën mérföldköve, a CX nagyautó

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

A Citroënt majdnem csődbe vitte, de végül siker lett. 1974-ben kezdték gyártani az űrhajós formájú Citroën CX-et, ma már klasszikus autó.


Ha autómárkákról sztereotípiákat kell felsorolni, akkor a francia Citroën lesz mindig az extravagáns. Nem úgy mint egy BMW, vagy az újabb Audik, hanem franciásan - kényelmesen és elegánsan. Hidropneumatikus rugózás, harcsaszájra emlékeztető tekintet és horror sztorik a szervizből. Ezek a felületes észrevételek, de valljuk be, tett érte a Citroën. A hatvanas években a DS (Fantomas repülő autója) folyamatos fejlesztésével jól ment az üzlet, sikeres volt a széria, még Amerikában is sikerült belőle jó párat eladni.
Hirdetés


A Citroën bevásárolt Olaszországban, a Maserati tulajdonlásával került az SM luxuskupéba V6-os motor, de a Fiat-együttműködésből például nem realizálódott semmi. Ez idő tájt a DS nagyautón kívül a kis guruló esernyő 2CV-t és mutációit készítették, meg mellette az Ami kisautókat, rendes középkategóriás családi autójuk viszont nem volt. A GS 1970-ben mutatkozott be, fejlesztése nagyon sokba került, ahogy a különböző ekkortájt megjelent Maserati modelleké is. Közben az amerikai előírások miatt kivonultak a tengerentúli piacról. A kaput két dolog tette be, az 1973-as olajválság, és ennek következtében a meghiúsuló Wankel motoros biznisz. A Citroën az NSU-val közös vegyesvállalatot hozott létre, de a Comotor sosem valósult meg, hiába öltek bele hatalmas pénzeket. Az NSU a Wankel polémiái miatt tönkrement, maradványai a VW csoport részéve váltak, a pénzügyileg megroggyant Citroënt meg a Peugeot karolta fel.
1985-ös CX reklám az egyik korabeli James Bond filmből is ismert színész-énekesnővel, az örökké extravagáns Grace Jonesszal
Az 1974-ben, természetesen az őszi Párizsi Autószalonon bemutatott CX ebben a nem túl kedvező közegben fogant, ez műszakilag is nyomot hagyott rajta. Lassan haladtak a franciák az 1955 óta gyártott DS leváltásával. A DS és utódja, a CX is csak négyhengeresként volt kapható. A DS-be korábban még léghűtéses, boxer hatos csúcsmodellt terveztek, de az nem jött össze. Viszont kihozták a már tíz éve is legendás SM kupét, ami a Maserati V8-asból kurtított V6-osával csak kis példányszámban készült. Ahogy a GS-nél, úgy a CX fejlesztésekor is Wankel motort álmodtak az autó orrába. A GS Birotor óriási bukás lett, mindet visszavásárolta a gyár, mert a garanciális feltételeket is csak nehezen tudták teljesíteni, annyira kiforratlan és megbízhatatlanan volt.

A CX orrába nem került végül Wankel motor, de a négyhengereseken kívül más sem, mert a nagy méret ellenére direkt szűkre szabott motortérbe csak az fért bele. Motorikusan kapott kritikát a CX, a kezdeti kínálat darabjai elég gyengék voltak, nem sokat fejlődtek a DS-hez képest. A 2,0 literes alapmotor 102, a 2.2-es 112 lóerős volt, az erősebb változatokra várni kellett. Az utolsó évjáratú DS23 141 lóerőt tudott befecskendezéssel, ehhez képest a karburátoros CX-ek eléggé leszerepeltek. 1977-ben jelent meg a CX GTI, az már 128 lóerőt teljesített, de a legerősebb az 1984-es CX 25 GTi Turbo volt; 220-at ment 168 lóerővel. 1981-ben jelent meg a korábbi félautomata váltó helyett a hagyományos automata, 1985-ben a modellfrissítéssel az ABS, közben gyártottak kombit és dízel változatokat is.

Felfüggesztései hidropneumatikusak, mint az elődnél és ugyanúgy állítható a hasmagasság, de a rendszert a Diravi sebességfüggő szervokormány egészíti ki. Az úthibákat kisimító lágy rugózás a korabeli tesztelőket lenyűgözte, elődjén kívül nem is tudták mihez hasonlítani a CX futását. Ekkoriban a Rolls-Royce Silver Shadow és a Mercedes-Benz hosszított S-osztálya alatt is a Citroën hidró gömbjei voltak. Kritikát a CX nem a rendszer működése miatt, hanem a hosszabb távú üzemeltetése kapcsán kapott, a típus életútja során ezen sokat fejlesztettek, ahogy a rozsdavédelmen is. Sok volt a hibára hajlamos részegység, akadtak elektronikai gondok is, de a stílusért a lelkesebb tulajok vállalták a relatíve magas fenntartási költségeket.

1975-ben a CX tetemes előnnyel elvitte a Volkswagen Golf első szériája elől az Év Autója címet. Ortodox rajongók szerint az 1,2 millió példányban, 1991-ig gyártott CX volt az utolsó igazi Citroën, hiszen ezt még pont nem a Peugeot fennhatóság alatt hozta ki a gyár. 1974-ben még csak a cég 38,2 százalékát vették meg a Michelintől, de 1976-ra 90 százalékos tulajdonjoggal létrehozták a két cégből a PSA Peugeot Citroën holdingot. A CX utódja, az XM már a Peugeot 605-tel osztozik padlóvázán, motorjain és a váltókon is. Az egyetlen különlegessége a hidrós felfüggesztés maradt - persze a formán túl, de nagy étvágyú és régi vágású V6-os motorjával, valamint a sajátos ferde háttal nem állta a német konkurenciával szemben a presztízsharcot. A CX-ből a kilencvenes évek elején sok futott itthon is, ha nem is főszereplőként, de a korszak összes francia filmjében feltűnik.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2017.10.29. at 03:35
    Permalink

    Drága Öcsém witz! Hány saját CX-et láttál elrohadni????? Meg ha ennyire értesz a dologhoz, miért nem építesz Te jobbat? Nekem volt ilyen hajóm. Kettő is. Benzines, és dízel is. Hosszú éveken át hajtottam őket. Ment mint a rakéta, kivasalta az utat, hihetetlenül stabil volt, belefért a fél háztartás a kombiba, és egy hosszabb út után is fitten szálltam ki belőle. Mindenhol megbámulták, megfordultak utána az emberek. Igaz, akkoriban még inkább szocreál volt az utcakép, de a nyugati gépparkot is figyelembe véve, messze túlmutatott a korabeli drótlábúak műszaki színvonalán. A legnagyobb gond a szerelők képzetlensége volt. Itthon,egyszerűbb volt kijelenteni hogy egy autó szar, mint megtanulni, hogy miképpen lehet karbantartani, vagy megjavítani egy ilyen fejlett, és kifinomult technikát. Ezért inkább saját kezűleg javítottuk. Nem is volt annyira bonyolult, mint azt sokan képzelik. Ha még gyártanák, szinte biztos, hogy ilyennel járnék.
    A Cx alapjaira, nem csak mentőautó épült, hanem 3 tengelyes, hosszított, 2 tonna teherbírású, futárautókat is készítettek. Ezekből még emelt tetőmagasságú is létezett. Egyszer egyet volt szerencsém kipróbálni. Gyors járású teherautók voltak.

  • 2017.10.29. at 03:35
    Permalink

    Nekem szinte csak szép emlékeim vannak a Citroenről. Több példányt és variációt is használtunk közülük. Kezdve az AX-től a Xantia 2000-es VTI-ig. Sokáig egyszerre 2 Citroen is volt használatban. Mindig nagyon tettszettek, ezért az első nyugati autónk egy Hollandiából származó BX dízel volt. Nagyon szerettük, semmi komoly hibája nem volt csak egy buta filléres hidraulika visszafolyó cső csere volt napirenden. Nagyon szerettem volna egy Xantiát a 90-es évek végén de itthon nagyon ritka volt. Végül egy külsőleg elég leharcolt példány sikerül megvennem, műszakilag nem volt vele probléma de egy taxi műszaki totálkárrá tette és meg kellett válnom tőle. Ekkor találtam meg használtan a Xantia akkori csúcsválozatát ami olyan technikai dolgokat használt, amit ma is csak a “csoda” autókba építenek. A 2001-ben nem volt kevés a 110kw teljesítmény sem de az ülések komforja, állíthatósága, a hidropneumatikus rugózás elektronikus szabályozása, kormányszervó vezérlés, automatikus légkondi mind nagyon szerethetővé tette. Sajnos mire ez az autó csereérett lett eltünt a gyártó kínálatából a számomra legfontosabb hidropneumatikus rugózás-futómű és ezzel nekem lezárult a Citroen korszak. Egyik tipussal sem volt komoly prolémánk a márka rosszhírének ellenére, igaz mindig márkaszervizbe jártam velük kezdettől fogva. Azóta sokkal nevesebb márkákkal jóval komolyabb, költségesebb problémáink voltak.

  • 2017.10.29. at 03:35
    Permalink

    Bezzeg a 90-es évek elején hogy gyűlölték ezeket. Fater mesélte, hogy igazi betegágy volt mind. Rohadtak, semmi nem működött rajtuk, úgy használták őket, mint a “zőccséges” Mercit, csak az bírta.

  • 2017.10.29. at 03:35
    Permalink

    Jok es szepek voltak,bakik ma is vannak.
    A retteges a franciak fele a hozza nem ertes miatt volt.
    Ha az ember talalt egy szerelot aki kikepezte magat beloluk csodakat tett veluk.
    Az NSU-t meg sajnalom szegeny RO80-al nagyon befurodtek,pedig ha az bejon nekik.

Vélemény, hozzászólás?