Taps jár a másodhegedűsnek is – 40 éves a VW Polo

40 éves a Volkswagen Polo

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Audinak indult, végül csak Volkswagen lett. A VW kisautója egy év lemaradással, de a Golféval megegyező utat járt be. Most ő a főszereplő.


Hiába lett a Volkswagen Bogár 1972-re a világ legnagyobb számban eladott autója, a cég vezetői az utódlása miatt már a hetvenes évek legelején egyre izgatottabban igazgatták igazgatósági üléseiken a nyakkendőjüket. A Golf tavalyi negyven éves évfordulójakor már megírtuk, hogy az Audi miként húzta ki a VW-t nehéz helyzetéből, de egy kicsit azért hadd ismételjünk. A jól prosperáló Volkswagen 1964-ben vette át az akkor pácban lévő Auto Uniont a Daimler-Benztől. Az idővel Audi márkanévre váltó gyárhoz 1969-ben került a Wankel motorral csődbe jutott NSU Motorenwerke is. Az így létrejövő V.A.G (helyesen két ponttal, 1992-ig használva) konszern elég stabil anyagi és műszaki alapokkal tudott előrefelé haladni.
Hirdetés

Volkswagen Találkozó szeptemberben!

Miként arról már beszámoltunk, idén szeptember 19-én tartja a Volkswagen hazai vezérképviselete a márka ünnepét, azaz az először 2012-ben rendezett Golf Találkozóból kinőtt Volkswagen Találkozót. Ma már 10 modell különleges példányai gyülekeznek majd a Hungaroringen, a tavaly jubilált Golf mellett ezúttal a most 40 éves Polo is főszerepet kap, de mellette immár 8 másik VW-széria is külön területet kap. A mogyoródi versenypályán gyülekeznek a Bogár, a Passat, a Scirocco, a Corrado, valamint a Jetta, a Vento és a Bora sorozatok legszebb hazai példányai, tavalyi mintára idén is lesz Transporter hippifalu, s az elmúlt évekhez megszokottan hazai premier is. A minden korosztály és nem számára élménydús programokat ígérő találkozón debütál majd az új Touran, a Transporter hatodik nemzedéke és az új Caddy is. További információk korábbi cikkünkben, részletes programterv és minden egyéb a www.volkswagen-talalkozo.hu[/url] címen.
Ha a Polo géntérképét megnézzük, akkor korán le kell lőjük a poént, hiszen az első generáció ilyen tekintetben nem volt több, mint az Audi 50 átcímkézett változata. Az első fronthajtásos VW a K70-es volt 1970-ben. Őt követte az első Passat 1973-ban, ám ezek audis rokonságuk (gondoljunk csak a régi DKW-kra, vagy akár a Wartburgokra) miatt hosszmotorosak. A Giorgetto Giugiaro tervezte Golfnak nem volt Audi megfelelője, felépítését tekintve az volt az első keresztmotoros VW. A kis Audi 50-es külsejét házon belül, a később a BMW-nél is dolgozó Klaus Luthe álmodta meg. A végeredmény, a Polóval azonos Audi 50-es is keresztmotoros, ezzel ő volt az első ilyen Audi, nem a jóval későbbi, Golf IV rokon A3-as.


A Polo története elválaszthatatlan az Audi 50-esétől. A K50-es projektnév alatt még az NSU kezdett el autót tervezni, nem más céllal, mint az NSU Prinz - róla lopták amúgy a 968-as Zaporozsecet - leváltására. A sors fintora, hogy az 1.1-es, 50 vagy 60 lóerős kis Audik végül csak 180 ezer példányban és négy évig készültek. Modellkarriernek ez rövid, olcsó kisautóból meg kevés, mára alig maradt belőle mutatóba. Nem úgy a Polóból, ami 1975-tól készült Wolfsburgban, egy szalagon az 50-essel. Az első generációt 0,8, 0,9, 1,1 és 1,3 literes motorokkal is kínálták, gyengébb változatai az első évben még elöl dobfékkel lassítottak. A vevőknek nem kellett a kis Audi, a Polo eladási számokban durván leverte testvérét. Ezen az is segített, hogy az amúgy Ingolstadtban, az Audinál kifejlesztett lépcsőshátú változat, a Derby végül VW lett. Az 50-esnek szánt modellfrissítés is elmaradt, a Polo I viszont 1979-ben megújult; műanyag lökhárítókat kapott, kihozták a spórolós Formel E és a sportos GT változatát is.


Bár a konszernen belüli legózás a Polo esetében elég erősen benne van a pakliban, az 1981 és 1994 között gyártott második generáció teljesen egyedülálló lehetett. Nem kis utat járt be, 1990-től kerek helyett téglalap alakú lámpákkal készült, ferdehátú változatát kupénak hívtak, és kijött egy meredekhátú alapváltozat is. A Derby bezzeg kocka lámpákkal kezdett, majd később lett kereklámpás, 1985-után Polo, vagy helynéként Polo Classic néven is kínálták. Elérhetővé vált az elektromos befecskendezés, a katalizátor, meg az ötfokozatú váltó is egyes kiviteleknél. 1988-ban kihozta a VW az első dízel Polót, ami kezdetben csak 1.3-as és 45 lóerős volt, de ezzel nem volt túl lomha, sokkal inkább kiugróan takarékos.

Új 1,0 literes alapmotort kapott a Polo, ez 40, majd 1985-től 45 lóerős volt. Az 1.1-est továbbra is lehetett a fogyasztásra optimalizált Formel E-ként kérni, az 1.3-asok 55 és 60 lóerősek lehettek. A Polo II GT 1982-ben jelent meg, és a széria végéig gyártották, 1986-tól ötfokozatú váltót kapott, 1990-ben meg áttértek a Digifant elektromos befecskendezésre. 75 lóerejével 170 km/órás végsebességre volt képes, ami ekkoriban elég menőnek számított, de Wolfsburgban hamar ráéreztek a tuning bizniszre, és erre is rálicitáltak. Minden idők legeslegállatabb Polója a G40 lett. A csúcsváltozat is befecskendezős volt, de a nevét a G-Laderről, egy 1905-ben szabadalmaztatott, de sokáig elfeledett megoldásról kapta.

A G-Lader, azaz a spirálfeltöltő átmérője 40 milliméter volt, innen jött a név. 0,68 baros nyomással tolta a levegőt a kis Polo 1.3-asába, ami így 115 lóerőt és 150 Nm nyomatékot teljesített. A nyolcmázsás kisautó végsebbéssége így már 196 km/óra, gyorsulása 8,6 másodperc százig. Az 1994-től gyártott harmadik generáció is tovább öregbítette az előd hírnevét. Tartósnak bizonyult, amit az is igazol, hogy tizenéves példányai még ma is pörögnek a használtpiacon. Nagyobb is elődjénél, de kényelmi szintjén az is sokat javított, hogy lehetett hozzá rendelni elektromos ablakokat, légkondicionálót és szervokormányt is. A biztonságon az áttervezett kasztni mellett az ABS és a légzsákok javítottak.

A Polo esetében a ráncfelvarrások elég jelentősek voltak. Az 1999 utáni modelleknél nem az új lökhárítók és a sima burás fényszórók jelentették az igazi pluszt, hanem hogy már az ESP is rendelhető lett, és a teljes cinkfürdőt kapott bódéra 12 év lett a rozsdagarancia. A negyedik szériás Polo - ha lehet - még inkább felnőttes jelenség, mint elődei. A hármas széria műszakiságán osztozott a SEAT Ibizával és Cordobával, a négyes meg már a Škoda Fabiának is a rokona. A negyedik generációból is létezett még Polo Classic szedán, de aki kombit akart, annak az említett cseh konszerntársat kellett választania. Ez a széria a Mercedes-Benz E-osztályától kölcsönvett dupla kerek lámpájáról marad emlékezetes. Lehet, hogy a VW így akarta tudatosítani, hogy ez egy komoly autó? Azért jutott alkalom egy kis mókázásra is, így születette meg a Polo Fun, ami szabadidő-autós külsőt kapott.

Hat éve, Frankfurtban mutatták be a ma is kínált ötödik generációs Polót, ami szoros versenyben 2010 Év Autója lett. Míg a francia és olasz kisautók játékosságuk miatt szerethetőek, addig a Polo decens és kiegyensúlyozott, gyakorlatilag hibátlan termék. Lehet rá mondani, hogy fantáziátlan, vagy túlárazott, de a vevők jelentős részének igenis ez kell. A most futó Polo már szokás szerint megújult, tavaly takarékos háromhengeres alapmotorokat és egy igen bika, 1.8-as 192 lóerős GTI csúcsváltozatot is kapott. A Golf mögött a Polo mindig csak második lehet, pedig azért ő is megérdemli a figyelmet. Épp ezért lesz az idei Volkswagen márkatalálkázónak[/url] a 40 éves Polo az egyik fő témája.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?