Alig van feladat, amire ne lenne alkalmas a Dacia Duster 1.5 dCi Arctic 4x4, ehhez képest a vételár nagyjából ott végződik, ahol a legtöbb hasonló méretű kompakt SUV akciósan, fapadosan kelleti magát.
Ez a cikk több, mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Hogy ki lesz az ellenfelük, még nem tudjuk, de a USF1, a Campos és a Manor egészen biztosan ott lesz jövőre a Formula–1-ben.
Három szerencsés csapat a 15 jelentkezőből, akik jövőre biztosan indulhatnak a Formula–1-ben.
A Formula–1 manapság kezdi felülmúlni egy politikai választási kampány mélyrepülését, az FIA és a FOTA közti ellentét miatt. Azok számára, akik a marakodás helyett inkább egy kicsit örömtelibb hírt is olvasnának, utánanéztünk, kik is lesznek jövőre a Formula–1 újoncai.
Az FIA hivatalos közleménye szerint 15 pályázatot nyújtottak be a 2010-re meghirdetett három szabad helyre. A média ezeket a csapatokat nevezte gyűjtőnéven papírtigriseknek, utalva arra, hogy még csak papíron léteznek, de akár nagyot is haraphatnak. Ebből 12-őt szelektáltak ki első körben, és kilenc leendő csapat kapott bemutatkozási lehetőséget az FIA-nál, ahol be kellett bizonyítaniuk, hogy mind műszaki háttérrel, mind pedig anyagi bázissal rendelkeznek a Formula–1-be való beszálláshoz.
Az FIA-tól kiszivárgott hírek szerint meglepően komoly és megalapozott pályázatok érkeztek, amik már önmagukban garanciát jelentenek arra, hogy jövőre tényleg lesz három új csapat. Az FIA végül három helyre egy biztos befutót, a USF1-et és két meglepetéscsapatot, a Campos-t és a Manort választotta.
USF1
A USF1 pályázata tűnt a legerősebbnek. Egyrészről a sportágnak szüksége van egy amerikai csapatra, másrészről ők már akkor jelentkeztek, amikor a költségvetési limit még szóba sem került. A hírek szerint már jóval a pályázatuk elfogadása előtt megkezdték a jövő évi autójuk számítógépes tervezését, és miután egy kicsit a nemzeti tudatra alapozva tiszta amerikai csapatot szeretnének felállítani, amivel megmutathatják az amerikai erőt a főleg európai technológiára épülő autósportban, valószínűleg lesz némi nemzeti öntudattól fűtött szponzoruk is.
A csapat két alapítója, Ken Anderson és Peter Windsor nem ismeretlen a Formula–1 világában. Anderson a Fox Racingnél kezdte pályafutását, mint lengéscsillapító-mérnök. Sokáig kizárólag ezen a területen dolgozott. A Foxtól a Penske-csapathoz vezetett az útja, majd a nyolcvanas évek elején a Williams Formula–1-es csapatának lengéscsillapítóiért felelt. Később a Ligier és az Onyx csapatok technikai igazgatója lett. A kilencvenes években tért vissza Amerikába, ahol az IRL-ben folytatta mérnöki munkáját.
Társa, Peter Windsor amolyan multifunkcionális újságíró, aki az elmúlt harminc évben az írás mellett volt a Williams Formula–1-es csapatának sportigazgatója, és a Ferrari angliai műhelyét is vezette.
A csapat igen komoly technikai bázissal rendelkezik, többek között az Egyesült Államok egyik legkomolyabb szélcsatornájával, ami a Formula–1 elengedhetetlen feltétele. A teljesen amerikai csapatnak egy kicsi hiányossága lesz, hogy Nagy-Britanniában, a Cosworth műhelyében készülő motor dohog majd az autókban. Igaz, a Cosworth tulajdonosai amerikaiak.
A versenyzők terén azonban csak amerikai pilóta jöhet szóba. A legtöbbet a legsikeresebb amerikai versenyzőhölgyet, Danica Patrickot emlegetik a USF1-gyel kapcsolatban, de felmerült a Formula–1-es világbajnok Mario Andretti unokájának, Marco Andrettinek is a neve, mint ahogyan Colin Flemingé is.
Campos Grand Prix
Nem bízta a véletlenre az egykori Formula–1-es spanyol pilóta, Adrian Campos csapatának nevezését a 2010-es szezonra. A nevezés megnyitásának napján nulla óra egy perckor már elküldte hivatalos jelentkezését az FIA-hoz.
A nyolcvanas évek közepén két évet versenyzett a Minardi Formula–1-es csapatában Adrian Campos, amelyet követően versenyzők menedzselésével és saját csapatának versenyeztetésével foglalkozott. A Campos Racinget 1998-ban alapította. Már az első évében sikeres volt, hiszen megnyerte a Formula Nissan sorozatot Marc Genével. 1999-ben fedezett fel egy spanyol gyereket gokartversenyeken, és ültette saját autójába, amellyel újabb Formula Nissan bajnoki címet szerzett. A versenyzőt pedig Fernando Alonsónak hívták. A mára kétszeres világbajnok Alonso pályafutásának kezdetét Campos segítette.
Amikor a Formula Nissan átalakult World Series by Renault-vá, Campos a spanyol Formula–3-as bajnokságra koncentrált. Négy évvel ezelőtt pedig beszállt a GP2-be is. 2008-ban megnyerte a csapatbajnokságot, de hamar túladott az egységen, hogy teljes egészében a Formula–1-es projektjére tudjon koncentrálni.
Az FIA-hoz benyújtott pályázata alapján a Campos Grand Prix központja Madridban lesz, így a csapat spanyol licencet igényel. A műszaki központ azonban Valenciában található, ahol jelenleg a Campos Formula–3-as csapatának, a Mexikó A1 GP csapatának és a Brawa International GP2-es csapatának autóit készítik fel.
Mivel a Campos Grand Prix inkább csak egy szervezeti egység, tervezési bázissal nem rendelkezik, ezért az olasz Dallarát bízta meg Formula–1-es autójának elkészítésével. Az Xtractól vásárol váltót, a Cosworth-tól pedig motort. A Dallara korábban már a Scuderia Italia-csapat beszállítójaként készített Formula–1-es autót, és a versenysportban az egyik legsokoldalúbb és legkomolyabb versenyautógyártónak számít.
A szaksajtó három pilóta nevét említi a csapattal összefüggésben: Giorgio Pantano, Lucas di Grassi és Vitaly Petrov.
Manor F1 Team
A legnagyobb meglepetést talán a Manor bekerülése jelentette. A legtöbb pályázó mögött vagy komoly technikai bázis, mint a USF1, a Prodrive és a Lola, vagy pedig legalább egy sikeresen működő GP2-es csapat állt. A Manor azonban a kisebb szériákban volt érdekelt, így ők a Formula–3-ból léptek rögtön a Formula–1-be.
Na, azért nem olyan ismeretlenek és kezdők a szakmában. A csapatot az egykori versenyző, John Booth alapította 1990-ben. A belépő kategóriának számító Formula Renault-ban, 1999-től pedig a Formula–3-ban voltak érdekeltségei. Összesen 171 győzelmet és 19 bajnoki címet halmozott fel csapata ebben a két kategóriában, és olyan versenyzőket neveltek ki, mint Kimi Räikkönen, Lewis Hamilton, Kazuki Nakajima, Lucas di Grassi és Antonio Pizzonia. 2006-ban Booth eladta a Formula Renault csapatát, és csak a Formula–3-ra koncentrált.
A Nagy-Britanniában két helyen is, Sheffildben és Bicesterben székelő Manorra is igaz, ami a Campos-ra, hogy korábban nem rendelkezett konstruktőri hátérrel, ezért ők is külső segítséget kértek a talán nem túl ismerős Wirth Research-től. Ennek a cégnek a vezetője Nick Wirth, aki korábban már járt a Formula–1-ben is. A March, majd a Leyton House-csapat aerodinamikai mérnöke volt. 1993 és '95 között a Simtek-csapat tulajdonosaként és mérnökeként próbálkozott. A nem túl sikeres Simtek-projekt után pedig, 1996 és 1999 között a Benetton Formula–1-es csapatának volt a technikai igazgatója. Később az FIA megbízásából dolgozott az elmúlt években bevezetett hátsó szárny kialakításának szabályain. A Wirth Research munkái közé tartozik a 2004-es és 2005-ös Indy Racing League bajnok autó, valamint a Hondának tervezett American Le Mans Series sorozatra szánt autó is. A csapat a másik két újonchoz hasonlóan Cosworth-motorokkal áll rajthoz jövőre.
A Manornál is felmerült Lucas di Grassi, valamint Paul di Resta és a Williams jelenlegi pilótájának, Kazuki Nakajimának a neve, mint lehetséges versenyző.
Persze pilóták terén széles a skála, és az sincs kizárva, hogy a három újonc, vagy legalábbis a két európai egy jelenleg is a Formula–1-ben szereplő versenyzőt szerződtet, aki tapasztalattal rendelkezik, akár az autó fejlesztése terén is.
Akik egyelőre a cserepadon ülnek
A három újonc mellett több potenciális jelölt is kimaradt. A legnagyobb meglepetést a Prodrive szolgáltatta, akik már egyszer elnyertek egy helyet 2008-tól a Formula–1-ben, és akik felől azt rebesgették, hogy 2012-től Aston Martin néven versenyeznének, miután mind a két cégnek közös a tulajdonosa.
A Lola szintén nagy meglepetés volt. Bár ők többször is jártak a Formula–1-ben, és nem sikerült nekik nagy dolgot véghezvinni, komoly technikai bázissal rendelkeznek, mint az egyik legjobban ismert versenyautógyártó cég; sőt, komoly beruházásokat is eszközöltek, több korábbi Formula–1-es szakember leszerződtetésével.
Szintén nem kapott lehetőséget az N Technology, amely az Alfa Romeót juttatta három túraautóbajnoki címhez a jelenlegi világbajnokság elődjén, az eb-n. Elég komoly erőnek tűnt az Epsilon Euskadi is, akárcsak az Alex Wurz vezette osztrák Superfund. Kicsit botrányosan alakult a két korábbi F1-es csapat nevét bitorló Lotus/Litespeed és a Brabham/Formtech nevezése, amelyeknél a Lotus gyár és a Brabham család is tiltakozott a név használata ellen.
A be nem jutottak reményenem szállt el végleg, hiszen jelenleg ők hárman, valamint a Williams és a Force India alkotják a 2010-es Formula–1-es mezőnyt, míg a maradék nyolc F1-es csapat az ellenszéria mezőnyét. Ha valóban megtörténik a szakadás, akkor mindkét bajnokságban jut még hely új csapatoknak. Ha pedig mégsem szakad ketté a Formula–1, akkor is bármi megtörténhet még.
(Mi ez?)Ne maradjon le a legfrissebb autós hírekről, bemutatókról, tesztekről, benzinár-változásokról! Írja ide e-mail címét, és a fontos hírekről értesítjük.
(E hírfigyelőről bármikor leiratkozhat a küldött levél alján lévő linkkel. Az adatvédelmi elveket maximálisan tiszteljük, a címet nem adjuk ki harmadik félnek.)
Alig van feladat, amire ne lenne alkalmas a Dacia Duster 1.5 dCi Arctic 4x4, ehhez képest a vételár nagyjából ott végződik, ahol a legtöbb hasonló méretű kompakt SUV akciósan, fapadosan kelleti magát.
Alig van feladat, amire ne lenne alkalmas a Dacia Duster 1.5 dCi Arctic 4x4, ehhez képest a vételár nagyjából ott végződik, ahol a legtöbb hasonló méretű kompakt SUV akciósan, fapadosan kelleti magát.
Némi képzavarral élve, identitását tekintve hullámzó egyéniség a Toyota RAV4: hol női ékszerdoboz, hol macsós zsebterepjáró, most azonban úgy tűnik, valahol félúton elakadtak a japán tervezők.
