Magyar Örökség Díjat kapott Galamb József

Kitüntetést kapott a Ford T-Modell magyar főkonstruktőre

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Galamb József, a világ első sorozatgyártású autójának számító Ford T-Modell főkonstruktőre és a bolygómű feltalálója Magyar Örökség Díjat kapott.

Galamb József világhírű gépészmérnök konstruktőr - akit leginkább a Ford T-Modell kapcsán ismerhetünk, de aki a bolygómű feltalálójának és számít - kapta meg a megtisztelő Magyar Örökség díjat. Az ünnepélyes díjátadón a díjat a világhírű mérnök és konstruktőr egyik távolabbi, de szintén gépészmérnök rokona, Galamb Erzsébet vette át a Magyar Tudományos Akadémián. Galamb József konstruktőri munkáját dicséri az 1908 októberében a Ford Motor Company szerelőcsarnokból első alkalommal kigördült Ford T-modell, a világ első népautója, melyből 19 év alatt több mint 15 millió példány készült. A világ első futószalagon gyártott autója a „Bádog Böske” becenevet viselte.
Hirdetés
„A díj méltó elismerése a szorgalmas mérnöki munkának, a kimagasló műszaki teljesítménynek, és jó példa arra, hogy a tudományos teljesítmények mellett Magyarországon a mérnöki produktumokat is ilyen magas szinten ismerik el. Díjazása egyben tisztelgés a többi magyar mérnök – Farkas Jenő (FORD-A modell, Fordson traktor),Csonka János (karburátor), és mások munkássága előtt is, akik a világ különböző autógyáraiban dolgozva alapvetően hozzájárultak az automobil fejlődéséhez, tömegcikké válásához” – mondta el Dr. Gáti József gépészmérnök.
Amit Galamb Józsefről tudni érdemes
Galamb József 1881. február 3-án, Makón született. A makói alapfokú iskolákat követően tanulmányait Szegeden, majd 1898-tól Budapesten (Budapesti Magyar Királyi Felső Ipariskola) folytatta. Végbizonyítványával a kezében rövid ideig Magyarországon dolgozott, majd ösztöndíjjal 1903-ban tanulmányútra Németországba utazott: Drezda, Berlin, Hamburg, Bréma nagy gépgyárait tanulmányozta. Szakmunkásként dolgozott egy brémai hajógyárban, bejárta Belgiumot és Hollandiát, ezután Düsseldorfba, végül Frankfurt am Main-ba, az Adler autógyárba került. 1903–ban tapasztalatszerzés céljából Amerikába hajózott, ahol munkát vállalt egy dobozgyárban.
A St. Louis-i világkiállítás megtekintése oly nagy hatást tett rá, hogy elhatározta, Amerikában marad. Rövid kitérő után Detroitban keresett állást, és 1905. december 11-én belépett a Ford Motor Company alkalmazottai közé, ahol az N-Modell tervezésével kezdett foglalkozni. Amikor Henry Ford elhatározta, hogy „kerekekre teszi Amerikát”, maga mellé vette konstruktőrnek Galambot.
A T-modell tervezése 1907-ben kezdődött és 1908. október 1-én készült el az első típusváltozat. Otto-rendszerű négyhengeres motorjának legnagyobb teljesítménye 15 kW (20 lóerő), legnagyobb sebessége 65 km/óra volt. A Galamb tervezte bolygóműrendszerű sebességváltó működtetése két lábpedállal, szalagfékekkel és több lemezes tengelykapcsolóval történt. A növekvő megrendelésállomány kielégítésére kidolgozták a futószalag rendszerű gyártást. 1927. május 28-án gurult le az utolsó T-Ford a szerelőszalagról, összesen több mint tizenötmilliót gyártottak a világ első népautójából.
A T-modell bemutatásával váltak valóra Henry Ford és Galamb József álmai arról, hogy egy elfogadható árú, megbízható és jól működő autót gyártsanak. Ez a jármű egy új korszak kezdetét jelentette a személyszállításban - (korabeli szinten) egyszerű volt vezetni, egyszerű volt a karbantartása, az egyenetlen utakon is jól kezelhető volt, és azonnal sikert aratott. A következő években Henry fiára, Edsel Fordra és Galamb Józsefre hárult az új Ford modellek megtervezésének feladata. Így született meg a 4 hengeres, 3285 cm3 hengerűrtartalmú, soros motorral rendelkező, 40 LE teljesítményű Ford A-Modell. A mezőgazdaság gépesítésében fontos szerepet töltött be a Galamb József és Farkas Jenő terveinek felhasználásával készült Fordson traktor. Utóbbi a 20-as években Magyarországon is gyorsan terjedt, 1945-ig a mezőgazdasági traktorok vezértípusa volt.
Galamb tervei alapján 1908 és 1914 között a kísérleti mérnöki részlegen készített kis sportkocsik közül kettőt is indítottak a New York–Seattle versenyen, amelyek egyike meg is nyerte azt. Galamb részt vett más Ford modellek tökéletesítésében, fejlesztésében, teherautókat, pályamunkás kocsikat tervezett, dolgozott prototípusokon, új gyárrészlegek tervezésén és fejlesztésén is. Az első világháború alatt tervezett sebesültszállító autókat, tengeralattjáró-keresőt és könnyű harckocsit, azt követően pedig karosszériát különböző gépkocsikhoz. Előkészítette a Liberty repülőgépmotor gyártását. Az Amerikai Szabadalmi Hivatalhoz 1920 és 1952 között benyújtott 27 szabadalmi leírása rendre a Ford gépkocsik egyes szerkezeti elemének korszerűsítését szolgálta.
1921-ben Galamb József Makóra küldött hat darab Fordson traktort a családi vállalkozás megindítására, majd 1922 őszén Makón megnyitotta Magyarország első Ford márkakereskedését. Hazalátogatásaikor nemcsak rokonait kereste fel, hanem előadásokat is tartott a Magyar Mérnök és Építész Egyletben és a Műszaki Akadémián. Filmeket hozott magával, amelyeket levetítve a szakemberek megismerkedhettek a sorozatgyártás Ford gyárbeli megvalósításával és a termékek műszaki jellemzőivel.
1944-ben egy szívrohamból felépülve kérte nyugdíjazását. Négy évtizedes munkássága alatt a Ford cég 300 főt foglalkoztató kisüzemből az USA óriásvállalatainak egyike lett. Az 1999. december 18-án Las Vegasban az „Évszázad autójának” választott T-modell főkonstruktőre 1955. december 4-én, 74 éves korában hunyta le örökre a szemét.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Vélemény, hozzászólás?