Idén is megautóztattuk a beteg gyerkőcöket

Ugyanazok az autók, amiket egész évben fotózunk, ugyanaz a pálya, ahol egész évben dolgozunk, ez a nap mégis mindig más. Immáron nyolcadik éve, az év egy bizonyos napjára a szeretet lengi be a Hungaroringet, persze a benzingőz illata mellett. Idén is rengeteg versenyző, csapat, egyesület vett részt a 8. Örömautózáson a beteg gyerekekért. Ilyenkor mindenkit egy cél hajt: mosolyt csalni a beteg gyerkőcök arcára, legalább csak pár kör erejéig, hiszen ők is megérdemlik, hogy átéljék a száguldás élményét.
Voltak, akik félősen közelítették meg az autókat, és voltak bátrak is, akik alig várták, hogy beüljenek a kagylóülésekbe. Persze sokan ki sem láttak az autókból, de így is mosollyal szálltak ki a dübörgő, hangos, koszos versenyautókból. Nahát, micsoda örömöt tud adni ez a tárgy, amire oly sokan rossz szemmel néznek. Mi, akik az autósport közelében vagyunk, már-már megszoktuk az EVO-k durrogását, a Ladák sírását, de nekik valami teljesen mást jelentett erre a pár percre. Örömöt a nehéz napokban. Tanulhatnánk tőlük, ha a háláról és kitartásról van szó. Egy mosoly a kör végén, egy köszönöm az autóból kiszállva, és mi készek voltunk a paddockban. Én ugyan csak a fotóimmal tudok hozzátenni ehhez a kezdeményezéshez, de remélem minden évben sikerült megörökítenem a résztvevők számára egy-egy értékes pillanatot. Azt is remélem, hogy idővel még többet tehetek majd értük. Már csak beültetni, bekötni őket a négypontos biztonsági övvel is nagy élmény volt. Lehetne még hosszan ecsetelni az eseményt, de szerintem sokkal többet mondanak a képek: