Új a régi ellen: milyen az élet ABS nélkül, kopott téligumin?

Régi téligumin a tizenéves autó esélytelen a modern új ellen

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Suzukikkal gyakoroltuk a téli vezetést. És ha már pályáztunk, az elmélet felidézése mellett kipróbáltunk egy régi kisautót is az új ellen.


Vezetéstechnikai rendezvényével a Suzuki ismét rávilágított a téli autózás kockázataira. Ez egy olyan téma, amiről nem lehet elégszer írni. Hiába van fent a kocsinkon akár a tesztgyőztes téligumi, hiába van rendben, módszeresen karbantartva alattunk a technika, a fizika szabályait nem tudjuk áthágni. A jó futómű, a modern gumi, az ABS és az ESP, meg a többi elektronika sem képes minden helyzetnek a megoldására, viszont hathatós segítséget tudnak nyújtani. Ahhoz viszont, hogy megfelelő hatást fejtsenek ki, tisztában kell lenni a működésükkel. Ha ez megvan, akkor begyakorolt mozdulatsorokon keresztül kell elmélyítsük a tudást arra az esetre, ha akaratunkon kívül elindul alattunk az autó.
Hirdetés


Mivel a tréninget elsősorban flottapartnereknek rendezték, az összes résztvevő rendelkezett már autós előképzettséggel és elég nagy rutinnal is. A rutin viszont helyenként ellent tud mondani pár alap dolognak, így engedjék meg, hogy ismét elírjam azokat a lényeges feltételeket, amik kellenek a biztonságos vezetéshez. Viszonylag jó idő volt, így nem számított kellemetlenségnek beszálláskor a kabátokat a csomagtartóba, vagy a hátsó ülésre tenni. Ha a hideg miatt hóembernek beöltözve ülünk a kocsiba, akkor is ügyeljünk arra, hogy miután kellőképpen bemelegedett az utastér, ne röstelljünk félreállni és vetkőzni. Én is gyűlölöm a felesleges öltözködést, de nem jó sapkában és kabátban megizzadni. Ráadásul egy pulóverben sokkal kényelmesebb a biztonsági öv, meg egyáltalán szabadabb a mozgás még autóban is.

Beülünk végre, de nem mindegy az sem, hogy hogyan. Sokan felmondják szépen, hogy mi az ellenkormányzás, de nyújtott karrokkal, fekvő pozícióban hiába próbálkoznának mindezzel. Elsőként az ülés távolságát kell beállítani úgy, hogy kinyomott kuplungnál, vagy automata kocsin padlóig nyomott féknél se teljesen nyújtott lábbal tapossuk a pedált. A térdünk enyhe szöget kell, hogy bezárjon. Így a lábbal kifejthető pedálerő is nagyobb, és egy esetleges baleset során a lábat érő erőhatások nem adódnak át a csípőnek. Második az üléstámla; nem jó feküdni, de azért a derékszög sem egészséges. Miután megvan a támlaszög, a kormányt úgy kell magunkra húzni, hogy lássuk a műszerfalat és a kormány tetejét, „12 óránál” meg tudjuk érinteni a csuklónkkal. Ha ez megvan, akkor helyes kormányfogással nem lesz gond átfogással kormányozni.

A helyes kormányfogás pedig nem a KRESZ könyvben szereplő 10 óra 10 perc, hanem, ha maradunk az óraszámlapos példánál, akkor 9 óra 15 percnél van. Sokan kérdezik, hogy mi a helyzet az ülésmagasság állítással? Nos, több cikkben is utaltam rá, de ez a rész talán kevésbé objektív, sokkal inkább hitviták kérdése. Van, aki minden autóban a földön szeret ülni, mert az a sportos, vagy éppen úgy érzi magát biztonságban. Na de mi a helyzet egy eleve magas crossoverben, vagy egyterűben? Én személy szerint a valóban sportos kocsikban, mint egy Mazda MX-5, vagy egy régebbi erős BMW, a földön ülést tartom hangulatosnak, modern, magasabb autókban meg fentebb ülök, hogy jobban érezzem a beláthatatlan csücsköket. A vonatkozó legfrissebb irányelv pedig bizony az, hogy relatíve magasan kell ülni. Az ülésmagasságot úgy kell eszerint belőni, hogy a plafon és fejünk búbja között nagyjából egy ökölnyi távolság maradjon. Nem a legegzaktabb ez sem, de eddig senki nem állt elő még ennél pontosabb megfogalmazással.

Ha már végre bent vagyunk a kocsikban, akkor jöhetnek a feladatok. A zsámbéki Driving Camp pályáján, három feladatot gyakorolhattunk. Az elsőt a már korábban tesztelt, összkerékhajtású SX4 S-Crossokkal hajtottuk végre a lejtős és egyszerre csúszós pályán. Jó minőségű téligumikon és automata négykerékhajtással biztos nem volt nehéz a feladat - gondolhatnánk, pedig azért a sztori nem ilyen egyszerű. A fellocsolt, így a jéghez hasonlóan csúszó műgyantán begyakorolt vészfékezés az intelligens ABS-nek hála még nem olyan bonyolult, de a vízoszlopok egyre növelt sebességgel történő kikerülése már nehezebb. És utána ott a kanyarív, amit be kéne venni úgy, hogy közben ne hagyjuk el a csúszós felületet. A sebesség helyes megválasztásával ez nem gond, de ha túlgyorsulunk, akkor még időben, az ív előtt kell fékezni. Ha lecsúszunk a műgyantáról, az olyan, mintha a szembejövő sávban kötnénk ki.

Másodiknak jött a rántópad, amiről nem lehet előre tudni, hogy jobbra, vagy balra fogja kitéríteni az autó hátulját. A vezetéstechnikai kurzusok fontosságát jól mutatja, hogy a leggyakorlottabbak is tudnak bizony hibázni. Az autó egyenesbe hozásához adott ponton ne röstelljünk akár egy kis gázt is adni, így a szinte már keresztbe álló kocsi eleje kihúzhatja magát. Csak ennek a feladatnak a gyakorlásával kedvem lenne még napokat eltölteni. Én is volt, hogy későn, sőt rossz irányba kezdtem ellenkormányozni. Több sikerélményt a kvázi jávorszarvas teszt adott, ahol egy tempós sávváltást kellett két bójasor között megcsinálni. Bár ötvennél az autó bal hátuljával megsuhintottam egyet, de utána gyakorlással hatvannal is hibátlanul ment. Itt elkövettük váltótársammal azt a trükköt, hogy egy Swiftbe ültünk, ami az SX4-nél laposabb építése miatt élvezetesebb az ilyen manővereknél.

A rendezvény házigazdáinak vendégszeretetével ismét sikerült visszaélnem, de ha már egy ABS nélküli, 18 éves kisautóval érkeztem a tanpályára, nem tudtam megállni, hogy ne mérjük össze egy modern mai kiskocsival. A családi Peugeot 106-osunk így a legújabb Suzuki Swifttel mérkőzhetett meg. A sokéves, de még 6 milliméter körüli profilmélységű téli gumik, meg a Suzukin lévő frissen felszerelt újjal. Ez a kis teszt ugyan nem mérhető Gere Tamás kollégám gps-es, azaz műholdalapú, számítógépes fékútméréséhez amit az idei téligumi-tesztünknél is alkalmazott, de az eredménye talán annál is látványosabb és kijózanítóbb. A 106-os éppen most volt műszakin, előtte rendbe lett téve a féke, futóműve hibátlan, azaz a gyári szintet ma is hozza. Olyan keveset megy, hogy csak nem akarnak elkopni a téligumijai, de mint a mellékelt ábra is bizonyítja, már bőven csereérettek. A blokkoló kerekű, alig 800 kilós önsúlyú kisautó szánkóként csúszik a fellocsolt műgyantán és közben bizony az egyenes iránytól is eltér. Mivel nem kikerülés volt a feladat, ezért nem pulzáló fékkel végeztük a fékezést, hanem satuztunk, ahogy egy bepánikolt átlagsofőr is tenné.

Alig 50 kilométeres sebességről a jégnek megfelelő tapadású, tehát csúszós vizes műgyantán a Swiftnek elég volt 40 méternél is kevesebb a megálláshoz, míg a 106 a pálya negyvenes jelzésénél még nagyban csúszott blokkoló első kerekeivel és végül a 70 métert jelző vonalon is túl állt csak meg. Mi ebből a tanulság? Nem elég, ha megvan a jogszabályban előírt minimumot bőven meghaladó profilmélység. A régi technikájú, egyszerű mintázatú téli abroncsot le kell cserélni, és ezzel még a nem éppen modern autó viselkedése is nagyban javítható. A mi esetünkben ez egy körülbelül 40 ezer forintos tétel lesz alsó hangon, hála a 13 colos kerékméretnek. Ha meg egyszer mégis sikerül lecserélni a kis 106-ost is valami frissebb darabra, akkor nem a klíma, hanem az ABS lesz nálunk az egyik fő keresési feltétel.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2017.10.28. at 23:54
    Permalink

    “Es ne mondjatok hogy a 20-30eves Merci BMW Audi ABS-es mint a maiak,ha valaki ismeri az ABS-t nem mond ilyet.”
    Nyilván fejlődtek, de egyébként nem ez volt az alaptétel, hanem az, hogy létezett-e olyan, hogy 1996-ban nem volt ABS (szériában). Ez volt a meglepő. És igen, a maiak között úgy tűnik, rendesen van szórás. Vezettem sokat 1-1 2,2i Vectrát, 1,6 Focust ahol tényleg éreztem a “megúszási” jelenséget, míg a mostani autóimon nincs ilyen, de a hivatkozott 88-as autón sem volt “megúszás”, sőt, mai szemmel is nagyon jó fékjei voltak http://nepitelet.hu/autok/audi/90_1987/21_evesen_is_luxus_a_20_szelepesek_kishercege/

  • 2017.10.28. at 23:54
    Permalink

    Két autómon van ABS. mindkettő 2003-as évjárat, azaz 12-ik évesek. Fokozatosan, egyre erősebben nyomom a fékpedált (száraz aszfaltról beszélek), érzem ahogy fejlődik fel a fékhatás. Amikor már azt mondom ez igen, remek a fékhatás, megszólal az ABS és “megúszik” a jármű mindkét típusnál, tehát lendületet vesz a hanghatással egyidőben. Na most, kizártnak tartom, hogy az elmúlt 12 évben annyit fejlődött volna az ABS technika, hogy ez a maiaknál másként lenne.
    Van mellette az itteni kis oroszlánnak ikertestvére Saxo ABS nélküli. Ugyanezt végigcsinálva ezzel nincs olyan, hogy “megússzon”.
    Persze máshogy van beállítva a pedálerő, azaz nagyobbal dolgozik mint az előző kettő, tehát ahhoz, hogy száraz úton egyből blokkoljon, ahhoz célirányosan és nagy erővel szándékosan erre kell játszani.
    Ja és a hétköznapi közlekedés során (nem jégen), még ha erősen kellett lassítani, fékezni, akkor sem tapasztaltam semmi negatívumot, fékút növekedést az ABS hiánya miatt. A jégpálya más, azt nem vitatom.

  • 2017.10.28. at 23:54
    Permalink

    Es a fotel fizikusok is tudjak hogy mikor hogy fekezunk.
    DE ha ott van veled szembe a 18kereku vasalo,arok vmi szerintem nem ezen agyalsz hogy most satuzok e vagy sem.
    Ezert van az ABS.
    En is tudom,unokatesom is az elso baleseteig mondta hogy ne satuzgassak vesz eseten.
    Ha felkeszulsz ra az mas.
    Amugy szerintem a gumi is lenyeg,de az fontosabb hogy milyenek a fekek.
    Szegeny kisoroszlanba gondolom az akkori legalapad fek van ami akkor felert egy 10-15eves kozepkategoriaseval.
    Most a Suzi fekei vannak ott ahol ezelott egy kategoriaval felettiek voltak 10-15evvel.
    Fejlodunk ez van.
    Es ne mondjatok hogy a 20-30eves Merci BMW Audi ABS-es mint a maiak,ha valaki ismeri az ABS-t nem mond ilyet.
    Magyaran nem hasonlitjuk Neumann PCjet a mai PChez.

  • 2017.10.28. at 23:54
    Permalink

    Ennyi erővel összehasonlíthatnátok egy kávéfőzőt a mosógéppel… ABS-Nélküli verdával nem satuzunk… ezt tudja mindenki,elvárható lenne egy autós ujságírótól is! Megállt volna rövidebb úton is ha ésszel fekéznek… sőtt uj gumival,és ésszel fékezve igen közeli értékeket kaptunk volna.

  • 2017.10.28. at 23:54
    Permalink

    Ha nincs ABS, nem szabad satuzni eleve. Csúszáshatáron kell lábfékkel tartani. Ez alap. Ha tényleg satufékeztek vele, ahogy a szövegben szerepel, akkor tök értelmetlen a féktáv méricskélése, összevetése!

    ps. nem gondoltam, hogy 18 éves francia autóból hiányozhat az ABS (1996-os?). A 20-29 éves youngtimer Audikkal voltam kényeztetve, azokban volt. Vicc nélkül, meglepődtem.

    ps2. A mintázat annyira nem lehet öreg, ilyet ne írjunk! Maximum az anyaga lehet már az, ahogy korábban felhozták itt. 10, sőt 12 éve mai szemmel is már nagyon jó mintázatok voltak (a prémium gumiknál egészen biztosan – én Dunlopot, Good Yeart használtam sokat)

  • 2017.10.28. at 23:54
    Permalink

    Lehet, hogy nem jól értelmeztem a “satuteszt”-et. De ha egy újgumis, ABS-es autó féktávját hasonlítják össze egy öreggumis, ABS nélküli autó vészfékezésével, ahol az ABS-es autó értelemszerűen tapadási súrlódással jóval rövidebb fékuton meg tud állni, szemben az ABS nélkül autóval, ami csak a jóval kisebb csúszási súrlódással lassul csak, akkor abból a tesztből nem az a konklúzió, hogy a 6mm-es bordamélységű, ámbár öreggumis autó féktávja sokkal rosszabb, hanem hogy az ABS-es autóval sokkal jobb a féktáv, mint egy satura fékezett kerekű, ABS nélküli autóval.

    Bár sosem volt lehetőségem lemérni, de valahogy az az érzésem, hogy hiába cserélnénk fel a példában említett két autó gumijait egymással (vagyis a régi autó kapná az új gumit, és az új autó az “életveszélyes” öreg gumit, az azonos teszt gyakorlatilag közel ugyanazt a végeredményt adná féktávban, mint ami a cikkben említett tesztben is. És ha így lenne, akkor a magyar gumiimportőrök agymosása máris kiszűrhető a teszteredményekből.

    Sajnos objektív tényekkel nincs lehetőségem alátámasztani a véleményem, de amikor szakértőktől olvasok ilyen buta konklúziókat, az elég rossz reklám…

  • 2017.10.28. at 23:54
    Permalink

    Van egy kanyar munkámba vezető úton ahol minden nagyobb esőben látok egy-egy ilyen francia kisautót a szalagkorlátban, rendszerint farral becsapódva.

    Én ezt a kanyart minden nap simán veszem, kivéve egyszer:

    Egyik hűvös (de pluszos) esős napon többek között a saját hibámból (visszaváltás túl későn, már a kanyarban), kidobta a farát az első kerekes Volvo. Ellenkormányzás és az ESP megfogta, meg a széles manőverezési hely is megkímélt a költségektől, de örök lecke maradt, hogy plusz fokban nagyon vigyázni kell, mert a téligumi nem tudja ugyanazt mint a nyári akárki akármivel reklámozza.

    Én legalább annyira veszélyesnek gondolom amikor a felkerült téligumival megkergülnek a séthetetlenségüktől megrészegült autósok…

  • 2017.10.28. at 23:54
    Permalink

    “A blokkoló kerekű, alig 800 kilós önsúlyú kisautó szánkóként csúszik a fellocsolt műgyantán és közben bizony az egyenes iránytól is eltér. Mivel nem kikerülés volt a feladat, ezért nem pulzáló fékkel végeztük a fékezést, hanem satuztunk” De miért is satuztak? Minden kisiskolás tudja, hogy a tapadási surlódási erő nagyobb, mint a csúszási… hamár csúszik, kezdje előlről – szerintem

  • 2017.10.28. at 23:54
    Permalink

    Szerintem csak egyértelművé kellene tenni, hogy a gumi nem kopott. Mert az alábbi mondatokat nem én írtam:

    “a kopott és régi gumik vízkiszorító képessége és tapadása sem kielégítő”

    “Olyan keveset megy, hogy csak nem akarnak elkopni a téligumijai”

    vagy itt van rögtön a cím:

    “Új a régi ellen: milyen az élet ABS nélkül, kopott téligumin?”

    “A régi technikájú, egyszerű mintázatú téli abroncsot le kell cserélni”

    Bizony, le kell, mert meglehetősen megkeményedhetett már a gumi, azaz ELÖREGEDETT. Nem a kopottsággal van a baj, és nem is a mintázattal. Nem csodálkoznék, ha 10 évnél öregebb gumin gurulna a Peugeot. De akkor ne használjunk 6 milliméteresre “kopott” jelzőt.

  • 2017.10.28. at 23:54
    Permalink

    Lehet, hogy nekem vannak értelmezési problémáim, de szerintem éppen arról ír, a profilmélység még bőven megfelelő lenne, csak már öreg a gumi, ezért sokkal jobban csúszik…

  • 2017.10.28. at 23:54
    Permalink

    Mennyi idős lehetett a kis Peugeot-on az a bizonyos “régi technikájú, egyszerű mintázatú téli abroncs”? Mert a 6 milliméter önmagában még nem indokolná a nagy eltérést.

    Az alábbi videón két tök egyforma, ám kopásában különböző gumit tesztelnek (két egyéb mellett) hóban. 8 és 3 milliméteresek.

    https://www.youtube.com/watch?v=6E3rkjJNzYY

    Persze kukaérett a kopottabb téli, mert latyakban, vízben hamarább felúszik. De mert egy gumi nem zsír új, azért nem kell minden évben venni egyet. Lassan már ott tartunk.
    A cikkből úgy tűnik, hogy akinek 6 milliméteres a gumija, az cserélje le?

    Szeretnék látni végre egy olyan tesztet, amelyben egyforma típusú, de különböző kopottsági fokozatú, használt gumikat vetnek össze. Mondjuk 8-7-6-5-4 millimétereseket. Az autósok többsége ugyanis használt gumival jár.
    Tudtok ilyesmi tesztről?

Vélemény, hozzászólás?