Mindenen át, de csak stílussal – 45 éves a Range Rover

Típustörténet: 45 éves az ikonikus Range Rover

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Igazi terepjáró, de közben luxusautó is, és ő tekinthető a világ egyik első suvjának. A Defender kifürdött testvére idén 45 éves.


Hogy mennyire fontos a Range Rover, azt mi sem mutatja jobban, minthogy a még létező angol autógyártás egyik utolsó termékéről tavaly, a 44. évfordulón is bőven írtak a prominens brit lapok. Mi most a 45. évét taposva emlékezünk meg Range mögött lévő nem éppen eseménytelen évtizedekről. Az 1970-es bemutatásakor sorok tolongtak Britannia szerte a szalonok előtt, pedig nem is a Range Rover volt a világ első suv modellje és nem is szánták luxusterepjárónak. A korabeli beszámolók kitérnek arra is, hogy ilyen úrias terepjárót, ennyire jó öszvért addig nemigen látott az európai publikum.
Hirdetés



A típust eredetileg megalkotó, a később önálló márkát elindító Rover cég a háború utáni sokk kezelésére hozta ki a Land Rover Defender ősét 1948-ban. A mindenen átmenni képes, könnyen szerelhető és egyszerű terepjáró azonnal sikeres lett, ugyanakkor már az ötvenes évek legelején rájöttek az angolok, hogy kéne valami finomabb, kevésbé munkagépszerű jármű. Eszerint fejlesztették a Land Rover Series sorozatot, de a zárt karosszériás, többszemélyes kivitelek is nagyon messze voltak még a kor személyautóitól.

Az akkor Amerikában már futó ős-suvok híre elért a Roverhez, rájöttek, hogy az ezekkel való versenyzéshez egy teljesen új autót kell építeniük. Még inkább előtérbe kell állítani a rekreációs és hobbicélú használatot, valamint kicsit lejjebb adni a földtúrásból. Végül 1967-ben Charles Spencer King vezetésével állt össze az a mérnökcsapat, akiknek a feladata a 100 hüvelykes kombi néven emlegetett kocsi tervezése volt - így lett az eredeti Range tengelytávja pont kereken 254 centiméter. Hamar belátták, hogy az alvázas, merevhidas felépítést megtartva, de csakis méretes tekercsrugókkal tudják elérni azt, hogy a Land Roverek fémjelezte terepjáró-képesség mellett radikálisan javuljon a menetkomfort közúton.

A fejlesztés haladt, nem titok, hogy aprólékosan szemügyre vették az akkor már sikeres Ford Broncót, végül az állandó összkerékhajtás mellett döntöttek. Kellett egy új sebességváltó, ami ezt és a tervezett motorerőt is kezelni tudja. A Rover akkor már használt Buick eredetű 3.5-ös V8-asát építették a Range Roverbe, de változtattak a karburátoron, hogy az extrém terepviszonyok között se szomjazzon a motor és felkészültek a nehéz helyzetekre is: hagytak helyet a klasszikus kurblinak. Közben 1968-ban egy mamutvállalatba terelték a brit autóipar javát. A British Leyland Motor Corporation Ltd (BLMC) konglomerátumot szokták a romlás egyik gyökerének titulálni, de a Land Rover és a fejlesztés alatt álló Range tekintetében ez még nem volt akkor gond.

1970-re készült el egy próbaszéria után a végleges változat, amit még Párizsban is kiállítottak, mint az ipari formatervezés egy kortárs csúcsteljesítményét. Pedig nem is a dizájnrészleg skiccelte föl, hanem nagyrészt azok a zseniális mérnökök, akik csináltak egy közúton is komfortos autót, ami terepképességivel elverte a Land Rovert is. Mindezek mellett egy ötüléses, 160 km/h végsebsebbégű, 3,5 tonnát vontatni képes autó született, amit négy tárcsafék lassít. Nem volt túlzás úgy reklámozni, hogy "A Car For All Reasons", azaz egy autó minden célra. Egy szép, már a '-90-es években gyártott példányt korábban mi is próbálhattunk, arról itt lehet bővebben olvasni.

Kezdetben négyfokozatú váltóval, felezővel készült, de továbbvitte az addigi Landyk sajátosságait, mint például a könnyű alumínium karosszériaelemek használata. Ezeket egy ellenálló és erős acél vázszerkezetre szerelték, és mindezt még egy külön alvázra tették, ami hordja a hajtásláncot és mint az archív videóból is látszik, önjáró. Mindezek együtt egy a megszokottnál is robusztusabb konstrukciónak bizonyultak, amit az idő azóta bőven igazolt. Az első nagy változtatásra 1981-ig kellett várni, akkor jelent meg az oldalanként két, azaz összesen ötajtós változat. A sokkal praktikusabb kasztnira úgy ráharaptak a vevők, hogy a nagyon menő, de sokkal nehézkesebb háromajtóst idővel ki is vezették a hazai piacról. A nyolcvanas évek közepétől elkezdik felfelé pozicionálni a szériát; lehet bőrülést rendelni, 1982-től automataváltót és 1985-től ötsebességeset is. A fabetétes műszerfalnál fontosabb az 1986-os ráncfelvarrás, amikor is változott a hűtőrács, a két lökhárító, a kerékszett, az összes ajtókilincs, és fedél alá rejtették a tanksapkát.

A fejlesztések persze nem csak a külcsínt érintették, pár évvel a bevezetés után elérhető lett a szervokormány. A kanyarívről könnyen letáncoló futóművet 1980-tól stabilizátorrudakkal javították fel. 1992-ben jelent meg a hosszú tengelytávú luxusváltozat, az LSE, de a cég középső szériáját, a Discoveryt a már kipróbált rövidre építették. A 3.5-ös Rover motor kezdetben 137 lóerőt tudott, 1986-tól karburátor helyett már Lucas befecskendezővel szerelték, 1990-re 3,9, majd 1992-re 4,2 literig bővítették a lökettérfogatát. A V8-as dízellé faragása nem jött össze, így az olasz VM-től vettek hozzá motort, majd a saját négyhengeresükkel futtatták a típust. A teljesen új generáció csak 24 év gyártás után, 1994-ben mutatkozott be, ez már az újabb 1986-tól 2000-ig tartó Rover korszak gyermeke. A harmadik széria gazdája meg a Ford, ami 2008-ig irányította Land Rovert.

Ma a Jaguárral tartozik egy akolba a cég, és az elmúlt pár év alapján az indiai Tata Motors jó gazda. 2012 óta készül a legújabb, negyedik szériás Range Rover, sőt, már a második szériánál tart a Range Rover Sport, és nagyon sikeres lett a kompakt, egy frissítést már szintén megélt Range Rover Evoque is. A Land Rover legendájában meg mára nem alfejezetként, hanem vastag betűvel ott a Range Rover sztorija is. A legendának persze ára van, horror dolgokat hallani a mindennapos üzemeltetéséről, de egy kora hetvenes évekbeli darab restaurálása sem leányálom. Beszerezhetetlen alkatrészek, sértődékeny elektronika, csúnyán öregedő műanyagok kopasztják a túl heves rajongókat. Mindezek ellenére, így az évforduló alkalmából hadd írjam le, az angol autóknak a múltja nemes és reméljük a jövőjük is fényes lesz.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Vélemény, hozzászólás?