Hamis a dízelek szerény emissziója – ha életciklust nézünk

Transport & Environment jelentés: Európa túlzottan rá van kattanva a dízelekre

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Európa a dízelek paradicsoma, itt a legmagasabb az arányuk, ez ugyanakkor igen káros a levegőminőségre. A dízelt hajtó autósok ráadásul sokszor hamis illúzióban élnek autójuk emissziója kapcsán.


Mit nézünk meg egy-egy autó emissziója kapcsán? A kilométerenkénti CO2 értéket, ami egyenes arányban áll fogyasztásával. Ez azonban csak egyetlen - ráadásul sokáig laborkörülmények között mért - adat. Ugyanezen az alapon készült a jogi szabályozás Európa számos országában, amely a dízelautók korábban nem ismert népszerűségét hozta el a kontinensen. Sőt, a kontinens átlagában is. A Transport & Environment szervezet jelentése szerint míg az Egyesült Államokban mindössze 1%-os a dízel autók aránya a teljes autóparkon belül, Európában 70%. Sehol máshol nincs ilyen arány, Ázsiában - a nagyvárosaiban a pocsék levegőminőségről híres - Indiában is csupán 15%-os a dízelek részaránya.
Hirdetés

Miként az a Transport & Environment szervezet közelmúltban közzétett jelentéséből kiderül, ha az Európai Unió szabályai az autó teljes életciklusát vették volna figyelembe, a gyártástól az évekig tartó használaton át a roncsként történő feldolgozásig, és nem csak a menet közbeni kibocsátást, a gyártók nem fektettek volna be ilyen intenzíven a dízeltechnológia fejlesztésébe, amely a jelentés szerzői szerint összességében vizsgálva jóval környezetpusztítóbb a benzines hajtású autóknál.
A Transport & Environment jelentése szerint sehol nincs - még megközelítőleg sem - annyi dízel, mint Európában. Ezek emissziója azonban károsabb, mint az a katalógusadatok alapján tűnik A Transport & Environment jelentése szerint sehol nincs - még megközelítőleg sem - annyi dízel, mint Európában. Ezek emissziója azonban károsabb, mint az a katalógusadatok alapján tűnik
A környezetre kifejtett nagyobb hatás elsősorban abból ered, hogy a gázolaj gyártása több energiát vesz igénybe, mint a benziné. Továbbá a kőolajból származó gázolajjal vegyített biodiesel sokkal nagyobb kibocsátást okoz, mint a benzinhez adagolt bioészterek. Másrészt, egy dízelmotoros autó jelentősen bonyolultabb felépítésű, emiatt több és drágább nyersanyag felhasználását igényli. Nem jelentéktelen az a körülmény sem, hogy a dízelüzemanyagnál tapasztalható alacsonyabb üzemanyagár is gyakoribb autóhasználatra ösztönöz. De nem csak ez, az a tény is, hogy a dízelnek a hosszú távú üzem a kedvező, kiváltképp a részecskeszűrősöknek. Saját magam is volt, hogy kiváló 1.5 dCi motoros Renault Grand Scénicemmel 20 kilométeres kitérőt tettem azért, hogy befejeződjön az emissziós okokból meglévő részecskeszűrő tisztítása. Összességében nyilván jelentősebben terheltem a környezetet akkor, mintha csupán egy szívó benzinessel mentem volna. A jelentés készítői emellett hangsúlyozzák, hogy az alternatív megoldások, mint például a hibridhajtású autók, kb. 20-25%-kal alacsonyabb CO2-kibocsátást okoznak, ugyanakkor kategórián belüli vételáruk állják az összehasonlítást a dízelek áraival.

A T&E számításai szerint egy dízelmotoros autó teljes életciklusa során átlagosan 34,8 tonna CO[sub]2[/sub]-t bocsát ki, míg a benzinmotoros 33,2 tonnát.

A dízeleket mesterségesen preferáló jogi és adószabályozás a nagyobb teljesítményű és kategóriájú autók vásárlása, illetve a gyakoribb járműhasználat irányába mutató tendenciát eredményez. Amint azt a T&E elemzői kiszámították, a dízelmotoros autók vezetőinek hajlamossága a gyakoribb vezetésre csak 4 százalékban következménye alacsonyabb üzemanyagárnak. Ezért az elemzésben a dízelek esetében 182 000 km-es, míg a benzines autók esetében 175 000 km-es átlagos futásteljesítményt vettek figyelembe. A bio-üzemanyaggal vegyített gázolaj használata 2,6 tonna CO2 kibocsátás forrása, míg a benzin esetében ez az érték csupán 0,8 tonna. A gázolaj-előállítás 5,25 tonna széndioxid-kibocsátással jár, míg a benzin előállítása 5 tonna kibocsátást eredményez. A jelentés kiemeli, hogy az utóbbi években a benzinmotorok jelentősen hatékonyabbak lettek, szinte utolérték a dízelmotorokat. A legmodernebb benzines erőforrások már elérik a 40%-os hatékonyságot. Az új generációs benzinmotorok átlagos kibocsátása 2015-ben 123 g/km volt, a dízeleké – 119 g/km, a hibrideké pedig mindössze 89 g/km, vagyis 25 százalékkal kevesebb a hagyományos robbanómotoros modellekhez képest. A hasonló teljesítményű benzines és dízel-erőforrások összehasonlítása alig 2-3 g/km különbséget mutat.

A jelentés felhívja a figyelmet, hogy a hibridhajtású autók most kezdenek széles körben terjedni, ennek köszönhetően az áruk folyamatosan csökken, ami azt eredményezi, hogy ugyanakkora vagy 1-5 százalékos plusz költséggel dízelmotoros autó helyett már meg lehet vásárolni egy hibrid autót (nyilván azonos méretű, menetdinamikájú, automata váltóval szerelt modelleket van értelme összevetni). Városban egy hibrid (mármint valódi, full hybrid) hajtású autó az utazás idejének 50-70 százalékában csak az elektromos motort használja – és ezt az eredményt külső hálózatról történő töltés nélkül éri el. Idővel a hibridek ára tovább fog csökkenni, ugyanakkor a dízelautók árai nőni fognak, tekintettel a dízelmotorok hatékonyságának további növelése és az általuk okozott környezeti károk csökkentésének és az ezzel járó szükséges fejlesztésekre fordított költségek exponenciális növekedésére. Míg a plug-in hibridek és az emissziómentes járművek egyre olcsóbbak lesznek, gyorsítva az európai gépkocsipark CO2-kibocsátásának csökkenését.

„Az elmúlt években világossá vált, hogy a dízelmotorok a fő forrásai az európai városok nagymértékű nitrogén-oxid szennyezésének, ezzel évente 68 000 európai polgár halálához járulva hozzá. Vizsgálatainknak köszönhetően meggyőződtünk arról is, hogy a gyártók nyilatkozataival ellentétben a dízelhajtású autók károsabbak a környezetre a benzines autóknál, és nem járulnak hozzá a CO2 kibocsátás-csökkentést célzó kitűzésekhez. Ennek fényében Európának a jövőbe kell tekintenie és siettetnie kell az autók elektrifikációját” – foglalta össze Julia Poliscanova, a Transport & Environment környezetbarát autókért felelős menedzsere.

Európában vita folyik a dízelmotorok tényleges környezeti hatásairól. Egyes autóipari konszernek olyan jogi szabályozás fenntartása érdekében lobbiznak, amely bőkezűen támogatja a dízelautókat – más meghajtások rovására. Az autógyártók a dízelmotorokban egyszerű módot látnak arra, hogy – legalábbis papíron – teljesítsék az Euro 6 szabvány előírásait. A szervezet elemzőinek véleménye szerint léteznek hatékonyabb módszerek a széndioxid-kibocsátás és az európai gépkocsipark által okozott szennyezés további csökkentésére, mégpedig a hibrid meghajtású és az emissziómentes, elektromos autók képében.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2017.11.01. at 15:54
    Permalink

    Égtelen baromság az egész cikk. Egy környezetvédelmi szervezet sajtóanyagának kivonatolása.

    A dízelek magas aránya a szabályozásból ered, de európában ez a szabályozás leginkább környezetvédelmi (persze ne legyenek illúzióink, piacvédelmi okokat is szolgál).

    Minden esetre vicces épp olyan piacokkal jönni, ahol 1%-os a dízelarány, de amúgy az emberek mind 3 tonnás V8asokkal SUT-kel járnak-kelnek. Vagy épp belefulladnak a szmogba, miközben azért a legdurvább dízel arányú országok nagyvárosaiban is vidáman lehet sétálni a belvárosban.

    Nyilván bonoylultabb egy dízelmotor mint egy benzin-hibrid automata hajtáslánc, óh persze. Pláne ha CVT és csak két üzemmódot ismer, gyenge és szétpörgetett bőgő üzemmódot. Kit néznek ezek hülyének?

    Itthon minden hülyeséget készek kopipésztelni?

  • 2017.11.01. at 20:03
    Permalink

    Nem vitatva a cikkben közölteket, de nekem is az az érzésem hogy a lényeg itt az hogy a benzinest hozzuk ki jobbnak a dízellel szemben… Az hogy a gázolaj előállítása több co2 kibocsátással jár mindössze abból adódik hogy a benzin könnyebb, így a kőolaj frakcionálásakor hamarabb “válik ki” mint a gázolaj. Ha kevesebb dízel autó volna akkor abbahagynák a kőolaj finomítást a benzinnél?!?!? (nagyon valószínű…) Azért mert nem autókban használják fel azért még a gázolajjal kezdeni kell valamit!
    Vagy: Dízel bonyolultabb, ezért több co2-vel jár a gyártásához szükséges alapanyagok, alkatrészek előállítása. Ok (most hagyjuk hogy a benzines sem egyszerű már mint a faék, egyre többen van turbó, változó szelepvez., bonyolult befecskendezés, sőt már részecskeszűrő is), de mi van a hibriddel? Az akkuk ott biogazdaságokból valóak, bioakkumulátorfáról szedik fotoszintézissel co2-t felhasználó robotok?
    A biokomponens co2 kibocsátása pedig számomra azt mondja hogy talán nem is kellene bele repceolaj… (nagyobb a környezetterhelése mint a tisztán fosszilis felhasználás, nesze neked megújuló….)
    Életciklus: ott csak úgy veszít a dízel hogy tovább használható mint a benzines?!?!? Komoly? Nem arról szól a környezettudatosság hogy tartós dolgokat használunk, így a gyártás co2 kibocsátása nem szennyez annyira?
    De a legszebb ázsiai rossz levegőminőség 15%-os dízelaránnyal…. talán nem lehet hogy ott a rengeteg kétütemű robogó okoz szmogot, rossz levegőt? Kíváncsi lennék ha az összes kétütemű motoros egy euro6-os dízellel járna mennyit romlana a levegőminőség….
    de számtalan – finoman szólva – aggályos dolog van cikkben

  • 2017.11.01. at 22:07
    Permalink

    Az európai autógyártók egy rakás pénzt tömtek egy zsákutca tovább fejlesztésébe, ezért lobbiznak, szeretnék kitolni a termék életciklust. Ha a döntéshozók nem látnának más véleményt (mint ahogyan eddig), könnyen billenne a mérleg nyelve ismét a dízel irányába. Ez itt egy ellenvélemény, a másik tábort preferálja.
    Nem minősíteném az adatokat, csak megjegyezném, hogy sok száz önkényesen felvett paraméter után az egyik nyer 5%-kal :):):) Más feltételezett paraméterek esetén a másik győzött volna. –> szvsz nem a CO2 alapján kellene dönteni, hanem az egyéb szennyezőanyagok alapján.
    Indiai 15% (és amiért nem több) oka az, hogy új dízel forgalomba hozatal esetén a vételár 30%-át egyben ki kell fizetni környezetterhelési díjként. Így tényleg csak az vesz dízelt, aki sokat megy.
    Az előállítás CO2 terhelése nagyjából arányos a vételárral, dízelé a full hibridekkel lehet egy nagyságrendben, a plugin hibrideknél már magasabb ott viszont menet közben lehet spórolni, persze a hálózati áram mix összetételének függvényében.

  • 2017.11.01. at 23:50
    Permalink

    Amilyen jól indítottál az elején, olyan marhaság lett a vége…
    Milyen piacokkal jöjjenek az európain kívül? Az USA (1%) mellett még említi Indiát, ahol Európán kívül a legnagyobb (15%). A térképre meg azért nincs értelme több földrészt felvenni, mert ott még kisebb az arány.
    Az USA-ban használnak dízel SUT-okat is (alaphangon elég nézni a Dízeltesók c. sorozatot), de náluk nem ez a jellemző, személyautóknál is inkább FlexFuel, ha nem hibrid. Kínában sem a benzines autók okozzák a szmogot, hanem a fűtés, a szénerőművek, az ipar. “Vidáman” meg nem sétálnék egy EU nagyvárosban, csak azért, mert esetleg nem látom a levegőben a szutykot…
    A hibrid gyenge? Szerintem a turbódízel az, egy ugyanolyan köbcentis turbóbenzinessel összehasonlítva. Mivel a hibridekben általában szívó benzines motorok vannak, hasonlítsuk már szívó dízellel! Ja, az nincs, mert a kutya nem venné meg, olyan gyenge… Egyébként egy turbó dízel nagy átlagban több alkatrészből áll, mint egy hasonló köbcentis/felépítésű turbó benzines. Azt nem tudom, miért, de így van. Egy szívó benzinnél meg…

  • 2017.11.02. at 07:11
    Permalink

    A cikk csúsztatások sorozatára épül. A dízelnél több futott km-t számol, ami hülyeség, mert a dízellel nem a dízelsége okán mennek többet, hanem aki többet megy dízelt vesz, tehát ha átül egy benzinesbe, vagy hibridbe, akkor azzal fog többet menni, vagyis a környezetterhelést azonos megtett km-re kell számolni.
    Annak a területi képviselőnek, akinek évi 50ekm-et kell megtennie, tök mindegy, hogy mi hajtja az autóját így is, úgy is ugyanannyi lesz a megtett út. Jelenleg ezt dízellel teszi…
    Szintén a megtett km-eknél mekkora baromság a 175e és 182e km???
    Egy dízel 3-4 év alatt megy ennyit, az életciklusa alatt inkább 4-500e km-t. A számítás akkor lenne valós, ha mind a benzines vagy hibrid és a dízel esetén is ekkora futást számolnának, mert így összevethető, hogy melyik okozná a kisebb környezetterhelést.

    Szóval a cikk egy baromság, hangulatkeltés a mai sötétzöld trendnek megfelelően.

    • 2017.11.02. at 19:53
      Permalink

      Abban igazad van, hogy a dízelek teljes életciklusuk alatt többet mennek, hiszen ezért is veszik őket. Kevesebbet esznek. De egységnyi km mennyiség alatt sokkal környezetszennyezőbbek, mint a benzinesek. CO2-ben kb ugyanaz, de nitrogén oxidokból és szálló porból sokkal többet adnak ki magukból. Ez tény, ezzel nem lehet vitatkozni. A VW is ezért csalt. Csak hát senkit nem igazán érdekel a környezetszennyezéssel kapcsolatos tények. Konkrétan az ismerősi körömben is kijelentették többen is dízelesek, hogy őket aztán egy cseppet sem érdeklik a környezet. “Ócsóbb”, kevesebbet fogyaszt. Még a fáradságot sem veszi senki (mint legalább itt), hogy legalább megmagyarázza a megmagyarázhatatlant és szidja a benzinest, meg a hibridet. Hogy legalább kibúvókat keressen, hogy miért hülyeség amit nem hülye emberek állítanak. Miért hülyeség minden szöveg, cikk, bírósági ítélet, per, ami azt bizonyítja, hogy a dízel már az előállításnál többe kerül és ezért is károsabb. Az mind propaganda szöveg. Amíg megy, kevesebbet fogyaszt és olcsóbb, addig semmi más nem számít. Mondjuk az igaz, hogy ma Magyarországon sokan annak is örülnek, hogy egyáltalán autót tudnak fenntartani, legyen az bármilyen. Amíg a hibridek sokkal drágábbak, amíg a benzines többet fogyaszt, a használt dízel addig élni fog. Persze nem örökké.

  • 2017.11.02. at 19:01
    Permalink

    Az a baj, hogy amíg annyi dízel van Magyarországon, mint amennyi, addig lehet itt arról papolni, hogy milyen sok a dízel káros anyag kibocsájtása, meg, hogy csakis azért vett 10-ből 11 magyar dízelt, mert mindenen spórolni akar (kevesebb fogyasztás, olcsóbb üzemanyag (volt), “jobb” karakter). Az életben nem fogja a legtöbb dízeles szídni az autóját, mert közvetlenül nincs hatással az egészségére, nem ő, hanem a gyerekei fogják “megszívni”, majd amikor Ő már nem él. Kit érdekel a gyerek, meg annak a gyereke stb. Tudom demagóg szövegnek tűnik, de tények makacs dolgok. Környezetszennyezőbb és többe kerül az előállítása a dízeleknek, de kit érdekel, ha pár 10000 ft-ot spórolunk az üzemanyagon, meg nem kell 4000-5000-ig forgatni a motort… Hiába bizonyosodott be, hogy átverték az embereket. Mit számít némi rákkeltő szálló por, egy kis nitrogén oxid. Ez a magyar gondolkodás mód, tisztelet a kivételnek. Meg persze sok helyen EU-ban is. De nem fog ez örökké tartani, egy évtized és már más lesz a helyzet. Én még biztos megélem azt, hogy minimum hibrid kocsim lesz. Az a jövő.

Vélemény, hozzászólás?