Veteránok kalapács alatt

Milliárdos lovacskák

Csokorba gyűjtöttünk néhány értékes és szép veteránautót!

Vajon meddig a csúcstartó?

Azt mondják, egy különleges autó még ma sem rossz befektetés. Na nem az a fajta, amit az ember kihoz a szalonból és a szóbeszéd szerint 500 méter alatt ugyanennyi ezret bukik rajta. Sokkal inkább az, amelyiket nem kapni meg bárhol, mert régi, ritka, egyedi, valamilyen sportteljesítmény kötődik hozzá, szerepelt egy filmben vagy éppen egy híres személy használta. Sokan epekednek utánuk, nehéz őket megszerezni, s ha egyszer mégis megszorulna a tulajdonos, bejárja a világot a hír; eladó a különlegesség! Gyűjtők tízezrei mozdulnak meg egy-egy izgalmasabb darab után, néhányat meg sem kell hirdetni, mert ügynökökkel kerestetnek.

Egy nemrégiben végzett nemzetközi felmérés szerint most világszerte nagyjából 25 millióan kísérik figyelemmel a nevesebb aukciókat, úgy, hogy vételi szándék is megfogalmazódik bennük, noha egyelőre csak nagyjából a negyedük rendelkezik valóban értékes veteránautókkal. Valószínűleg épp a gazdasági válság váltotta ki ezt a nagyfokú érdeklődést, ahogyan azt is, hogy mostanában feltűnően sok különlegesség kerül elő. A következő, teljesség igénye nélkül felhozott példák, a sorra dőlő, nyilvánosságra kerülő árverési rekordok legalábbis mindenképp elgondolkodtatóak.

Ecclestonenak nincs rossz ízlése

Legtöbbet talán az RM Auctions aukcióház nyílt árveréseiről hallani. A kanadai cég egyébként januárban nyitotta meg új, hamburgi irodáját, de Olaszországban és Londonban már így is több árverési rekordot jegyeznek. Nevükhöz fűződik például a pár éve Bernie Ecclestone által 3.9 millió angol fontért (mai árfolyamon kb. 1 milliárd 209 millió forint) vásárolt 1937-es Mercedes-Benz 540K Special Roadster.

Május elsején is nagyszabású aukciót rendeztek Monacóban, amelynek sztárja egy 1962-es Ferrari 400 Superamerica Cabriolet Pininfarina-féle volt, amely még ennél is ritkább, összesen hat darab készült belőle és teljesen egyedi. Becsült értéke 3,5 millió dollár (mai árfolyamon704 millió forint). Gyártásának évében, a New York-i Autószalonon ezt állították ki, mint gyári bemutató autót. Képzeljék csak el, 2010-ben megcsodálnak valamit Genfben, 2058-ban pedig módjuk és lehetőségük nyílik már – ha van szívük – akár minden nap azzal járni, még ha addigra már valószínűleg a mai holnap autója is egy tiszteletet parancsoló dinoszaurusz képét mutatja az utakon! (Én a kicsit régebb Cadillac Sixteen tanulmányautóért például biztosan csatában szállnék, épp a jövő autóját formázták meg benne, de ezen felül is tudnék válogatni.)

Na ki ad érte többet?

A Ferrarik egyébként most nagyon népszerűek, kilencmillió eurót (2 milliárd és 430 millió forint) adtak például azért az 1957-es Ferrari 250 Testa Rossáért, amelyet Phil Hill, Peter Collins és Wolfgang von Trips is hajtott. Ha ez az autó nem lett volna ott, akkor is új rekord dőlt volna, miután egy Ferrari 330 P4-ért valaki 7,25 millió eurót adott (1,96 milliárd forint). A korábbi árverési rekordot pedig szintén egy olasz sportkocsi tartotta, miután egy brit rádiós, Chris Evans 7 millió eurót (1,89 milliárd forint) fizetett ki egy 1961-es 250 GT SWB California Spyderért − és a stafétabotot is ez az istálló vitte tovább!

A szintén Maranellóban tartott Ferrari Leggenda e Passionata (Ferrari Legenda és Szenvedély) fantázianevű rendezvényen ugyanis még ennél is többet, a becsült tizennégymillió helyett húszmillió eurót (5400 millió forint) adtak egy 250 GTO-ért, amelyet a világ valaha készült legszebb és legsportosabb autói közt tartanak számon. Összesen 39 darab készült belőle. Hivatalosan ez most a világ legdrágább árverésen elkelt Ferrarija és autója is egyben, egy időre biztosan magasra tette a mércét, nem is csoda, hogy új tulajdonosának kilétét titok fedi.

Hosszan sorolhatnánk még persze a „kisebb tételű” ferraris adás-vételeket, attól függően, ki mit szeret. Az egyetlen négy literes és egyben az utolsó elkészült Testa Rossa felett például közel hétmilló eurónál csapott le a kalapács.

A névadó de Diont hóbortós grófként is emlegették, amiért gőzhajtású kocsik gyártásával kísérletezett

A legidősebb rekorder egy 1884-es De Dion Bouton Et Trepardoux is, amelyért 3,52 millió dollárt (704 millió forint) fizettek. Ezt akkor a világ legidősebb, még működő autójaként hirdették, szénnel, fával és egy kis papírral állítólag akár még ma is hatvan kilométeres óránkénti sebességre képes. Számos autóversenyen indultak vele, igen jó eredményekkel. A legdrágább 1905 előtti autó, egyben a legdrágább és legöregebb Rolls a világon azonban egy 1904-es Rolls-Royce 10hp Two Seater, ez 7,2 millió dollárért (1,44 milliárd forint) kelt el. Egy idős fanatikusra is felfigyelt a világ, amikor a 82 éves texasi férfi egyszerre tizenhárom Rolls-t adott be egy kórház javára szervezett jótékonysági árverésre. Ebből nyolcat egyazon a houstoni milliárdos vett meg összesen 14,3 millió dollár (2,86 milliárd forint) értékben, meglévő, több mint nyolcszáz autót számláló gyűjteményébe.

Az 57C-k 1934 és 1940 közt készültek, ez Ettore Bugatti személyes kocsija volt

Az újabb legdrágább autó címért szállt harcba az a Bugatti 57 C is, amelyet Ettore Bugatti készített magának 55. születésnapjára, és a legutolsó csavarig eredeti – az eladási árát végül nem kürtölték nagy dobra, pedig a sztárok, ismert tervezők autói mindig kelendőek. Népszerű Pininfarina, de nem vártak sokáig új gazdára II. János Pál, Franklin Roosevelt vagy Batman autó sem. De egyébként is népszerűek a Bugattik, egy 1931-es Royale Kellner Coupe például korábban 9,7 millió dollárért (1940 millió forint) kelt el régebben egy árverésen. A Goodingnál egy 1937-es Bugatti Type 57SC Atalante Coupe 7,92 millió dollárért (1 milliárd 584 millió forint) állt meg, márpedig egy történelmi darab mindig többet ér!

Érdemes tehát figyelni, hiszen egyre gyakrabban bukkantak fel érdekes, drága autók, sokszor dicső múlttal és történettel, s dőlnek az új rekordok! Igazából már követni se könnyű, hogyan áll éppen a (nyilvános) top tíz.

Besssy

A cikk galériája