Wartburg 311 és 312

Nagypapa autója

Fél évszázadra visszatekintő típustörténeti megemlékezésünkben feltűnik a keleti blokk két álomautója, a Coupe, valamint a csajozós 313-1 Sport is.

Amint korabeli statisztikákból megállapítható, 1962 és 1966 között a szocialista országok közül Magyarországra importálták a legtöbb 311/312-es típust, bár a modellválaszték meg sem közelítette az anyaországban tapasztalható bőséget. Mielőtt azonban részletesebben foglalkoznánk az autóval, érdemes dióhéjban kitérni a bevezetőben említett BMW-kapcsolatra.

Mókás, egymással ellentétesen mozgó ablaktörlőket szereltek az első 311-es sorozat példányaira

Vasúton érkezik a Wartburg-szállítmány

Heinrich Ehrhardt 1896-ban alapította meg vállalkozását Fahrzeugfabrik Eisenach AG néven, és a cég már 1898-ban személyautóval mutatkozott be Düsseldorfban. A remélt siker sajnos elmaradt, így átvett francia licenc alapján indult meg a termelés - ezt a modellt hívták elsőként Wartburgnak -, de ebből sem lett hosszú történet, mert 1904-ben véget ért a gall kooperáció. A soron következő fontos momentum a gyár átkeresztelése, ez a lépés pedig annak köszönhető, hogy kifejlesztésre került két saját, Dixi néven futott típus. 1922-ben ismét licenc mellet döntött a vezetőség, az Austin Seven germán kiadása Dixi 3/15 jelzéssel került piacra, majd 1928-ban érkezett az akkor még csak repülőgépmotorjairól, illetve motorkerékpárjairól ismert BMW, és a müncheniek felvásárolták a Dixi Werke AG-t. A gyártás folytatódott, a BMW 3/15 az első autót kék-fehér emblémával, a modell erősebb, négyhengeres változatát Wartburgként árulták. A második világháború végéig az összes BMW személykocsi Eisenachban készült (1945), majd az üzem 1952-ig szovjet irányítás alá került (Awtowelo), de ettől függetlenül a termelés nem állt le - főként BMW 321-esek hagyták el a szalagot. Németország keleti és nyugati törése 1949-ben következett be, a keleti részen maradt gyár 1950-től IFA néven működött, az autók BMW helyett EMW emblémát viseltek, ahol az E betű Eisenachra utalt. 1952-ben a BMW kifogást emelt, hogy ne gyártsák tovább a típusait, így egy évvel később már a zwickaui Audi gyártól átvett DKW F9 (EMW 309) szerepelt a programban, és a mérnökök ennek alapján kezdték el egy korszerűbb modell kifejlesztését – ez pedig nem volt más, mint a Wartburg 311/312.

Főtaxis pepita Wartburg a Gellért hegyen, valamikor az 1950-es évek végén. Hasznos tartozék a tetőcsomagtartó

Ma is szemet gyönyörködtető a 312-es Coupe

1955. október 18. Ez a dátum köthető az első 311-eshez, amit ekkor még nem Wartburgnak, hanem EMW-nek hívtak. Ebben az évben 161 darab előszériás limuzin (plusz 1 darab háromajtós kombi) készült el, 900 köbcentis, háromhengeres, 37 lóerős motorral, amivel kb. 115 km/h volt az elérhető legnagyobb sebesség. 1956 januárjától élt a Wartburg 311 típusnév, nagyjából 15 ezer autóra futott fel a termelés, a modell első ciklusa pedig 1962-ig tartott. Ezen idő alatt számos változat került napvilágra - négyüléses kabrió, vászon-tolótetős limuzin, Camping kombi, Deluxe limuzin, kétajtós Coupe stb. -, és 1959 volt az egyetlen esztendő, amikor a 11 típust felölelő modellpaletta minden tagja gyártásban szerepelt! A mai napig igazi kuriózumnak számít a 313-1 jelzésű, 50 lóerős, ikerkarburátoros, a Lipcsei Vásáron díjnyertes Sport kabrió, amelyből 1960-ig mindösszesen 469 darabot gyártottak, döntően kézi munkával. A gyűjtők számára még nagyobb értékkel bír a háromajtós kombiból kialakított ún. gömbölyű pickup, de az összesen kerékre állított 95 példány miatt ezt gyakorlatilag megszerezhetetlennek lehet mondani. A technikai korszerűsítést a gyár folyamatosan végezte, 1958-tól már csak az egyes fokozat volt szinkronizálatlan a váltóban, 5 személyes lett az utastér, és hatékonyabban dolgoztak a fékek. 1961-ben dobták piacra a még 900-as, de 40 lóerős motort, és új pickup is készült a limuzin alapjain.

Nyitható tetős Deluxe limuzin, üvegputtonyos Camping kombi, vászontetős 312 Cabrio - bőséges volt a választék

Nem nevezhető szépnek a 312 300HT kabrió

1962-ben kezdődött az elsőnél jóval rövidebb második ciklus, de a szlenges meghatározás alapján még mindig a nagykerekűről beszélünk. A 312-es típus Wartburg 1000 jelzéssel is futott, az autó legnagyobb újdonsága a 45 lovas, 992 köbcentis motor volt, amellyel a 125 km/órás tempó elérése sem bizonyult lehetetlennek. E sorozat egyik legmókásabb jellemzője az eltérő ívű karimákból álló kormány, ezen jelentek meg a kisebb Trabant és Barkas lámpák, továbbá 1963-tól az utasvédelem is szerephez jutott, mert gyárilag végezték el a biztonsági övek rögzítőpontjainak kialakítását. Egyszerűsödött a kombi hátsó traktusa, immáron nem oldalra, hanem felfelé nyílt az ajtó, rendelhető opció lett a fém tolótető, és 1964-ben elkészült az első két darab kiskerekű prototípus. Erre az időszakra is jut különlegesség: a 312 300HT egy olyan 2+2 üléses kabrió, amely a gyártásba soha nem került 760-as prototípus motorháztetejét, hűtőmaszkját, első szélvédőjét és műszerfalát kapta, csomagtartójának fedele hosszabb, és csukott állapotban olyan műanyag keménytetővel volt felszerelhető, melynek oldalüvegei megegyeztek a Trabant 601-esével. Az 541 darabos szériában egyaránt található volt nagy- és kiskerekű kivitel.

Nem véletlen a hatalmas, csodálkozó tömeg, ugyanis ez volt az első Wartburg 311-es taxi Budapesten...

Kétszínű fényezés, minden részlet krómban fürdik

Hivatalosan 1965. szeptember 1-jén jelent meg a 312-1 típus, azaz a kiskerekű, amely már a kocka 353-as egy évvel későbbi érkezését vetítette elő. A testesen gömbölyödő karosszériának kissé előnytelen megjelenést kölcsönöztek az apró, 13 colos felnik, de a kerekeken kívül teljesen új volt a csavarrugózású futómű is. A mérnökök átfésülték a motort, a hűtő- és kipufogórendszert, a ceruzavékony kormány helyett már a 353-as biztonsági volánját alkalmazták, és az exportra szállított kocsik orrára 1966 tavaszától új hűtőrácsot szereltek. A júliusi típusváltás után csak a Camping kombi, a 300HT kabrió és a háromajtós kombi maradt gyártásban, ezek kifuttatása fokozatosan ment végbe. Elsőként a 300HT vérzett el, 1967 elején két darabbal nyugdíjazták a modellt, míg a két kombi termelését néhány hónappal később, a 353 Tourist bemutatása után állították le.

Álomautó a keleti blokkból: dupla karburátorral 50 lóerő lapult a hosszabb, oldalt kopoltyús gépházban

Bárdi György és a fehér 313-1 Sport

Az eltelt évtized során majd 300 ezer púpos Wartburg (itthon így is emlegették, illetve emlegetik az autót) gördült le a szalagokról, de ezen belül igen érdekesen alakult a különféle változatok megoszlása. Szakmai forrás szerint a 311/312 család összesen 294 767 példányt számlál, és ebből 210 269 darab a hétköznapi, négyajtós limuzin, illetve a Deluxe. Nagy- és kiskerekű megosztásban szintén drasztikus a különbség az előbbi típus javára, számokkal alátámasztva 258 480 és 36 287 autóról van szó.Az arányok egyértelmű magyarázatot adnak arra, hogy mitől keresettek és magas árúak például a kupék vagy a kabriók, nem is beszélve az egyedileg átalakított példányokról. Arra, hogy Magyarországon mennyire ritka madárnak számított a 313-1 Sport, bizonyíték Bárdi György színművész autója, amint az MTI fotósa megörökíti tisztogatás közben (érdemes a kézzel festett rendszámot megnézni). Filmekben is feltűnt néha a keleti blokk négykerekű álma, a Szélhámosnő című moziban az egyetemi tanárt alakító Kállai Ferenc használt 313-ast, míg a Kölyök című vígjátékban Zenthe Ferenc ült a volán mögött.

Adatok forrása: Trabant-Wartburg Klub

Krepsz Zoltán

A cikk galériája