Kellemes kis limo a csúcs Chevy Cruze

Chevrolet Cruze LT 2.0 D aut. teszt

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Kategóriák között egyensúlyoz a lépcsős hátú Chevrolet Cruze LT 2.0 D, amelyet az erősebb dízelmotorral és automata sebességváltóval próbáltunk.


Ugyan már 2003-ban megtörtént a névváltás, a Chevrolet márka csak most, a Cruze piacra dobásával szakadt el végleg a Daewoo-örökségtől. Európában a jó ár/érték arányú autókat forgalmazza a General Motors ezen a márkanéven, ennek megfelelően a Cruze nem abszolút értékben alacsony vételárával próbál vásárlókat szerezni magának, hanem a tudásával és felszereltségével. Nincs 1,6 literesnél kisebb motor a modellhez, és a relatíve csúcsváltozat is feljebb került a ranglétrán, ahogy azt ki is tudtuk próbálni az automata LT változat esetében.

Teljesítmény és erő tekintetében a motor bőven hozza a ma elvárható szintet: a 150 lóerőhöz tartozó 320 Nm-es forgatónyomaték papíron több mint elegendő az üresen is 1,5 tonnás autó mozgatásához, a valóságban azonban más a helyzet. A motorhoz olyan elképesztően hosszú áttételezésű automatikus váltót csatlakozik, hogy bármennyire is igyekszik a modern turbódízel, de nem képes dinamikusan mozgatni az autót. Tisztességes helytállás – legfeljebb ennyire képes az erősebb dízellel szerelt Cruze (a 2.0 D 125 lóerővel szintén kapható), még akkor is, ha kvázi megszüntetjük a gázpedál és a padlószőnyeg közötti légrést. Abban a pillanatban viszont értelmet nyer ez a hangolás, amint normális tempóban kezdünk közlekedni. A hatfokozatú, hagyományos (hidrodinamikus) automatikus váltó lassan, de szinte észrevétlenül kapcsolgat, a változásról csak a fordulatszámmérő mutatójának a mozgása, illetve a motor morgásának megváltozása tájékoztat.

Azzal sajnos együtt kell élni, hogy a dízel masina - ha nem is túlzó hangerővel, de lényegében - állandó morgással jelzi működését. Rövid idő alatt hozzá lehet szokni a doromboláshoz, ami országúti tempónál már szinte majdnem teljesen beleolvad az utastér halk háttérzajába. A fogyasztás átlaga az együtt töltött hét alatt 8,2 l/100 km lett, ami elfogadható, annak ismeretében, hogy a Cruze városban és autópályán vegyesen töltötte velünk ezt az időt. Utóbbi helyen se remélhetünk egyébként túlzott dinamizmust, az elképesztően hosszú áttételezés miatt hosszú gondolkodási idő után teljesíti csak a jobb lábbal adott parancsainkat az autó, és még padlógázzal sem képes az elvárható vehemenciával meglódulni.

A felfüggesztés könnyedén megbirkózik ekkora teljesítménnyel, sőt, érzésre ennél sokkal többel is gond nélkül elbánna. Határozottan feszes a hangolás, de egy pillanatig sem érezni túl keménynek az úttest felől érkező ütéseket. A csillapítás megfelelő, de a futómű azért nem szűri ki nyom nélkül az egyenetlenségeket. Bár a motortól messze áll a lehengerlő karakter, a stabil „lábakkal” kifejezetten sportos tempót is lehet diktálni, a kanyarokban nagyon sokáig semlegesen viselkedik a Cruze, és azt követően is csak az orrát kezdi el tolni. Mindezt persze az után, hogy gombnyomásra megszabadultunk az elektronikus menetstabilizálótól, ami egyébként a jó futómű miatt nagyon ritkán ad életjelet magáról. A fék a Chevy legjobban sikerült elemei közé tartozik, a fékerő könnyen adagolható.

Jó vezethetőséget garantál tehát a felfüggesztés, a kormányzás is kellőképpen közvetlen, de a motor-váltó páros egyértelműen lassan reagál ahhoz, hogy élvezzük a sportos tempóban való közlekedést. Ha azonban egy kicsit visszaveszünk a lendületből, máris nagyon összeszedett képet mutat a Cruze. Könnyű az irányítása, szinte csak a kormányzásra és a fékezésre kell ügyelni, minden mást magától csinál az autó. Egyéb tulajdonságait tekintve - tágas utastér, jó minőségű anyagok a műszerfalon - viszont nem nagyon érheti kritika a Chevrolet Cruze-t. Igen, van néhány zavaró aprósága, például a magas sofőrök térde képes mozgatni a légkondicionáló hőmérséklet állítóját, és az sem feltétlen öröm, hogy nagyon szűk nyíláson keresztül lehet csak megpakolni a csomagteret, de ezeken könnyen túlteszi magát az ember.

A jelenleg félmilliós kedvezmény ellenére is 5,6 millió forintos tesztautó árat már nehezebb megemészteni. Ez csak akkor lenne igazán kedvező ajánlat, ha a 150 lóerős dízelmotor a valóságban is 150 lóerősnek érződne. Ennyi pénzért már egy kategóriával feljebb találni autókat, akár dízelmotorral – még akkor is, ha leszámítjuk az automatikus váltó 400 ezer forintos felárát. Ettől függetlenül a Chevrolet Cruze nagyon jó ár/érték aránnyal rendelkező típus, de nem szabad túlzásokba esnünk. A kétliteres dízelmotor hangos és nem túl dinamikus, ezzel szemben a benzinesek csendes üzemmel kárpótolnak a lendület hiányáért.
Műszaki adatok
Hengerűrtartalom:
1991 cm3
Teljesítmény:
110 kW (150 LE) 4000 1/min-nél
Nyomaték:
320 Nm 2000 1/min-nél
Gyorsulás 100 km/h-ra:
9,9 s
Végsebesség:
200 km/h
Gyári vegyes fogyasztás:
8,2 l/100km
Méretek
Hosszúság:
4597 mm
Szélesség:
1788 mm
Magasság:
1477 mm
Saját tömeg:
1427 kg
Össztömeg:
1930 kg
Tengelytáv:
2685 mm
Karosszéria-kivitel:
limuzin
Csomagtér:
450 l
Motor és váltó
Motor:
Dízel üzemű
Motorosztály:
EURO 4
Hengerűrtartalom:
1991 cm3
Hengerek/szelepek száma:
4/16
Sebességváltó:
automata - 6 fokozatú
Nyomaték:
320 Nm 2000 1/min-nél
Teljesítmény:
110 kW (150 LE) 4000 1/min-nél
Menetteljesítmény
Végsebesség:
200 km/h
Gyorsulás 100 km/h-ra:
9,9 s
CO2-kibocsátás:
149 g/km
Gyári vegyes fogyasztás:
8,2 l/100km
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2017.11.01. at 00:42
    Permalink

    Én VW Golfok után ültem át egy 1.8 LT benzinesbe és nagyon meg vagyok vele elégedve.
    Természetesen nincs kompromisszum nélküli,hibátlan autó(legfeljebb a tulajdonosaik
    hazudják annak),de ez tényleg egy nagyon jó ár/érték arányú autó.Persze nem a magyar fillérb..szó,
    de mégis sznob csóróknak,akik semmi pénzért akarnak német luxust venni maguknak,hogy a szomszédoknak villantsanak vele.Mélységesen hallgatva arról az apró tényről,hogy az általuk használtan vett sok-sok évig még a bank tulajdonát képező autóval pózolnak. 😀

  • 2017.11.01. at 00:42
    Permalink

    Kiegészítés:

    Ami a Cruztól egy kategóriával fentebb van az a Mondeo, C5, Insignia, Passat, Laguna…. etc…

    [b]Árak:[/b]

    – Ford Mondeo 2.0 TDCi (140LE) – Euro5, 6 sebességes Powershift automataváltó : 8 835 000,00 Ft
    – Citroen C5 Prestige 2.0HDI 6 seb manual váltó: 8 020 000 Ft
    – VW Passat Comfortline BMT 2.0 CR TDi DSG 140Le : 8 650 000 Ft
    – Opel Insignia sedan 2.0 DT, 96 kW / 130 LE, 6-sebességes automata : 8 210 000 Ft

    Természetesen aláírom, hogy ezek az autók nem azt tudják amit egy Cruze, de a 3 millós vételár különbözet ezt meg is követeli.
    3 millióval olcsóbban továbbra is jó vételnek találom a Cruze-t, még kicsit hangosabb motorral, és kevésbé sportosra áttételezett hajtáslánccal is.

    Astra 160 lovas dízele, automata váltóval 6,7 millió… ebből következik,hogy a Golf is legalább ennyi. Talán a Megane -t lehet 5,5 körül megvenni automata nélkül. PSA és Ford alsó középben nem ad 2.0 dízelt. Olaszokat, japánokat nem néztem, olaszok sanszosak lehetnek, de a japánok ennyiért szerintem nem adnak kétezres automatás dízelt.

    Üdv!

  • 2017.11.01. at 00:42
    Permalink

    Szó mi szó kedves Zoltán, az autó egyéb (szerintem pozitív tulajdonságait) sikerült egyetlen összetett mondattal lerendezni ebben a cikkben, és csak a motor+váltó “gyengeségét” domborítani.

    Megmosolyogtam azt a kijelentést is, hogy más márkák ennyi pénzért egyel magasabb kategóriában árulnának ilyen teljesítményű dízelt automata váltóval…

    Szerintem a Cruze ilyen felszereltséggel és ilyen műszaki tartalommal a piac egyik legjobb ajánlata, talán Renault -ék adnak hasonlót ennyi pénzért. (de én a Cruze-t megbízhatóbbnak tartom).
    Csak egy példa: A konszern egy Octavia II 1.6 CR dízelt alapáron is 5,5 millióért ad, végtelen hosszú ötös váltóval. Semmi DSG, semmi kétliter…. extrák is csak nagyon módjával.
    Egy Golf nyilván még drágább. Én nem látom olyan “katasztrofálisnak” ezt az autót amennyire az a cikkből (talán akaratlanul is) érződik.

    [b]Az előttem szólónak: [/b]
    Az Opel rühes váltói nagyon strapabíró szerkezetek. Általában magát az autót is túlélik. Ténykérdés, hogy a kapcsolhatóságuk nem a legjobb, egy japánnal, de még egy VW -vel sem lehet összehasonlítani. A “tésztás” jelzővel nem tudtam mit kezdeni! :))

  • 2017.11.01. at 00:42
    Permalink

    Talán annyit szeretnék hozzátenni az “elszakadás a Daewoo-örökségtől” nonszenszhez, hogy a GMDAT, azaz a General Motors Daewoo Auto & Technology (nálunk is ismertebb nevén egyszerűsítve Daewoo) felelős a J300-as kódjelű modell koncepciójáért, tervezésének nagy részéért, illetve pusztán azon tényért, hogy az autó a GMDAT koreai gyáraiból (Bupyeong/Gunsan) érkezik Európába.

    A globális Delta II platformra épülő kocsi először a hazai piacán mutakozott be DAEWOO Lacetti Premiere néven még 2008 végén.

    http://idc.gmdaewoo.co.kr/gmmcc/Lacetti_PMR_BrandPage.jsp?carID=lacettiPremiere&contentsID=brandpage&path=default&evt=null

    Ausztrálázsiában (jelentős piaci szegmens) Holden Cruze-ként ismerhetjük – mindig a márkanévre jellemző hűtőráccsal.

    A platform egy kiváló új alap, mely lehetővé tette (az Opel mérnöki hátterével karöltve), hogy az autó nagyon pozitív érzetű legyen, ázsiai váltóval (= pontos, precíz; szerencsére szakítva a korábbi daewoos hagyományokkal ahol az Opel tésztás, rühes váltóműveit favorizálták), feszes struktúrával, jó NVH-val. Ugyanez a platform szerepel oly jól az új Astra alatt is…

    Tehát: nincs olyan, hogy elmúlt a Daewoo-korszak, kísértő múlt, mivel ez az eredendően koreai autó saját hazájában még mindig Lacetti. A Daewoo köszöni szépen, jól van.

    Mellesleg pedig a GM az USA piacán arra ösztönzi a kereskedőit, hogy vegyenek egy Corollát és egy Civicet és bátorítsák ügyfeleiket, hogy ott helyben hasonlítsák össze a három kocsit. A Cruze jó autó, pont.

Vélemény, hozzászólás?