HódÃtó Sandero
Dacia Sandero 1.4
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Egy halvány fokot finomÃtva és csinosÃtva, a Dacia Sandero ugyanaz a kisautók közt, mint ami a Logan az alsó-közepeseknél. És ez Ãgy rendben is van.
Vissza a jövÅ‘be vagy elÅ‘re a múltba... akárhogyan is nézzük, az új Dacia, a Sandero fura egy jószág. Maga az élÅ‘ anakronizmus. Úgy, hogy közben józanságával, egyszerűségével és „épp annyi amenyi kell, de azt stabilan" filozófiájával véletlenül pont telibe találja a jelenkor világválságban kÃnlódó autós társadalmának idegközpontját. Vagy mit. Hiszen ezen financiálisan kihÃvással küszködÅ‘ idÅ‘kben kifejezetten üdÃtÅ‘en hathat egy kis visszafogottság és átgondolt takarékosság. Jó, persze, keveset fogyasztó modell hirtelen minden valamirevaló tömeggyártó kÃnálatában megjelent már egy ideje, de a Sandero esetében nem a fogyasztás leszorÃtása, hanem az autó takarékos előállÃtása – és Ãgy alacsony ára – volt a cél!
Az egykoron – elhÃresült célkitűzéssel – 5000 eurós autónak tervezett Logan ha némileg drágább is lett, azért nagymértékben beváltotta a hozzá fűzött reményeket, ám egyes presztÃzsorientáltabb piacokon nem tudott igazán megkapaszkodni. Ami nem is olyan nagy baj, hiszen sohasem az elkényeztetett Nyugat-Európa volt a fÅ‘ célterület. A hagyományos lépcsÅ‘shátú Logannel és kiemelten praktikus MCV kombijával a harmadik és második világ teher- és népességszállÃtási gondjai letudottnak számÃtottak, itt volt az ideje hát egy kis modellkÃnálat-bÅ‘vÃtésnek.
Persze az utolsó csavarjáig vadonásúj fejlesztés nem illett volna a Dacia (vagyis a Renault) költéghatékonyságra törekvÅ‘ cégfilozófiájába, de mindenképpen jelezni szerették volna, hogy nem egymodelles gyártók, és hogy a dizájn fogalma sem idegen számukra. Okos döntéssel a négyméteres kisnagyautók táborát célozták meg, és a Logan négy centit kurtÃtott tengelytávjára (2,59 m) rittyentettetek egy, ha szemravalónak nem is, de mindenképpen formásnak és már majdnem modernnek mondható, megszokott ötajtós karosszériát. Ennek megfelelÅ‘en a belsÅ‘ helykÃnálat nem éri el a Logan kategóriadöngetÅ‘ méreteit, de nyugodt szÃvvel sorolható a „tisztességes" osztályba. MÃg a külsÅ‘ szélesség és magasság megegyezik a Loganével, addig a hosszúság 23 centit rövidült, és a csomagtér is 510 liter helyett – az ebben a méretosztályban Ãgy is korrektnek számÃtó – 320 literes befogadóképességű. Ilyet is ritkán látni már új autón, de a csupán egyben dönthetÅ‘ hátsó üléstámla segÃtségével ezen érték még 1200 literig feltornázható. A legmagasabb, Laureate felszereltségi szint esetén azért már osztott támladÅ‘lést is adnak.
Természetesen, csakúgy mint a Logan esetében, itt is úgy alacsony a vételár, hogy azért sok minden hasznos-fontos dolog hiányzik a Sanderóból. Jó példa erre a csupán két elsÅ‘ légzsákos modell háromcsillagos minÅ‘sÃtésű Euro NCAP töréstesztje, amely az oldallégzsákokkal és övfeszÃtÅ‘vel felszerelt Sanderónál már négycsillagosra sikerült. Ezeket tehát kár lenne kihagyni, fÅ‘leg, hogy mindössze 80 ezer forintot kérnek érte a Daciánál, egy utasoldali légzsák pedig mindössze 50 ezerbe fájna. Az emlÃtett biztonsági kiegészÃtÅ‘kön kÃvül a középsÅ‘ Ambiance felszereltségű (tehát szériában dupla légzsákos), 1.4-es, 2,15 milliós alapárú modellt még manuális klÃmával (200 000 Ft), Blaupunkt CD-s rádióval (40 000 Ft) és metálfénnyel is ellátták (80 000 Ft). Az Ãgy 2,55 milliós árcédulájú személygépkocsi képes volt a hiányérzet némi semlegesÃtésére.
És miért is ne lett volna? Hiszen minden megmozdulásában teljes értékű gépjárműnek hatott. Persze fÅ‘leg akkor, ha túl nagy igényeket azért nem támasztottunk vele szemben. Ha mondjuk úgy álltunk hozzá, mint egy annak idején futószalagon felejtett, húszéves Csipkerózsika álmából ébresztett, még gyárszagú, nullkilométeres és furcsamód légzsákokkal felszerelt kettes Golf 1.3 GL-hez vagy valami hasonlóhoz. A facelift elÅ‘tti Loganénél egy halvány fokkal pofásabb műszerfal (a ráncfelvarrás során a Logan is megkapta ezt a műszerfal-kialakÃtást) mögött elhelyezkedve, elsÅ‘re furcsa a picit buta szögben álló fix kormány és a magas üléspozÃció együttese. FÅ‘leg, hogy maga az ülés elsÅ‘ ránézésre inkább hátfájást, mint nem sok jót Ãgér, de mégis egész elviselhetÅ‘. Csakúgy, mint a pontatlan, érzéketlen, 3,2-t forduló kormány, a nem túl kellemes kapcsolhatóságú váltó és a LogantÅ‘l megörökölt, tankcsapdás tesztpályán finomhangolt afrikai futómű alkotta trió összjátéka.
Mert Ãgy aztán végképp nem kellett kátyúkat, csatornafedÅ‘ket kerülgetni vagy kétszer meggondolni egy jóÃzű kis padkázást (185/65 R15-ös gumik lemezfelnin, ugye), hanem csak menni elÅ‘re, meglovagolva az igénytelen, 75 lóerÅ‘s, hengerenként kétszelepes, 1.4-es benzines 112 Nm-es nyomatékhullám-fodrocskáját, és örülni, hogy azért a Loganhez képest javÃtottak valamelyest a zajszigetelésen – s hogy a kedvezÅ‘ fogyasztás nem a csúcstechnológia kiváltsága. Városban evickélve ugyanis 7, autópályán nyomulva 8, finoman elautózva pedig 6 liter körül alakult az átlag.
Ezek után, még szép, hogy meg lehet szokni és el lehet viselni az anyagminÅ‘ségben komoly kihÃvásokkal küszködÅ‘ belteret, a csak görnyedve elérhetÅ‘ szellÅ‘zÅ‘rendszer-kapcsolókat, a gyűrÅ‘dÅ‘ filcszÅ‘nyeggel bélelt csomagteret, a nagyobb úthibákon hangosat dübbenÅ‘ futóművet és a nulla pedálellenállású, nehezen adagolható kuplungot. Ennyi pénzért??? Még szép hogy!
[url]https://www.youtube.com/watch?v=nRW4yoV9NwQ[/url]
[i]Kár, h a Dáciába motort nem épÃtik be:[/i]
[b]Renault 1.2 tce[/b]
[url=http://www.autogreen.ro/wp-content/uploads/2012/06/renault_clio_12_16v_tce.jpg] Renault 1.2 tce[/url]
[u]ezzel aztán lehetne száguldozni[/u]