Arányait tekintve az aktuális Tourer sokkal jobban mutat, mint az előző
A japánoknál soha nem tudhatja az ember, mikor kerekedik felül a nyugati egyetemeken beléjük nevelt Ãzlésvilágon az Å‘si, japán esztétikai értékrend, és alkotnak teljesen váratlanul valami rajzfilmbe illÅ‘en morbid, imádni valóan játékos, vagy unalomba fulladóan harmonikus formát. Ilyen volt az Accord Tourer elÅ‘zÅ‘ generációja: a karosszéria hátrafelé finoman szűkülÅ‘ téglatestje, a szablyával lemetszett farra gülüszemet rajzoló lámpatestek a célszerűség és az egyedi dizájn tökéletes szintézisét alkották – apró hiba, hogy a szépség európai fogalma valahogy kimaradt az értékelésbÅ‘l.
Feliratok és embléma alapján kétségtelenül Honda részleteket látunk
Nem hivalkodik, nincs dupla kipufogó
Ez, a mostani Accord Tourer már hÃrbÅ‘l sem ismeri a formabontást. Az elÅ‘d szikár idomainak megereszkedett átirata jóval kevésbé eredeti, ugyanakkor a körkörös legömbölyÃtés helyett feszes Ãvekbe görbÃtett felületek egy masszÃvabb, autószerűbb sziluettet rajzolnak körbe, egészségesen ellenpontozva a sokszögekbÅ‘l összeállÃtott frontrészt. A kanyarÃtásokból egyébként futotta a kerékÃvre is, amely diszkrét sonkájával teszi sportosabbá az összképet.
Egy dolog persze a formaterv, és egy másik a mindennapi alkalmasság. Az Accord csomagtartója kétségtelenül jól használható: pakolását nem nehezÃti magas perem, a magasra nyÃló, motoros mozgatású hátfal teljes szélességében tárja fel az üreget, szűkÃtéssel itt nem, csak a kerékdobok között találkozunk. Akad bÅ‘ven rejtekhely, tárolórekesz az apróbb vagy értékesebb motyónak. Ha nagyobb tárgyakat kÃvánunk szállÃtani, az ülések ledöntésével – ezt egyébként a csomagtartó felÅ‘l gombnyomással, nyújtózkodás nélkül megtehetjük – gyakorlatilag sÃk, bár nem túl alacsony padlót kapunk. A variálhatóságot segÃti a csomagtérroló, ami műfaji korlátainak megfelelÅ‘en inkább csak takaró, mint pakoló funkciót tölt be. Ez egyébként biztonsági szempontból üdvözÃtÅ‘bb megoldás, mint a mindenféle tárgyakkal óhatatlanul telezsúfolt, kemény kalaptartó, a tervezÅ‘k azonban gyerekkorukban túl sok, ráfutásos balesetrÅ‘l szóló dokumentumfilmet nézhettek: a roló dobjából ugyanis függÅ‘legesen is kihúzható egy leválasztó háló, ami az esetleg elÅ‘re repülÅ‘ tárgyaktól hivatott megóvni a hátul utazókat. Ez a figyelmesség talán azt is feledteti, hogy az emlÃtett roló alatt mindössze 406 liternyi hely áll rendelkezésünkre – ahogy emlÃtettem, a hétköznapi feladatok távolról sem állÃtják kihÃvások elé az Accordot, de a manapság divatos, mindent túlbiztosÃtó, minden eshetÅ‘ségre felkészÃtÅ‘ termékfilozófia számos olyan vetélytársat szült, amelynek érezhetÅ‘en tágasabb a csomagtartója.
Szerethetik a szimmetriát a Honda tervezői. Az összeszerelési minőség dicséretes
Balra, függőlegesen látható az automataváltó állását mutató visszajelző
Ugyanez érvényes az utastérre. A hátsó üléssor szokatlan formájú ajtónyÃláson át közelÃthetÅ‘ meg, a helykÃnálat nem jobb, de nem is rosszabb az átlagosnál, optikailag sokat javÃt rajta a kellemes, világos környezet. Ha a hátul ülÅ‘knek közepesen jó is a sora, elöl kiemelkedÅ‘ kényelem várja az utasokat: hórihorgas vagy tömzsi, túlsúlyos vagy cingár, a magas és széles támlájú üléseknek édes mindegy. Ugyanakkor a komfort nem szigetel el teljes mértékben az autótól: nem csupán helyváltoztatás a részünk a volán mögött, hanem aktÃv szereplÅ‘i vagyunk a vezetésnek. Olykor a kÃvántnál is aktÃvabb, mert a kiválóan áttekinthetÅ‘, hatalmas fÅ‘műszerek kivételével javarészt túlbonyolÃtott, sajátos logikájú kezelÅ‘felületekkel találkozunk. A mélypontot a klÃmavezérlÅ‘, illetve maga a légkondicionáló jelenti: apró kijelzÅ‘jével, bizonytalanul dolgozó automata állásával, és rosszul beállÃtható manuális funkciójával méltatlan ehhez a karakteres utazóautóhoz.
Jól pakolható a csomagtér. Az elsÅ‘ sorban fejedelmi a kényelem, és optikailag szerencsés választás a világos kárpitozás - tisztán tartani azonban kihÃvás
Rácáfol az automaták számháborújára a Honda ötgangosa, amely megéri a közel félmilliós felárát
Karakteres, igen – és gyors. Noha létezik a 2,2 literes dÃzelmotornak egy 180 lóerÅ‘s kivitele is, ám azt csak kézi váltóval lehet párosÃtani, viszont a mi autónknak sem kell szégyenkeznie a maga 150 lóereje miatt, különösen, mivel a 350 Nm maximális nyomaték mellett soha, egyetlen másodpercre sincs hiányérzetünk. EllenkezÅ‘leg, a kéziváltós példányokkal szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy már a dÃzel alapváltozata is sok a jóból, a városi közlekedés merÅ‘ küzdelem a kuplunggal. Tesztautónk felszereltségét (450 ezer forintos felár ellenében) azonban automata váltó gazdagÃtotta, és ezzel helyre billennek az arányok. Bár csupán ötfokozatú, a régi vágású automata minden helyzetben tökéletesen helyt áll, finoman cserélgeti a fokozatokat, és kihúzza a brutális nyomatékú motor méregfogát, bizonyÃtva, hogy néha a kevesebb több. Nem kell ide hat vagy hét fokozat, nem kell öt, hat vagy még több henger – de ennyi rezgés és zaj sem! Önmagában ugyan nem kiemelkedÅ‘en hangos a motor, ám elÅ‘zÅ‘ generációja annyival kulturáltabb, visszahúzódóbb volt, hogy nem lehet nem észrevenni: oly sok embertársunkhoz hasonlóan erejével együtt a hangja, és nyersessége is megjött a négyhengeresnek.
Mindenfelé apró zugokat, rekeszeket alakÃtottak ki a kihasználatlan részeken
Sajnálatos, hogy motorfüggő opció az életmentő biztonsági csomag...
Mindent összevetve az Accord kicsit olyan – és ezért most egyik tábor se orroljon meg rám – mintha az olaszok tervezték volna. Nem, nem az összeszerelési minÅ‘ségre gondolok, és azt sem állÃtom, hogy futóműve, bármilyen közvetlen és pontosan hangolt is, a taljánok vele született életörömével harapna bele minden egyes kanyarba. Tény viszont, hogy az alkotók számtalan olyan apró hiba felett hajlandóak voltak szemet hunyni, amelyek a részletekben kurkászók szemét biztosan szúrni fogják, az összképet azonban egyáltalán nem befolyásolják. A nagy Honda harmonikus, határozott személyiségű, biztonságosan sportos karaktere mellett is kényelemorientált utazógép, amelytÅ‘l hajukat fogják tépni a németek számÃtógéppel modellezett precizitását, vagy más japán márkák céltudatos állhatatosságát kedvelÅ‘ vásárlók. Accordunkból egy dolgot viszont igazán hiányoltunk: nem volt benne az Advanced Safety névre keresztelt csomagban kÃnált, három hipermodern biztonsági rendszer. Pedig az autót gyengéden a forgalmi sávon belül tartó, a követési távolságot diszkréten szabályozó, illetve a passzÃv biztonsági arzenált a már elkerülhetetlen ütközésre felkészÃtÅ‘ rendszerek egészen biztosan sok életet fognak megmenteni.
Műszaki adatok
Hengerűrtartalom:
2199 cm3
TeljesÃtmény:
110 kW (150 LE) 4000 1/min-nél
Nyomaték:
350 Nm 2000 1/min-nél
Gyorsulás 100 km/h-ra:
9,9 s
Gyári vegyes fogyasztás:
6,6 l/100km
Méretek
Karosszéria-kivitel:
kombi
Motor és váltó
Hengerűrtartalom:
2199 cm3
Hengerek/szelepek száma:
4/16
Sebességváltó:
tiptronic - 5 fokozatú
Nyomaték:
350 Nm 2000 1/min-nél
TeljesÃtmény:
110 kW (150 LE) 4000 1/min-nél
MenetteljesÃtmény
Gyorsulás 100 km/h-ra:
9,9 s
CO2-kibocsátás:
174 g/km
Gyári vegyes fogyasztás:
6,6 l/100km