A megállás tudománya III. – ki a legveszélyesebb sofőr?

Féktávolság a gyakorlatban: ki mennyivel üti el a gyalogost?

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Háromrészes cikksorozatunk utolsó részében több autóvezetői modellt vizsgálunk és megnézzük, hogy melyikük a legveszélyesebb közlekedő.


Az elmúlt hetekben azt vizsgáltuk, hogy miként alakulnak a féktávolságok különböző tapadású útfelületeken, eltérő reakcióidők mellett. A rendelkezésre álló adatok alapján most különböző járművezetői modelleket alkalmazva megnézzük, hogy ki lesz a legjobb és a legveszélyesebb vezető. A kor, a reakcióidő és az autó + gumiabroncs különböző kombinációit alkotjuk meg, ezek alapján az alábbiak szerint alakul a virtuális verseny nevezési listája.
János
Ő az autózásban az igazi Jani, aki szerint a KRESZ csak egy szükséges rossz és legalább kétszer bukott az elméleti vizsgán. A gyakorlati órákon persze már ő mondta az oktatónak, hogyan kell jól vezetni. 18 évesen féléves jogsijával azt hiszi, hogy már kellő rutint szerzett és ő az utak királya a nem túl koros, de enyhén szakadt, sportkipufogós verdájával. Téli gumikat nem vesz, mert rajta nem fog ki a csúszós út, a fizika törvényei véleménye szerint rá nem érvényesek és úgy érzi, neki már nem tudnak újat mondani az autóvezetéssel kapcsolatban. A kopott gumik az átlaghoz képest rosszabb tapadást hoznak, ezért figyelembe veszünk 20 százaléknyi fékútnövekedést. Az ülésben lazán, fekve vezet, keze alig éri a kormányt és épphogy csak kilát az autóból. A könnyelműsége és a folyamatos autóban mobilozás miatt reakcióideje egy másodperccel az átlagos 0,7 másodperc felett van.
Róbert
Középkorú családapa, aki már 25 éve vezet és több vezetéstechnikai tréningen vett már részt. Tisztában van az autózás veszélyeivel és a fizika törvényeivel, korábban már ő maga is került necces szituációkba, amelyből okult és megfontoltabb vezetővé vált. Mivel többnyire a családdal autózik, fontos neki a biztonság, ezért mindig a legjobb téli és nyári gumik közül választ, továbbá az abroncsok elkopása előtt lecseréli modern, kornak megfelelő autóján. Szellemileg fitt, mindig tudatosan, tiszta fejjel ül a volán mögé. Reakcióideje ennek megfelelően az átlagos 0,7 másodperces szintet hozza.
Feri bácsi
Ő már 70 év feletti, nyugdíjas, jogosítványát manapság már igencsak veteránnak számító autón szerezte. Egész életében a Trabant, Skoda, Lada triót vezette. Jelenleg egy Ladája van, évente kevesebb, mint 5000 km-t autózik. Emiatt úgy gondolja, hogy felesleges téli gumit beszerezni az évenkénti kb. 2000 km-es téli futáshoz, ezért négyévszakos gumival jár. Mivel már évek óta ezek az abroncsok feszülnek az acélfelnin, ezért 10 százalékos fékúttöbblettel is számolunk. Egészségi és szellemi állapota már közel nem a régi, ezeket figyelembe véve a reakcióidejénél kettő másodperc plusszal, azaz 2,7 másodperccel számolunk.
Hirdetés

Küldjük ki őket a városba, és nézzük meg hogyan tudnak megállni egy eléjük lépő gyalogos előtt. Nyár van, kellemesen meleg, száraz idő. Az összehasonlítás kedvéért legyen a sebesség 30, 50 és 70 km/óra - attól függően, hogy milyen útszakaszon kerül eléjük a gyalogos. Száraz úton, elsősorban a régebbi autóknál fontos megemlíteni, hogy a fékszerkezetük nem olyan fejlett, mint egy mai modern autóé, emiatt az életű eredmények érdekében kisebb lassulással számolunk János és Feri bácsi esetében. A féktávolságok az alábbiak szerint alakulnak:
Féktávolságok nyáron
Sebesség (km/h) János Róbert Feri bácsi
30 19,1 m 9,4 m 27,6 m
50 37,2 m 19,6 m 51,6 m
70 59,7 m 32,9 m 80,2 m

Mennyivel mehetnek maximum a többiek nyáron hogy ugyanakkora legyen a féktávolságuk, mint Róbertnek?
Róbert sebessége (km/h) János
max. sebesség (km/h)
Feri bácsi
max. sebesség (km/h)
30 16 11
50 30 22
70 45 34

Ha azt vizsgáljuk, hogy János és Feri bácsi mennyivel ütné el a gyalogost, amennyiben az eredeti 30-50-70 km/h-val haladna, akkor az a rossz hír, hogy a reakcióidő alatt megtett út mindkét esetben az összes sebességi tartományban több, mint Róbert féktávolsága. Azaz mindketten 30-50-70 km/h-val ütköznek. Nyáron száraz úton egy másodperces reakcióidő kiesés ennyit jelent. Vagy megáll az autó, vagy lassítás nélkül a korábbi haladási tempóval ütjük el a gyalogost, vagy csapódunk az elénk kihajtó autónak vagy motorosnak.

Nézzük meg, hogy mi a helyzet, ha tél van és havas, jeges az út. Ilyenkor a fékutat elsőként a gumiabroncs minősége határozza meg. A fékeknek kevésbé van szerepe, ezért itt el is tekintünk a 10, illetve 20 százalékos fékhatáscsökkenéstől. Ebben az esetben az alábbi féktávolságok adódnak.
Féktávolságok télen
Sebesség (km/h) János Róbert Feri bácsi
30 39,0 m 18,2 m 38,3 m
50 92,5 m 44,2 m 81,3 m
70 168,1 m 81,1 m 138,4 m

Mennyivel mehetnek maximum a többiek télen, hogy ugyanakkora legyen a féktávolságuk, mint Róbertnek?
Róbert sebessége (km/h) János
max. sebesség (km/h)
Feri bácsi
max. sebesség (km/h)
30 18 17
50 32 33
70 46 49

Mennyivel ütik el a gyalogost a többiek, ha az eredeti sebességgel (30-50-70 km/h) közlekednek?
Haladási sebesség (km/h) János
elütési sebesség (km/h)
Feri bácsi
elütési sebesség (km/h)
30 28 30
50 42 48
70 56 57

A számok magukért beszélnek. A cikk eleji kérdésre válaszolva pedig talán nem gondoltuk volna, de Róbertet kivéve mindkét másik vezető nagyjából egyformán veszélyes a többi közlekedőre. A háttérben pedig sokkal inkább a reakcióidő áll, mint az autó műszaki állapota. Persze ez nem jelenti azt, hogy megteszi a nyári gumi télen és szintén fontos, hogy jó állapotban legyenek a fékek. A reakcióidővel kapcsolatban pedig érdemes megfontolni az autóban a mobilhasználatot és minden egyéb olyan tevékenységet, amely időrabló módon elvonja a tekintetünket az útról.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2017.10.28. at 23:22
    Permalink

    Nincs olyan felület ami ne csúszna, csak olyan sebességet kell elérni! Természetesen az a felület amelyik a tapadás vizsgálatánál, a tapadása kisebb, alacsonyabb sebességnél is mecsúszik! Régebben körmös traktorok is közlekedtek. Ha olyan sebességre gyorsult volna, vagy az út felületét szántotta volna fel, vagy a körmöket darálja le. Midig a gyengébb anyag sérül,vagy mindkettő. Ezek az ismeretek hiányoznak a közlekedőknél, ezért ajánlottam a rosszutak. hu. oldalt.
    Köszönöm, hogy válaszoltál.

  • 2017.10.28. at 23:22
    Permalink

    Na kösz, hogy ilyen szemléletesen leírtad, pont erre gondoltam.
    Egész estés filmet tudnék vetíteni, hogy maga a tökély, de vezetni nem tudó Róbert mindenkit képes lenne megölni, csakhogy Jani ne jusson elé és mindenáron meggátoljon mindenkit mindenben, aki egy kicsit is “ügyesebb” nála. 🙂

  • 2017.10.28. at 23:22
    Permalink

    Szerintem a felületi hibáknál sokkal veszélyesebb az úgynevezett “fehér” aszfalt. Ez a világos színű aszfalt nedves felülettel sokkal jobban csúszik mint a hagyományos aszfalt. Sok helyen alkalmazzák, pedig kifejezetten balesetveszélyes. Nedves felületén az autó min. kétszer hosszabb úton áll meg!
    Felháborítónak tartom, hogy még használhatják ezt az anyagot. A legveszélyesebb, amikor az utak javításánál keverik a kettőt. A hagyományos aszfalt útba belejavítanak ill. útszakaszokat pótolnak ki belőle. Főleg kanyarokban tartom életveszélyesnek.

  • 2017.10.28. at 23:22
    Permalink

    Az utakon közlekedve, száraz, és nedves, havas, jeges úton is van még egy körülmény, amit mindig kifelejetenek, és kifelejtette a téma fevetője is, az út felületi hibáit! (repedezett, megsűllyedt, felgyűrődött, nyomvályús, mart felületű utak, kátyúk és az elhanyagolt útpadkák!) Kell erről beszélni, mert ezt nem oktatják a tanintézetek! Vezetétechnikai tréningeken sem veszik ezt számításba! Figyeljétek meg a valóságban az utak felületét amin közlekedtek, és nézzétek meg a vezetéstechnikai tréningek pályáinak a felületét! Jön a tél, lesznek olyan forgalomtól mentes, mező,rét, ahol egy lapos, kis vízmélységű 5-10cm-s befagyott jégfelület, ahol kis sebesség mellett kipróbálhatjátok miről beszélek. Tapasztaljátok, hogy sík felület esetén a lendületben lévő járművel alig lehet irányt változtani! Hullámos, egyenetelen felületen fékezéskor a jármű váratlanul is irányt változtat fékezéskor! Lehet Róbert, vagy jani, vagy Feribá a vezető! A műszaki állapot kifogástalan, a gumik állapota szintén és mégis ez történik! Nagy előszerettel használják a tapadás kifejezést, még szakemberek is, hogy pl. a kanyarban enm volt megfelelő a tapadás! Tisztázzuk:tapadásnál nincs elmozdulás! A gumik vizsgálatánál a tapadást vizsgálják, de a gyakorlatban csak álló járműnél van tapadás! Használjuk az ide való fizikai fogalmat, a súrlódást. Ezeket a tanácsokat, már nem Róbert, de még nem Feribácsi korú adja nektek.

  • 2017.10.28. at 23:22
    Permalink

    Azért tegyük még azt hozzá, hogy a Feribácsik tisztába vannak ezzel.
    Ezért is szoktak pl. a ferihegyin 90 helyett 50-nel, ill. országúton szigorúan 62-65 Km/h közötti tempóval közlekedni.
    Ennek az az eredménye, hogy a Róbertek folyamatos késésbe kerülnek és szarrá lesz stresszelve az életük (gyereket időre oviba/suliba vinni+nem elkésni munkából – hazafelé ugyanez), miközben a mindenre szaró Jánosok (akik keverik az autóvezetést a nídforszpíddel) megpróbálnak “okosak” lenni előzni stb. és baleseteket csinálnak.
    Szándékosan nem azt írtam, hogy okoznak… mert bizony az okozók valójában a Feribácsik.

    Komolyan nem értem a háziorvosokat.
    Tényleg nyugodt szívvel adják ki az orvosi papírokat 70+ -os embereknek, akik fizikailag már tökéletesen alkalmatlanok a vezetésre ?!

  • 2017.10.28. at 23:22
    Permalink

    A legveszélyesebb én vagyok! 🙂
    Amúgy őrületesen demagóg és hülyeség a kategória skatulyázás. Az úton lévők 90%-a életveszélyes, rosszindulatú, 100%-a szabálytalan, csak fel sem tűnik senkinek!

Vélemény, hozzászólás?