Sofőrös limónak is elmenne – itthon az új Fiat Tipo

Autós újságíróként az ember munkájából adódóan gyakrabban találkozik a tízmillió forintos lélektani határon túli autókkal, mint az olcsókkal. Pedig a piacnak talán a legérdekesebb része az a 3 és 5 millió forint közötti ársáv, amiben az olcsóbb új családi autók tanyáznak. Ez az a szint, ahol ma a tehetős és józanul gondolkodó magánvásárlók keresgélnek. Aki távolabb lát a tizenéves, tőlünk nyugaton levetett prémium nagyautóknál, az garanciával és újonnan egész jó kocsikhoz juthat. Ebbe az extremitásoktól mentes szürke zónába lőtt bele a Fiat az új Tipóval. Az olaszok mindig is jók voltak családi autóban, csak az utóbbi években kicsit lemaradtak. A Bravo és a Punto kiöregedtek, maradt a Panda és az örökifjú 500-as, amiből teljes típuscsalád lett mára.

Közben - adva a szív diktálta érzelmeknek - kihozták az elmúlt évek egyik legszebb roadsterét, a 124 Spidert. Az olaszok tavaly bejelentett kétfrontos világuralmi törekvésein mindenki mosolygott egy picit, de az új Tipóból kiszállva revideálni kell a nézeteinket. Igaz, ami igaz, a Tipo aztán nem fog az érzelmeinkre hatni, sokkal inkább a ráció felé tol, de azt jól csinálja. Filiberto Barbero, az FCA konszern közép és kelet-európai képviseletének ügyvezető igazgatója a Tipót méltatva a funkcionalitást emelte ki, illetve hogy az agresszíven jó árazás miatt nem véletlen, hogy bezsebelték vele az Autobest díjat. A C-szegmens, vagyis a kompaktok osztálya egyre jobb eladásokat mutat, és aki ezekkel a volumenmodellekkel sikert ér el, annak valóban hangos lesz a sikere, és ez az egész márkának jót tesz.

Elég visszagondolni a Fiat 128-asra (3 millió példány), a 127-esre (5,2 millió példány), vagy a kocka Pandára (6 millió példány), amikből rengeteget adtak el. Éppen ezért a Fiat kötelékébe tartozó Tofas, azaz a Türk Otomobil Fabrikası Anonim Sirket gyár a törökországi Bursában sem az antik Fiat 131 átiratokat (Dogan, Sahin, Kartal és társaik) ontja már, hanem újabb családi autókat. A négyajtós, lépcsőhátú Tipo tekinthető a Linea utódjának is, mint olcsó kicsi szedán, de mégis több annál. Méreteivel már tényleg a kompaktok szintjén van, korábbi cikkünkben viszont nem hasonlítottuk máshoz. Például a kompaktok etalonjaként számon tartott Volkswagen Golfnál csak egyetlen milliméterrel rövidebb a Tipo tengelytávja, szélessége meg héttel kisebb. A literek és a centik nem mondnak el mindent egy autóról, de azért a 12 liternyi utastéri tárolóhely és az 520 literes csomagtartó olyan értékek, amikre lehet egy igen jóízűt csettinteni.

A csak nevében előd régi Tipo 1989-ben Év Autója lett - biztos nem a formája miatt, mert addigra a kockaság pont kiment a divatból. Abból is elfogyott vagy 2 millió, de nem is emiatt érdekes, hanem mert vele kezdett a Fiat trükközni a kategóriákkal. Az ugyanis rendes alsó közepes, azaz kompakt volt, de a vele szerkezetileg azonos Tempra és annak SW kombija a középkategóriába volt delegálva, ehhez passzolóan magasabb árcédulával. Nem jött át eléggé az üzenet, így hiába ismételték meg a mutatványt a Bravo/Brava párosra épülő Mareával, a kilencvenes évek második felében is az alsóközepes változatot vette inkább a nép. Mára meg eljutottunk odáig, hogy a nemrég leleplezett ötajtós Tipónál olcsóbb a már itthon is kapható szedán. A két új változat közül az ötajtóst nyárra, a még praktikusabb és emiatt még érdekesebb kombit meg őszre ígéri a hazai forgalmazó.

Korábbi értesüléseinket korrigálva leírom, hogy a Tipo nem a régi Punto rokona, hanem egy teljesen új járműcsalád első tagja. Karosszériájában magas arányban van nagy szilárdságú acél és annyira rámentek a részletekre, hogy például az első futómű kanyarstabilizátora részben kompozit műanyagból van. Innen nézve ez elöl MacPherson rendszerű, hátul hosszanti csatolt lengőkaros futómű sem csak a spórolásról szól, hanem előbbi bőven elég a normál használathoz, utóbbi meg lehetővé teszi a nagy csomagtér kialakítását. Érdekes még az is, hogy a csak automataváltóval kínált 1.6-os benzines a Chrysler házasság révén kerülhetett egy Fiat orrába, amúgy ez az első szériás újkori Miniben is használt blokk. A hozzá társított automataváltó Aisin gyártmány, de ezt nem tudtuk a bemutatón elcsípni. Mivel a kollégák elvitték előlünk az egyetlen 1.4-es benzinest, így az 1.6-os, azaz az erősebbik dízelt tudtuk hazai utakon kipróbálni.

Minden viszonyítás kérdése, mert a hely tényleg nagy a Tipóban, és az ülések sem rosszak, de a kapcsolók, a vezetői környezet és a kidolgozás minősége sokkal inkább kisautós hangulatot ad, mintsem kompaktosat. Nem túl pontos a váltó, szintetikus a kormány és a fék adagolhatósága is elmarad az olyan konkurensekétől, amiknél nem kell külön magyarázni, hogy valóban kompaktok. Mindez azonban mit sem számít, ha mellé vesszük, hogy minden funkció szépen működik és a hátsó tér kifejezetten hatalmas. Mivel a vezetési élményt nem itt kell keresni, én könnyű szívvel adtam át a sofőrhelyet kollégáimnak, és egy rövid anyósszerep után átültem a hátsó sorba, majd megtértem. Reális keretek közt nagy fejtér, méretes lábtér, a rövid próba alatt kifejezetten komfortos hátsó ülések jelentik a maximumot, amit egy ilyen autót nyújthat, és a Tipo ebben a versenyszámban jó is.


A Fiat nagyon jól tudja, hogy nem versenyezhet a kategória nevesebb szereplőivel, mint a Toyota Corolla, az Opel Astra, vagy a Ford Focus szedán változata, de nem is ez a célja. Az nem kérdés, hogy a Dacia Logan, a Peugeot 301 és a Citroën C-Elysée triójánál komolyabb autó. Ha ár/érték arányban nézzük, akkor szoros lesz a meccs a nagyautósabb, de drágább, 4,15 millió forintos hivatalos alapárú Renault Fluenece-szal. Abból tavaly nagyon sok, 825 példány kelt el. Persze, mi is tudjuk, hogy ezek jelentős része cégautó, de a Tipót sem csak a magánvásárlóknak szánják.

Akinek leesett az álla az akciós alapáraktól az kapaszkodjon meg, mert a legjobb televíziós direktértékesítés stílusában itt az extra ajánlat. Az Opening Edition 3,99 millió forinttól légkondicionálóval, 17 colos könnyűfémfelnikkel, 5 colos érintőképernyő navigációval és krómozott kilincsekkel elvihető már. A Fiat várakozásai mindezek alapján lehetnek is nagyok, már idén 6-700 Tipót szeretnének eladni, és azt se felejtsük el, hogy fél éven belül a két újabb változat is elérhető lesz. Látom magam előtt a célcsoportot, akik izgatottan kattintanak a Fiat honlapjára, de várjanak picit, mert még mindig van lőpor az olaszok ágyújában. Nevezetesen egész biztos, hogy lesz LPG-s változat, és van esély a gyári CNG-hajtás megjelenésére is. Nem csoda, ha ezek után repesve várjuk az első Tipo tesztautót.