Vagány józanság – ez a Kia Niro hibrid crossover

Kia Niro nemzetközi bemutató és menetpróba

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Már a Kiának is van olyan modellje, ami a kezdetektől hibridnek készült, ez a Niro, ami egy crossover. És nem nagyon lehet belekötni.


Van némi spét, de a koreaiak most arra az útra léptek, amire a Toyota 1997-ben a Priusszal: önálló hibrid modelleket hoznak, a Hyundai esetén az Ioniq, míg a Kiánál a Niro az első csakis és már az első tollvonástól hibridnek tervezett modell. Bár az elmúlt 5 évben Európában is duplázódtak a hibridek eladásai (hazánkban pedig még jelentősebb a növekedés), az elkövetkezendő években még jelentősebben fog nőni piacrészük a várakozások szerint. Hazánkban a Hyundai/Kia konszern közös és teljesen új platformjára épülő párosból elsőként a Niro lép piacra. Ősztől érkezik, de az árait már most, a Spanyolországban tartott nemzetközi bemutatón, illetve menetpróbán megtudtuk: a hibrid crossover 7 millió forintos alapárral startol, ami abszolút versenyképes. Aztán persze jönnek majd a Hyundai hibridjei is, 2020-ra pedig a Kiának sem csupán a jelenlegi kettő hibridje lesz, az Optimán és a Nirón túl még 9 másik érkezik az elkövetkezendő 4 évben, köztük természetesen konnektorosak is.
Kia Niro - méretek
Hosszúság [mm] Szélesség [mm] Magasság [mm] Tengelytáv [mm] Csomagtér [l] Hasmagasság [mm]
4355 1805 1535 2700 427-1425 160

Bár a Niro egy divatos crossover, erősíti a „koreaiak Priusa” érzést, hogy tengelytávja pontosan akkora, mint a Prius II, III, IV esetén is: 2,7 méter. Hossza viszont csupán 4,36 méter, amivel a szintén idén érkezett Sportage-nél 12,5 centivel rövidebb, a cee’dnél pedig 4,5 centivel hosszabb. A Niro valamivel csomagterével és utasterének tágasságával is kevesebbet tud, mint a Sportage, viszont így sem szűkös. A hátsó lábtér itt is bőségesen elegendő, elöl is jól el lehet férni, kényelmesek a szokásosnál magasabbra rakott és a szegmensben egyedüliként akár szellőztetéssel is kérhető ülések, de ne legyenek illúzióink, a Niro csak annyira terepjárós, amennyire a piacnak arra szüksége van. Összkerékhajtású verzió nincs és nem is lesz belőle, hasmagassága 16 centiméter, összehasonlításul az első cee’d vonatkozó adata 15 cm, a mostani Sportage-é pedig 17,2 cm. Kellően nagy, 427 literes, a Sportage-étől mindössze 76 literrel elmaradó, jól pakolható a csomagtér, a hátsó támlák osztott ledöntésével sík padlójú, 1425 literes bővített teret kapunk.
Dedikált hibrid modellként a Niro csakis egyetlen hajtáslánccal kapható. Benzinmotorja a régi ismerős 1.6 GDI (közvetlen befecskendezésű szívó benzines) itt csupán 105 lóerős verziója. Ehhez csatlakozik egy 44 lóerős villanymotor. Párhuzamos és teljes hibridről van szó, tehát a villanymotor – amellett, hogy az indítómotor és a generátor szerepét is ellátja – akár önállóan is képes mozgatni az autót. Akár egészen 120 km/órás tempóig, de addig gyorsítani önállóan legfeljebb lejtőn fogja. Bár a villanymotor itt külön csatlakozik a vele gyakorlatilag egybeépített váltón keresztül a hajtásláncba (nem pedig e-CVT bolygóművel, ahogyan a Toyotánál), ki-/belépése észrevétlen.

Finoman kapcsolgat a hatfokozatú duplakuplungos váltó is, igazából észrevétlenül dolgozik.

Viselkedése talán sokak számára szimpatikusabb lesz, mint a Toyota hajtáslánca, ami viszont tartósabbnak ígérkezik: itt mégiscsak van kuplung a szerkezetben. A gyári hitvallás (és prezentáció) szerint a konkurens (Toyota) hibridek e-CVT-je vezethetőség szempontjából maga az unalom, míg a DCT élménydús. Kemény konfrontáció, ugyanakkor a vevők zöménél valóban megvan a vágy a kapcsolgatásra, itt pedig van rá lehetőség. Hagyományos automata-előválasztót húzhatunk D-be, van sportprogram és kézi lefelé/felfelé váltási lehetőség is.
Hirdetés

A Niro utastere sem űrhajós, sokkal inkább hagyományos autós, de kellően modern. A középkonzol aljára, a váltó köré és az ajtókra itt is kerülhet fehér zongoralakkos műanyag (meg persze fekete is), ahogyan a Prius IV esetén is. Viszont ez sem zavaró, a beltéri dizájn összességében lenyűgöző. Szépek, egységesek a gombok, az elöl automata ablakemelők billentyűi prémiumautókban is gond nélkül elmennének, de a hifi és a klíma gombsora is nagyon szépen kidolgozott. Tipográfiában, dizájnban megvan az összhang a középkonzoli érintőképernyő és a Supervision műszeregység közötti kijelző esetén is. Igaz, a középkonzoli kijelzőből csak a nagyobbik, 8 colos verziót láthattuk, alapáron 5 colos, navit nem, de a márkánál első ízben Android Auto támogatást is adó jár.
A műszerblokkban lévő TFT kijelzőn a kényelmesen nagy (gyári fogyasztási értékkel számolva több mint 1000 kilométeres hatótávot adó), 45 literes üzemanyagtartály és az 1,56 kWh-s lítium-ion polimer akkumulátor töltöttsége is látható, de középső részére természetesen a hajtás/energiaáramlás sémája, a navigáció vagy akár a sofőr vezetésének értékelése is látható.

A Niro megmondja, hogy a sofőr mennyire takarékos/normális/agresszív.

De megmondja azt is, ha a navigációs adatokból úgy látja, hogy érdemes elvennünk a gázt, mert kanyar/forduló következik. Helyes, a hibrid mindenképp nevel. Azt pedig önmaga is figyeli, hogy mikor érdemes előre tölteni, vagy meríteni az akkumulátort. Teljes gázadásra természetesen együtt dolgozik a benzines és a villanymotor, higgadt üzemben pedig külön-külön, fékezéskor természetesen töltődik az akkumulátor a villanymotor generátorként alkalmazásával.
A Niro esetén a hibridség persze akár el is felejthető, műszerblokkjában nézhetjük a navigációt vagy az audiorendszer információit, fordulatszámmérőt mondjuk semmiképp sem kapunk, de nem is hiányzik az. Tekinthetjük a Nirót egy városban is egészen jól elmanőverezhető (egyedül szélessége és fordulóköre nem kisautós) vagány „járműnek”, ami a hibridrendszer 141 lóerős összesített teljesítményével és 265 Nm, gyakorlatilag alapjárattól elérhető nyomatékával azt tudja, amit egy komolyabb dízel, persze automata váltóval. Ehhez mérten az 1,43 tonnás tömege nem sok. Oké, több mint a nála alapterületben nagyobb, de alacsonyabb Prius IV-é, viszont így is elég jó a menetdinamika. Mond valamit a 11,5 másodperces százas sprint, de az is, hogy 130 km/óráról is jól húz. Baj, hogy a végsebesség csak 162 km/óra? Aligha.
Kia Niro - műszaki adatok
Benzinmotor
Emissziós norma Euro 6b
Hengerűrtartalom [cm3] 1591
Hengerek/szelepek száma 4/16
Kompresszióviszony 13,0:1
Furat x löket [mm] 72,0x97,0
Teljesítmény [LE (1/min)] 105 (5700)
Nyomaték [Nm (1/min) 147 (4000)
Hibridrendszer
Hibrid akkumulátor fajtája Lítium-ion polimer
Nominális feszültség [V] 240
Kapacitás [kWh] 1,56
Villanymotor teljesítménye [LE (1/min)] 44 (1798-2500)
Villanymotor nyomatéka [Nm (1/min)] 170 (0-1798)
Összesített teljesítmény (rendszer) [LE (1/min)] 141 (5700)
Összesített nyomaték (rendszer) [LE (1/min)] 265 (1000-2400)
Váltó 6 fokozatú duplakuplungos automata
Gyorsulás 0-100 km/h 11,5
Végsebesség [km/h] 162
Fogyasztás - vegyes [l/100 km] 3,8 (4,4)*
CO2-kibocsátás [g/km] 88 (101)*
Saját tömeg [kg] 1425
Megengedett össztömeg [kg] 1930
Vontatási kapacitás [kg] 1300
Alapár [Ft] 6 999 000

Meghatározó jellemző a kényelem, amihez nem csak az ülések, az elöl MacPherson, hátul multilink futómű is sokat tesz. Még a feláras 18 colos felnikkel is megdöbbentően jól csillapít, de azok amúgy felejtősek: a Niro az alapáras 16 colos, alapból is könnyűfém felnikkel az igazi. A kisebb kerekeken nagyobbnak hat, azokkal csupán 3,8, a 18 colosakkal 4,4 (!) l/100 km a vegyes fogyasztása, de újragumizni is sokkalta olcsóbb lesz a kisebbel. Nem mellesleg a szerényebb méretű felnikre húzott ballonosabb gumik nem csak az úthibákból, a gördülési zajból is többet nyelnek el. Igaz, ez talán nem is lesz feltűnő, mert a Niro olyan komoly zajszigetelést kapott, hogy mindenképp, autópályán is csendes. Ehhez természetesen a büszkén hangoztatott, a Sportage Cd=0,32-es értékénél sokkalta jobb 0,29-es alaktényező is hozzájárul. A hasonló jellegű autókhoz mérten ez valóban nagyon jó érték, a Prius IV Cd-je viszont 0,24. Itt viszont fontos jellemző, hogy még a forszírozottan hajtott benzinmotor hangja sem zavaró, annak tónusa ugyanis meglepően mély.
A hazai piacra első példányaival ősszel befutó, Koreában tervezett és ott is gyártott Niróra már most lehet rendeléseket leadni. Alapára 450 ezer forintos kedvezménnyel 6,999 millió forint. Alapból 7 légzsákos, Bluetooth kihangosítós, ha csak helytakarékos, de pótkereket adó, kormányról vezérelhető és Bluetooth-kapcsolatos hifis, LED menetfényes és hátsó lámpás, tempomatot és kétzónás automata légkondit is soroló. Mindössze 150 ezer forint hozzá a bőr borítású kormányt és váltókart, fűthető első üléseket és kormánykereket, valamint tolatóradart is adó „Kényelem csomag”, de legalább ennyire jó bolt a gyári vonóhorog 150 ezer forintos felára, hiszen azzal 1,3 tonna a Niro vontatási kapacitása. A felszereltség leginkább csomagokkal, de egyebek mellett akár távolságtartós tempomattal, bőr kárpitozással, holttérfigyelő rendszerrel, kulcs nélküli nyitással/indítással, tolatókamerával vagy Bi-Xenon fényszóróval is bővíthető.
Nem lehetetlen, de nehéz a Niro árát 10 millió forint fölé tornászni. Egyértelműen olcsóbb, mint a Prius IV vagy a RAV4 Hybrid. Kisebb is persze azoknál, de a vevők zömének talán nem fog számítani ez. Ebben is teljesen jól el lehet férni, ebben is megvan a hibridüzem higgadtsága, a gyakorlatban is 5 liter alatt tartható fogyasztás, a forma vélhetően sokaknál bejövős lesz, ahogyan a Kia 7 év/150 000 kilométeres garanciája is.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2017.10.28. at 03:41
    Permalink

    Kiválóan működik a “munkamegosztási rendszer” a koreai mammutnál. A Hyundai és a Kia is másféleképpen képzeli el a Toyotával való versengést: előbbi a Prius-féle formabontó vonalat választotta az Ioniq-kal, a Kia pedig külsőre átlagos szabadidőautókkal, de ugyanazzal az Ioniq-technikával próbál versenyre kelni a világelsőkkel. Aztán majd ki tudja, lehet, hogy a Ssangyong lesz a nevető harmadik:)

    Igazán kedvemre való versengés. Hajrá Hyundai, go Toyota:)

  • 2017.10.28. at 03:41
    Permalink

    Igen, mindegyik speciális piac: a világ pedig ezen speciális piacok összessége, és a Toyota sikere abban áll, hogy mindegyiken jól teljesít, Amerikában még a piacvezetői státusz megszerzése sem lehetetlen a közeljövőben, és azért az öreg kontinensen sem rossz a helyzet. Te sárba akarod döngölni őket, már megszoktuk tőled – ha viszont én értetlenkedek, hogy Amerikában mi a jó túrót keres még mindig a kis szívügyed, a Jaguar(vagy akár a Fiat és a smart), akkor meg csapkodni és terelni kezdesz. Nyilván a Jag US eladásai sem fognak bedőlni, ahogy a Toyota sem Európában.(És a Honda sem, ugye emlékszel?:)

    Ha a Toyota(és egyben BMW) dízeleit elavultnak tartod, akkor ez a jövőben is így fog maradni: szükségmegoldásként veszik a BMW-től, mert feladták a dízel fejlesztését – alternatívaként a hibridet terjesztik. Annyi marhaságot olvasok ebben a témában a FB-on, hogy hihetetlen – a BMW-fanok arrogánsan tolják a blődlijeiket, hogy azért használ a Toyota BMW-dízelt, mert nagy nehezen belátták, hogy a BMW-é jobb:))) Dilettáns, buta alakok…

    Az Avensisnél nagy hiba, hogy nincs hibrid, de szerintem nem is lesz: ez egy európai Toyota, a Carina E nyomvonalán halad tovább. Egy szinte csak Európában értékesített Toyota modellbe ők nem fognak hibrid rendszert fejleszteni. A Yarisba muszáj volt, mert globális modell, a RAV4 is, az Auris is(Amerikában Scion, Ausztráliában Corolla), a Camrybe is muszáj volt Amerika miatt – az Avensis kilóg a sorból…Hozzáteszem, szerintem is elavult az Avensis, nagyot kell majd gurítania az utódnak.

    Dízel azért van (még) a Toyota kínálatában, hogy aki dízel Toyót akar, az is megtalálja a számítását – de a vezetés nyilván azt szeretné, hogy a hibrid idővel majd váltsa ki: eladási számok terén is, és a dízelek teljes kiszorulását maga után vonva a cégnél.

  • 2017.10.28. at 03:41
    Permalink

    Európa egy speciális piac, ahogy az USA és Japán is.

    Mindegyik piacnak megvan a maga stratégiája, és látva hogy miként lavíroznak (pl US Passat, vagy a Mercedes váltása a GLK ról a GLC-re), nincs abszolút nyerő stratégia és szükséges is az állandó korrekció.

    Konkrétan az EU piacon azt látom, hogy az ún. tömeggyártók szénája általában véve rosszul áll (lásd, Ford, Fiat, Opel elmaradt modelloffenzívái, alibi másod-harmad faceliftekkel), főleg a prémiumautókkal szemben. De elnézve a Kia és a Toyota modellkínálatát, nem értem hogy miért nem dőlt össze még utóbbi eladásai. (Kia: friss és folyamatosan frissített modellek, dízellel, hibriddel kombival, EU gyártással VS Toyota: régi és félszívvel karban tartott modellek, dízelek elavultak, élenjáró innováció kevés (főleg ha a hibridhajtás nem releváns).

  • 2017.10.28. at 03:41
    Permalink

    Ja, és ott van a Kínában árusított Kia KX3-as is, ami megint csak remekül beazonosítható és saját karaktere van:

    [url]https://www.google.hu/search?q=kia+kx3&client=opera&hs=0qc&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwi5h-HGh_DNAhUhJpoKHcuAAHMQ_AUICCgB&biw=931&bih=610[/url]

  • 2017.10.28. at 03:41
    Permalink

    Az első bekezdésed csillagos ötös.(Mondjuk a Nirónak pont nem volt elődje, de abszolút egyetértek.)

    Sosem értem, Európát miért kell mindig kiragadnod a világból(mindig akkor teszed, amikor japánokról van szó). Persze, ha a logika úgy diktálja, ki lehet, de ez itt most pont nem az a hely. Egy eredendően hibridnek tervezett autóval nem elsősorban Európában akar a Kia hódítani, és a Toyotát is világviszonylatban akarja lenyomni. Ugyanúgy el akarnak híresülni a hibridjeikről, mint a japánok.

  • 2017.10.28. at 03:41
    Permalink

    A korábbi Audi A4-es eszmecserénkre utalva, ez az az eset amikor van egységes márkaarculat, de meg lehet különböztetni a modellt mind az elődtől mind a többi márkatárstól. Sajnos az Audinál manapság egyik sem megy, számomra ott a fő bibi.

    Azért a Toyotát nem nehéz lenyomni Európában, elnézve az itteni kínálatát. Csak a tradicionális európai konzervativizmus köszönhetik a japánok, hogy az Avensis még mindig az Optima előtt áll.

  • 2017.10.28. at 03:41
    Permalink

    Ezt a kocsit abszolút nem lehet a Sportage-dzsel összekeverni, és ezért külön tisztelet jár a tervezőgárdának. Hihetetlenül agresszív támadás-sorozat készül a Toyota ellen, de ez azért jó, mert a japánokat is fejlesztésre, javulásra, újabb modellek piacra dobására készteti a koreai óriás. Tudják a Hyundai/Kiánál, hogy ha a Toyotát lenyomták, akkor egyúttal mindenki mást is:)

Vélemény, hozzászólás?