Az Év Autója, az év kombija – Opel Astra ST menetpróba

Menetpróba: Opel Astra Sports Tourer

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Az új, ötajtós Astra méltán érdemelte ki az Év Autója díjat. Kombi változatát is próbára tettük. Nem csalódtunk, az új Astra ST sikerre érdemes.


A tavaly bemutatott ötödik generációs Opel Astra már lenyűgözött minket. Sőt, nem csak minket, hanem az Év Autója zsűrijét is, ugyanis az idei év legjobbjának kiáltották ki az Astra K-szériáját. A díj természetesen nemcsak az ötajtósnak, hanem az egész családnak szól, így az újonnan bemutatott Sports Tourer, azaz a kombi is méltán viseli e címet. Jogosan! A puttonyos kivitelt ugyanolyan élmény vezetni, mint ötajtós társát, ugyanakkor lényegesen több helyet ad.
Hirdetés

Elődjéhez képest a legnagyobb előnye egyértelműen a tömegcsökkenésben van. A kifutó J-szériához képest mintegy 190 kilogrammal lett könnyebb a K, amit érezni is vezetés közben. A fogyás mellett hízás is tapasztalható. A beltér mind elöl, mind hátul nagyobb lett. A vezető fejtere 26 mm-rel nőtt, a hátsó lábtér 28-cal lett tágasabb. A csomagtér össztérfogata 80 literrel bővült, lehajtott ülésekkel 1630 liter áll rendelkezésre. Annak érdekében, hogy a csomagok megfelelően, fixen legyenek rögzítve, a FlexOrganizer termékcsalád sínjei, hálói és rögzítői lehetnek segítségünkre.

Opel Astra Sports Tourer, 2016 - méretek
Hosszúság [mm] 4702
Szélesség [mm] 1809
Magasság [mm] 1510
Tengelytáv [mm] 2662
Csomagtér [l] 540-1630
Nyomtáv elöl/hátul [mm] 1544/1558

A külső méretek csupán minimálisan változtak. A hossz 4 mm-rel nőtt, a magasság 25 mm-rel csökkent. Utóbbinak köszönhetően a légellenállási együttható ugyanakkora, mint az ötajtós változatnál: Cd=0,272. Ezzel az értékkel az Astra ST a legjobb légellenállású kombinak számít kategóriájában. A tengelytáv 27 mm-rel lett nagyobb. A mérnökök ügyesen sakkoztak a hellyel, ugyanis legalább ennyivel nőtt a lábtér, ahogy fentebb már leírtuk. Valóban jól elférni mind elöl, mind pedig hátul, egy 190 centi magas kollégának is ez a véleménye a helykínálatról.

Technikailag számos újítást hoz elődjéhez képest az új Astra ST. Az ötajtósban már megismerhettük őket, a teljesség kedvéért újra átfutjuk őket. A J-szériában is kiváló ergonomikus sportülést továbbfejlesztették, mostantól AGR tanúsítvánnyal nyújt még nagyobb komfortot és kényelmet, de még masszázs funkcióval is kényeztethet. A fűtés mellett a szellőztetés sem marad el, amely szintén ritkaság ebben a kategóriában. A látásról és láthatóságról az IntelliLux LED mátrixvilágítás gondoskodik. Idehaza próbáltuk már éjszaka, valóban nagyszerű éjszakai látást és élményt ad a technológia, ráadásul már a távolsági fény oda-vissza kapcsolgatásával sem kell foglalkozni.

Kényelmi funkciók és sofőrsegédek kapcsán is toppon van az Astra ST. Előbbihez tartozik a láblendítéssel nyitható és zárható csomagtérajtó, a kulcsnélküli nyitás és indítás, a parkolóasszisztens, a tolatókamera és a fűthető kormánykerék. Utóbbiaknak is nagy hasznát vehetjük. A táblafelismerő rendszeren kívül aktív sávtartó elektronika segít, amely automatikusan visszakormányoz minket a sávba, ha azt véletlenül el akarnánk hagyni. A holttérfigyelő rendszer a sávváltásokat teszi biztonságossá, míg a frontális ütközésveszély-figyelmeztetés önálló vészfékezéssel lassítja vagy akár állítja meg az autót.

Opel Astra Sports Tourer, 2016 - benzines változatok
1.4 Ecotec (100 LE) 1.0 Turbo EcoFlex (105 LE) 1.4 Turbo EcoFlex (125 LE) 1.4 Turbo EcoFlex (150 LE) 1.6 Turbo EcoFlex (200 LE)
Hengerűrtartalom [cm3] 1399 999 1399 1598
Hengerek/szelepek száma 4/16 3/12 4/16
Váltófajta/-fokozat manuális/5 manuális/6
Teljesítmény [LE (1/min)] 100 (6000) 105 (5500) 125 (4000-5600) 150 (5000-5600) 200 (5500)
Nyomaték [Nm (1/min)] 130 (4400) 170 (1800- 4250) 230 (2000-3500) 230 (2000-4000) 300 (1700-4000)
Gyorsulás 0-100 km/h 12,3 11,2 9,5 8,5 7,8
Végsebesség [km/h] 185 195 205 215 235
Fogyasztás - város/városon kívül/vegyes [l/100 km] 7,5/4,3/5,5 5,2/3,9/4,3 6,3/4,3/5,1 6,3/4,3/5,1 7,8/4,7/5,9
CO2-kibocsátás [g/km] 127 100 117 117 139
Menetkész tömeg [kg] 1273 1288 1322 1322 1393

Motorikusan is történt némi előrelépés, illetve visszalépés. Utóbbi a downsizingnak köszönhető, melynek eredménye a kisebb köbcenti és hengerszám, előbbi viszont a pénztárcánk szempontjából lesz előnyös, ugyanis kedvezőbb fogyasztást sikerült elérni az áttervezett benzines és dízel egységekkel. Benzines fronton a belépő szintet a 100 lóerős 1.4-es képviseli. 5 lóerővel erősebb az 1,0 literes, háromhengeres turbós, ami 330 ezer forinttal kerül többe. A kis köbcentit és a három hengert kevésbé kedvelők viszont plusz 20 ezerért (az alapmotorhoz képest 350 ezer forint felárért) már megkaphatják az 1.4 turbósat 125 lóerővel. Aki ennél is többre vágyik, választhatja a 150 lóerős 1.4 turbót, amely 125 lóerős társához képest 150 ezer forinttal drágább. A csúcs benzines jelenleg az 1.6 turbós, ami 200 lóerős, ám ez már 1,3 millióval kerül többe a 150 lóerőshöz képest, igaz Enjoy helyett már a legmagasabb, Innovation felszereltség jár hozzá.

Opel Astra Sports Tourer, 2016 - dízel változatok
1.6 CDTI (95 LE) 1.6 CDTI EcoFlex (110 LE) 1.6 CDTI EcoFlex (136 LE) 1.6 BiTurbo CDTI ecoFLEX (160 LE)
Hengerűrtartalom [cm4] 1598
Hengerek/szelepek száma 4/16
Váltófajta/-fokozat manuális/6
Teljesítmény [LE (1/min)] 95 (3500) 110 (3500) 136 (3500-4000) 160 (4000)
Nyomaték [Nm (1/min)] 280 (1500-1750) 300 (1750-2000) 320 (2000-2250) 350 (1500-2250)
Gyorsulás 0-100 km/h 12,9 11,4 10,1 8,9
Végsebesség [km/h] 185 195 205 220
Fogyasztás - város/városon kívül/vegyes [l/100 km] 4,2/3,3/3,6 4,2/3,3/3,6 4,5/3,4/3,8 5,1/3,6/4,1
CO2-kibocsátás [g/km] 96 89 101 109
Menetkész tömeg [kg] 1388 1403 1403 1435

Dízelfronton kizárólag 1.6-os négyhengeresek érhetők el 95-től 160 lóerőig, utóbbi egy helyett két turbóval bír. A felárak itt sem vészesek. Ha 95 helyett 110 lóerős változatot akarunk, akkor plusz 50 ezer forintot kell fizetni, a 110-136 lóerős között 150 ezer forint a különbség. Ha a 136 ló helyett 160-at akarunk magunk alatt érezni, akkor kereken 1 millióval kell többet fizetni, de itt is igaz, ami a benzinesnél, hogy az Enjoy helyett már Innovation felszereltség jár. Azonos ellátmány esetén a motorfelár mindössze 220 ezer forint.

Ha már árakról van szó, akkor lássuk, mibe kerül az új Astra ST. Egységesen 200 ezer forinttal kérnek többet a kombi változatért az ötajtóshoz képest, ennek megfelelően az alábbiak szerint alakul a benzines és dízel kínálat.
Opel Astra Sports Tourer, 2016 - árak
Selection Enjoy Innovation Dynamic
1.4 Ecotec (100 LE) 5 050 000 5 350 000 -
1.0 Turbo EcoFlex (105 LE) 5 380 000 5 680 000 6 380 000 6 280 000
1.4 Turbo EcoFlex (125 LE) - 5 780 000 6 480 000 6 380 000
1.4 Turbo EcoFlex (150 LE) - 5 930 000 6 630 000 6 530 000
1.6 CDTI (95 LE) 5 870 000 6 170 000 - -
1.6 CDTI EcoFlex (110 LE) 6 000 000 6 300 000 7 000 000 6 900 000
1.6 CDTI EcoFlex (136 LE) - 6 370 000 7 070 000 6 970 000
1.6 BiTurbo CDTI EcoFlex (160 LE) - - 7 400 000 7 220 000


A nemzetközi menetpróbán a tesztflotta kizárólag 1.6-os BiTurbó dízellel volt szerelve, nem véletlenül, ez ugyanis egy új motor, amely a korábbi 2,0 literes 165 lóerős CDTI-t váltja. Nem tudunk rá rosszat mondani. Csendes, kellően dinamikus, jól fogyaszt. Vegyes használat során 5,1 l/100 km-es értéket sikerült kihozni belőle egy 125 km-es etapon, amelyben volt autópálya, szerpentines csapatás és normál közúti autózás. A motor járása valóban annyira csendes, és nem érezni a tempót menet közben, hogy pályán sokszor 150-ről kellett visszavenni a tempót a megengedett 130-ra. Érezni, hogy sok kilótól megszabadult az Astra kombi. Rendkívül kezes, és olyan szinten dinamikusan lehet vele kanyarodni, hogy kevesen hinnék el, hogy erre képes ez az autó. Stabil az eleje, stabil a hátulja, gázelvételnél sem dobja el a fenekét kanyarban, hihetetlenül jó! Eddig nem találkoztam még olyan Astrával, amit ennyire élvezetesen lehetett volna vezetni. Igazi élményautó vár azokra, akik beruháznak rá. Örülhetnek azok a céges alkalmazottak, akik ezt kapják munkaeszközként, a magánembereknek pedig garantáltan mosolyt csal majd az arcukra, ha beülnek az új Astra ST-jükbe.

Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2017.10.28. at 06:56
    Permalink

    Az hogy volt, hogy nem rég meg azon sipánkodál, hogy mire jók a telekjárók cunccsiklusz puncilusz? Tudod mi zsákutca? Te. nem is zsákutca, hanem egy szellemi fekete lyuk.

  • 2017.10.28. at 06:56
    Permalink

    Speciel én is nagy SUV rajongó vagyok, tisztában annak valódi felhasználási területeivel (pl ne próbálkozz lemenni az aszfaltról).

    Az eladási számokat nézve viszont szerintem is érik egy ilyen tendencia. Ha megnézed, lassan ott tartunk hogy a prémiumközepes SUV-ok jobb eladási számokat produkálnak mint pl az Insignia (függetlenül karosszaériaváltozattól). Meglátjuk hogy meddig tart a SUV-ok erősödése, és melyik piaci szegmens kárára, jelenleg úgy tűnik a Passat kivételével a középkategóriás tömegmodellek csúsznak le.

    Ez pl a kombi-legenda Volvo esetében kínos, ahol az XC60 már régen lelépte a V70est (és itt a modellnévből tudhatjuk a kombi részarányát is, ami ritka). A két autó kb egy tudás és egy ár, ezt a dilemmát magam is megjártam párszor. A SUV picit magasabb szellősebb, de kisebb alapterületen, így a térkínálat összevethető.

    A Left lane statisztikái alapján a Quaskai lelépte a Passatot. A második Tiguan pedig az ezüstérmes insigia eladásinak dupláját is hozta. Gyanítom, a CIvic kombi eladásai a vicc kategóriában vannak a CRVhez képest, mert a CIvicből összesen nem kel el annyi, mint a CRVből…

    A probléma szerintem is kézenfekvő: kombi Európán kívül nem annyira eladható, míg a SUV egy globálisan értékesíthető termék, mégha konteinensről kontinensre el is térnek az igények (lásd az EU-ban sutának ható ML és RX, ami az USÁ-ban vagy az oroszoknálszárnyal).

    Egyelőre úgy tűnik mindenki tartja magát a kombipiacon, mivel Európűban a dízel kombi nélkül elég nagy önygilkosság próbálkozni (lásd Lexus IS eladási számai). De a trend valóban érdekes, és kiváncsi leszek mikor áll meg a SUVok további erősödése…

  • 2017.10.28. at 06:56
    Permalink

    Azzal nem lehet vitatkozni, hogy a crossover, SUV, akárhogy is nevezzük szépen terjed. Amúgy nekem is tetszenek, tényleg egyesítik egy kombi és egy egyterű előnyét, jól is néznek ki általában. Pl. a Nissan Qashqai határozottan tetszik, és még az ára is vállalható, pesze egy X3-ba vagy egy Q5-be is zokszó nélkül beülnék, de az ugye más árkategória.
    De a kombi azért nincs veszélyben. Talán a legújabb Passattal kapcsolatos valamelyik cikkben azt olvastam, hogy Németországban az eladások 60%-át a kombik fogják adni. Azért ez nem rossz arány.
    Egyrészt olyan autókat írsz, amelyikeknek csak bizonyos szegmensben vannak modelljeik. Mert csak ott tudnak eladni. Pl. a Mitsunak nincs egy rendes személyautója mostanában.
    Azt sem értem, hogy miért a kisebb kategóriában (B osztály) keresed a kombikat. Ebben a szegmensben viszonylag ritka. Minek kell leírni, hogy nincs Corsa kombi, meg Fiesta kombi? Ilyenek soha nem is voltak, mint ahogy nincs 5 ajtós S Merci vagy kabrio 7-es BMW sem. Az általad írt kategóriában a Skoad Fabia és a Renault Clio ad kombit (méghjozzá mondkettő egész jót). Na de lépjünk eggyel feljebb. Van-e kombi Skoda Octaviaból, VW Golfból, Ford Focusból, Renault Meganeból, Peugeot 308-ból, Opel Astraból, Toyota Aurisból, Honda Civicből, Kie Ceedből, Hyundai i30-ból? Jéééé! Mindegyikből van! Na de lépjünk feljebb még egy lépést! VW Passat, Opel Insignia, Skoda Superb, Mazda 6, Toyota Avensis, Hyundai I40, Peugeot 508, Ford Mondeo, Audi A4, BMW3, Merci C! Itt vajon van-e kombi? Persze, hogy van, mindenkinek. És nyilván ezeket megéri gyártani, ha “csak” a 800 milliós (bővebb) Európának, akkor is.
    Kenguru csapdát sem lehet eladni mindenhol, de lehet, hogy az ausztráloknál meg is lehet gazdagodni belőle 🙂

  • 2017.10.28. at 06:56
    Permalink

    De bizony – a kombik kárára is. Abszolút lényegtelen most, hogy mikor kezdték a pályafutásukat a kombik – szépen, lassan szorulnak vissza. Nyilván egyre többen választanak crossovert, mert trendibb, divatosabb, biztonságosabbnak hiszik, az aszfaltutat elhagyva sem jön zavarba, és nagyobb presztízst is biztosít. A nagy csomagtér ugyanúgy megvan benne. A divat egy olyan dolog, hogy észre sem veszed és behódoltál neki. A szedánok tortájából egyre nagyobb szeletet hasít ki világszerte, az egyterűekéből és a kombikéból is, de a kompakt ferdehátúak is megérzik. Azért, mert Európában a kombi kelendő – mert ez a kontinens ilyen: a jól bevált dolgokon nehezen változtat – még egy jövőbeli zsákutca, ahogy a dízel is. Európa él a kis világában, míg azt nem veszi észre, hogy menthetetlenül lamaradt, mint a borravaló:)
    A Lexus sem gyárt kombit, mert a globális piacot figyelve nem látják értelmét, a Nissan is a SUV-okban hisz, a Mitsu is, de az európai gyártóknál is megfigyelhető a trend: Peugeot 207-esből még volt kombi, a 208-asból már crossovert csináltak “kombi” gyanánt. Corsa kombi nincs(minek is, mikor ott a Mokka), Fiesta kombi szintén nincs, Polo kombi szintén…
    Amelyik gyártó Európából él, az nyilván igyekszik maximálisan kiszolgálni a profitot biztosító kontinenst. De amelyik az egész világból él(Európából kevésbé), az nem biztos, hogy nagy pénzeket tol bele ilyen értelmetlen projektekbe.

  • 2017.10.28. at 06:56
    Permalink

    Azt írod, hogy szimpla logika, de az van a legkevesebb abban, amit írsz 🙂 Először is a kombik nem ma kezdték a pályafutásukat, de nem is tegnap, nem is 10 vagy 20 éve. Szóval elég jelentős múlttal rendelkeznek, a jelenben is jól teljesítenek (mármint az eladásokban). Az igaz, hogy terjed a crossover, de nem biztos, hogy a kombik kárára. A teljes piac persze a világpiac, de nem biztos, hogy túl kell látni Európán. Csak az EU-s országok lakossága 500 millió, ha ehhez hozzátesszük Oroszországot és Törökországot, máris 700 milliónál vagyunk, és ugye vannak még további nem EU tagok, mint pl. Szerbia, Ukrajna, Svájc, Norvégia, stb… majnem elérjük a 800 milliót. Azért ez egy elég jelentős piac, ráadásul egy erősen fizetőképes piac. Kizárt dolog, hogy ne érné meg gyártani bármit is, ami van olyan minőségű, hogy eladható.

  • 2017.10.28. at 06:56
    Permalink

    Ez szimpla logika – a crossoverek egyre nagyobb térnyerésére próbáltam utalni. A kombi karosszéria Európán kívül sosem volt népszerű, és előbb-utóbb csak erre a kontinensre sem fogja megérni kombit gyártani. Nyilván ez egy lassú folyamat, de az egyterűek piaca is sokáig stabil volt, mára pedig egy halódó szegmens lett. Szóval túl kell látni sokszor Európán, hogy válaszokat kapjunk a kérdéseinkre, bár ahogy látom, ez sokaknak nehezére esik:)

  • 2017.10.28. at 06:56
    Permalink

    Azt írod, hogy
    [i]Tény, hogy a kombiknak leáldozóban van…..[/i]

    Ezt honnan veszed? Szerintem egyáltalán nem így van. Tőlünk nyugatabbra a kompakt kategóriában (Golfm Astra, Focus, stb.) és a magasabb D szegmensben (Passat, Mondeo, Insignia, stb.) is az eladott kocsik kb. fele kombi, sőt sok esetben meghaladja a sedan és/vagy 5 ajtós eladások számát.

  • 2017.10.28. at 06:56
    Permalink

    Az SW-t fel tudod ismerni az ezust szinu teto korlatrol es az uvegtetorol.
    A kulonallo ules fuggetlen az SW-tol es a Breaktol, az a 7 szemlelyesek sajatja.

  • 2017.10.28. at 06:56
    Permalink

    Kösz szépen, ez most új volt. De külsőre nem látok szinte semmi különbséget köztük. Ahogy most utánanéztem, a régebbi 308-asnál is így csinálták, de az újnál már csak SW van.

  • 2017.10.28. at 06:56
    Permalink

    307-ből volt Break és SW. Az SW egyterűként funkcionált 3 külön üléssel,asztalkával,nagytetővel stb…míg a Break lényegében egy sima kombi volt,egyterűs jegyek nélkül.

  • 2017.10.28. at 06:56
    Permalink

    A 307-nél én csak az SW-ről tudok, mint puttonyos változat. A “kombi” szót nagyvonalúan ráaggatjuk az összes ilyen autóra a hétköznapi életben, de a forgalmiban szerepel a típus hivatalos neve, pl. Opel Astra Caravan, Toyota Corolla Wagon, stb. Úgyhogy a köznyelvi “címkéket” és a valós típusnevet különítsük el.

  • 2017.10.28. at 06:56
    Permalink

    Őszintén nekem ez az autó nagyon teccik. Soha nem volt Opelem és nem is akartam, de ez valahogy más. Hozza mindazt ami nekem fontos, szép elegáns megjelenés, visszajelzést adó sportos futómű, szép de nem túlbonyolítutt műszerfal, pazar fotelek, praktikus mindenre jó kombi. Szerintem az ára sem vészes, sőt. A régebbi unalmas belűlről egy alállomás kapcsolóira emlékeztető Opeleihez képest ez egy mérföldkő. Nem számítottam ilyenre az Opeltől. Persze Bmw-ből is a 3asból fogy a legtöbb, ez a legfontosabb kategória.

  • 2017.10.28. at 06:56
    Permalink

    fogyasztási adatok egy vicc…. főleg a majd 1.4 tonnás benzines 1.6 200 lovasnál… városban 7.8 :DDDDD
    városon kívül 3.6…

    teszt nélkül is megmondom hogy városban 11-12 liter, városon kívül 7-8 liter…

    lassan minden autó elkezdi termelni a benzint úgy hogy a teljesítmény 2-3x -osa a 10-12 évvel ezelőttinek , azonos köbcentire vetítve….

  • 2017.10.28. at 06:56
    Permalink

    Szerintem ennél nagyobb keverést okozott a Peugeot azzal, hogy pl. a 307-ből volt Break és Kombi is…

    Trabant Universal megvan? Mégsem hívta senki annak…

  • 2017.10.28. at 06:56
    Permalink

    A kombik mai, modern “elnevezése” számomra teljesen érthetetlen. Mindenhol ST meg SW…Régebben voltak kizárólag az adott márkára jellemző kombinevek, és ha egyet meghallottam, tudtam egyből, melyik márkához társítsam: Caravan – Opel, Turnier – Ford, Break – PSA-konszern, Nevada – Renault, Variant – Volkswagen, Weekend – Fiat…Minden áron az a cél, hogy véglegesen eltűnjön az egyéniség az autóiparból (is)?
    A BMW és az Audi jól csinálta, meghagyták a Touring, ill. az Avant elnevezéseket. Tény, hogy a kombiknak leáldozóban van, lehet, hogy ez a fő ok, amiért a korábban jól beazonosítható kombi típusneveket a legtöbben sutba dobták.

Vélemény, hozzászólás?