Amerika temeti a visszapillantót

Amerikában 2018-tól kötelező lesz a tolatókamera

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Több év halogatás után az amerikai közlekedési hatóság szabályba foglalta a tolatókamera használatát. Európában vajon mikor lesz kötelező?


A régi iskola szerint az igazi menők nem néznek hátra, hanem a külső tükrökből megoldják a tolatást. Nem használják a középsőt sem, mert például a zárt furgonokban nincs is. Ettől függetlenül mindenkinek úgy kell tolatnia, ahogy biztonságosan meg tudja oldani a manővert. A KRESZ megengedi azt is, hogy tolatáshoz kikapcsoljuk a biztonsági övet és úgy nézzünk hátra akár. De nem elég a koccanásokat elkerülni, Amerikában évente közel 200 ember hal meg azért, mert rátolatnak, és 14 ezren sérülnek meg így. Mostanra érett meg a helyzet arra, hogy a döntéshozók törvényt alkossanak: 2018 májusától minden, az Egyesült Államokban eladott új autóban kötelező lesz a tolatókamera. A szabály a 10 ezer font, azaz 4,5 tonna saját tömeg alatti járművekre vonatkozik.
Hirdetés


A kormányzat a döntés előkészítéséhez készített felméréssel kimutatta, hogy tolatásos balesetek áldozatainak a felét megmenthette volna, ha lett volna kamera. A kérdésben különösen érzékeny a számtalan eset, amikor a sofőrülésből a szülők nem veszik észre az autó mögött bóklászó kisgyereküket. Az ilyen balesetek elkerülésére lobbiszervezetek alakultak, most a döntés kapcsán harcukat sikeresnek ítélik. A tolatókamerák ma is népszerűek - nálunk is, nem csak Amerikában -, és 2018-ra benne lesznek gyárilag az érintett járművek 73 százalékában. A jogszabály ellenzői szerint ez is csak az autófelszerelés-kereskedőknek hoz majd dollármilliókat, de ők nem kalkulálnak az emberi veszteséggel, amit persze nem lehet pénzben kifejezni. A számítás szerint egy tolatókamera beszerelése autónként durván 50 és 150 dollárba (maximum 34 ezer forint) kerülne attól függően, hogy van-e a kocsiban már központi kijelző, vagy azt is utólag kell beépíteni.
A döntés előtt nem sokkal jelent meg az IIHS, az amerikai biztosítók által fenntartott közúti biztonsági szervezet tanulmánya. Eszerint a tolatóradar és a tolatókamera együtt kevésbé hatékony, mint a kamera önmagában. Ennek oka az lehet, hogy a szenzor jóval kisebb hatótávon érzékel, ezért nem hagy elég időt a reakcióra. A tesztben résztvevők a kombinált rendszer esetében kevésbé hagyatkoztak a kamera képére, a tolatóradar jelei alapján meg ügyetlenebbül manővereztek. A kérdés már csak az, hogy az Európai Unió mikor teszi kötelezővé a tolatókamerát.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2017.10.29. at 10:52
    Permalink

    “A számítás szerint egy tolatókamera beszerelése autónként durván 50 és 150 dollárba (maximum 34 ezer forint) kerülne attól függően, hogy van-e a kocsiban már központi kijelző, vagy azt is utólag kell beépíteni. ”

    Na ez nálunk tuti hogy min 100-ról indulna. A másik pedig hogy ebbe nincs benne a maga a kamera ami nyilván jóval többe kerül. Plusz ugye magát a kijelzőt is meg kell venni ami önmagában is simán van 100k.

  • 2017.10.29. at 10:52
    Permalink

    Biztos más ott, de aki nem néz hátra tolatásnál annak az LCD se lesz elég szerintem. Ha már bele van kényszerítve alanyi jogon mindenki az autóba amit akaratlanul is fegyverként használ, akkor nem értem miért adják meg neki a további lehetőséget a hibázásra. Szóval nem a kamera a gond itt, hanem, hogy miért nem vészfékez magától az autó ha már bejelez a szenzor. Talán jobb reakcióideje lenne mint Sanyi néninek aki ijedtében még a gázra is rálép mert sok neki a két pedál. Ezzel levennénk egy csomó terhet azokról akik lusták hátranézni vagy nem is látnak, mert ugye mindenkinek kötelező vezetni:) Tudom Amerika más, de attól még ez így hülyeség szerintem.

  • 2017.10.29. at 10:52
    Permalink

    [b]“Vagy nem kéne minden szerencsétlennek jogsit adni”.[/b]
    New York Manhattan és még egy két nagyváros belterületét kivéve olyanok a körülmények, olyan a társadalmi berendezkedés, aminek következtében akkora távolságokat kell megtenni még egy szürke napi rutin esetében is, ami nélkülözhetetlenné teszi az autót. Úgy is mondhatnám, az autóhasználat a legalapvetőbb emberi jog ott. Maga a jogosítvány egyben a személyi igazolvány is! A 80-90 éves aggastyán is vezet autót, meg a hasonló korú nagyi, dédnagyi is. 🙂

Vélemény, hozzászólás?