A Citroën műanyag karosszériás, elektromos szükségautója, az Ami nem épp a szépségéről híres – talán ezért döntött úgy a Fiat, hogy a bevált műszaki alapokra új burkolatot terveznek.
Az átalakításhoz az egykori Fiat 500 formai jegyeit vették elő ismét: a jellegzetes kerek fényszórókat, köztük a hűtőmaszkot helyettesítő ívvel, és a jellegzetes osztóvonalat, amely vízszintesen választja el az autó oldalát és az övvonal domborulatát. A klasszikus formatervhez régi nevet poroltak le: az 1936 és ’55 között gyártott sláger-Fiat után Topolinónak nevezték el az Ami olaszos átiratát. Nincs sok közös pont a két típus között, ha csak az nem, hogy az új Topolino is kétüléses.
A stílus az 1957-es 500-asra emlékeztet
Természetesen a hajtáson semmit nem változtattak, így a Topolino is elég korlátozott közlekedési eszköz: a végsebessége 45 km/h, a hatótávja egy feltöltéssel pedig 75 km.
A név viszont az 1936-os 500-as emlékét idézi fel
A Topolino egyetlen határozott hátránya az Ami-hoz képest, hogy ajtó helyett csak egy beakasztható kötél jutott rá, ami pont Európa hűvosebb felén lesz komoly akadálya az elterjedésének. Ugyanakkor valahol érthető a döntés: így egyrészt jobban emlékeztet a Fiat 500 Jolly strandautóra, másrészt ha még ajtaja is lenne a Topolinónak, biztosan nehezen tudnák eladni mellette a műszakilag azonos, de formai szempontból előnytelenebb Citroën Ami és Opel Rocks Electric típusokat.
Egy ilyen 8000 euróért vagy egy Piaggio 1 3500-ért? A hatótáv, funkció, sebességkorlátozás ugyanott van, csak a Piaggio kevésbé kamu.
Mármint értem ennek a modellcsaládnak a turisztikai értékét – vagyis hogy azt várják, hogy a párizsi meg római autókölcsönzők majd tucatszám veszik ezeket az Európán kívüli vendégek kiszolgálására, de az az érzésem, hogy a Stellantis valamiért a DOTTO idegenforgalmi kisvonatokkal akar versenyezni a saját ligája helyett.