Hirtelen jelenik meg, de fokozatosan halványodva tűnik el a fény
Az irányjelző fejlődése mondhatni nem robbanásszerű, mindössze néhány lépcsőfokot tett meg az elmúlt 140 évben. A korai járműveket még semmilyen irányjelzésre alkalmas berendezéssel nem szerelték fel, később kinyíló karral lehetett jelezni a kanyarodási szándékot, majd jött a mai is alkalmazott halogén izzós megoldás. A LED terjedésével számos típusban diódák villognak, a programozhatóságuk miatt akár futófényes megjelenéssel.
Ha valaki fontosnak érzi autóján a szívdobbanás-indexet, akkor első körben a CX-30-at keresse
A japánok is LED technológiát alkalmaztak, de a hangsúly a frekvencián van, az irányjelző az emberi szív ritmusában villog. Az ötlet a lámpafejlesztési részleg vezetőjének fejéből pattant ki, aki a mostani LED indexeket túlságosan hidegnek és digitálisnak érzi. A Mazda zászlajára tűzte az emberközpontúságot, ami nem csak a bent ülőknek, hanem a külvilágnak is jár, ezt is reprezentálja az új frekvencia, ami a CX-30-on debütál. A finoman pulzáló fény kellemesebb a szemnek, biztonságérzetet kelt, továbbá a gyártó szerint nyugtató hatással is bír. A fejlesztés meglehetősen nehéznek bizonyult, a Mazdának két évébe telt, mire gyártásra kész lett az irányjelző.
Ezt a marhaságot még egy francia gyártótól sem gondolnám komolyan. Most komolyan…