Hidrogénkúttal robbant Stuttgart reptere

Bár a repülőterek általában szigorúan őrzött területek, Stuttgartban mostantól tárt kapukkal várják az érdeklődőket egy környezetvédelmi oktatóprogram keretében. A Fairport STR nevű projekt azt mutatja be, milyen intézkedésekkel, megoldásokkal igyekszik óvni környezetét a repülőtér. A stuttgarti tanösvény kilenc állomásán azonban nem csak a repüléssel kapcsolatos problémákkal és lehetőségekkel foglalkoznak, így a látogatók a klímaváltozásról, a biodiverzitásról, vizeink védelméről, az újrahasznosításról is tanulhatnak. [kepallojobb=434138]Németország első nyilvános hidrogénkútja Stuttgart repülőterén[/kepallojobb]
A túra elsődleges témája persze mégis csak a közlekedés. A látogatók egy számítógépes terminálon kiszámíthatják, mekkora légköri terheléssel járt utazásuk, megismerhetik a zajszennyezés fogalmát és az ellene való védekezés jelentőségét, és tájékozódhatnak a rendelkezésünkre álló alternatív üzemanyagokról, a repülésben éppúgy, mint a földi közlekedésben. Ez utóbbi területen a téma legjelentősebb helyi ismerőjét, a Mercedes-Benzt kérték fel szakértőnek. Mivel a repülőtéri tárlaton egy kísérleti repülőgép, az Antares DLR-H2 képviseli az üzemanyagcellás technológiát, a Mercedes az akkumulátoros elektromos közlekedésben rejlő távlatokat mutatja be a stuttgarti látogatóknak. A Fairport rendelkezésére bocsátott Mercedes Vito E-CELL a világ első, sorozatgyártásban készülő (tehát nem utólagosan átalakított) elektromos haszonjárműve. A raktér padlója alatt elhelyezett, lítium-ion akkumulátorcsomagok kapacitása 36 kWh, ami nagyjából 130 kilométeres hasznos hatótávolságot tesz lehetővé. Ez a tapasztalatok szerint normál, városi forgalomban is bőségesen elegendő, hiszen az átlagos sofőr 50-80 kilométernél nem tesz meg nagyobb távolságot egy nap, repülőtéri viszonylatban pedig megnyugtató biztonsági tartalékot jelentene ahhoz, hogy széles körben elterjedhessen a technológia.
A Vito E-Cell 80 lóerős villanymotorjával könnyedén tartja az elektronikusan korlátozott 80 km/órás végsebességet, az elindulás pillanatától rendelkezésre álló, bőséges, 280 Nm forgatónyomaték pedig a modern dízelmotoros furgonokhoz mérhető mozgékonysággal ruházza fel az autót. Az elektromos Vito tavaly ősszel, Berlinben és Stuttgartban kezdte meg pályafutását; az első, mindössze száz darabos sorozat sikere nyomán idén beindult a második, több mint kétezer darabos széria gyártása.
Stuttgart repülőtere egyébként nem csak kiállításával vonzza a környezetvédő, jövőbe mutató közlekedései eszközök kedvelőit, a napokban itt nyílt meg Németország első hidrogén-üzemanyag töltőállomása. Az OMV által üzemeltetett kúton elsőként egy Mercedes-Benz B-osztály F-Cell 416 literes tartályát töltötték fel, mellyel a kisegyterű mintegy 400 kilométer megtételére képes. Hajtását 136 lóerős, 290 Newtonméter nyomatékú villanymotor adja, melyhez a fedélzeti hidrogén-üzemanyagcella menet közben termeli az áramot a hidrogén és az oxigén egyesítésével (azaz fordított elektrolízissel). Ahogyan a Vito E-Cell-ből, úgy a B-osztály F-Cell-ből is már több száz tesztpéldány készült, s futják Európa, valamin Észak-Amerika útjait - Mercedes-Benz tapasztalatokat gyűjt, miközben demonstrálja a jövő autóit, a stuttgartiak nyilván szívesen mutogatnak olyan, benzin nélkül üzemelő autókat, melyek orrán csillag látható.
Forrás: ECO hírügynökség, AutoblogGreen