2012 kedvenc autói kategóriánként

Mit vettek a magyarok tavaly?

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Nőtt az autópiac, változott a márkák népszerűségi listája, de vajon szegmensenként mely modellek voltak a legnépszerűbbek a tavalyi esztendőben?

Miként arra már az év első munkanapján fény derült, tavaly 53 059 autót adtak el, azaz 17,6 százalékkal nőni tudott a 2008-tól a tavalyi évig mélyrepülést bemutató hazai autópiac. Érezhetően változott a márkák sorrendje, élre tört az Opel - igaz, 1250 példányos Astra H rendőrautó-megrendelés is támogatta, s második lett a Skoda, mely 500 darab Fabiát szintén a rendőrség számára, igaz, nem járőr-, hanem ügyintézői gépkocsinak adott el. Az Opel a rendőrségi megrendelés nélkül is a dobogó első helyén végzett volna, a Skodának azonban kellett a rendőrségi megrendelés is (az egyéb államiak mellé), hogy a Fordot megelőzze. Miként az a múlt héten közreadott listán a márkáknál is megfigyelhető volt, a modellek közötti népszerűségi rangsor is szerény különbségeken múlott, hiszen a piac egészét szerény számok jellemzik.
Hirdetés

Az itthon forgalomba helyezett miniautók legnépszerűbbje a Fiat 500, gyanús, hogy sokukat zárosan ki is vonták a forgalomból, s külföldre értékesítették, ugyanis a második legkelendőbb mini, a Suzuki Splash fele akkora számot sem tudott elérni. A kisautók legnépszerűbbje tavaly ismét az esztergomi Suzuki Swift lett, érezhetően jobb évet zárt a Suzuki, mint egy évvel korábban, a Skoda pedig a Fabia-Fiesta párharcból is a rendőrségi megrendeléssel tudott csak győztesként kikerülni.
MiniautókKisautók
1.Fiat 5007611.Suzuki Swift1743
2.Suzuki Splash3812.Skoda Fabia1413
3.Fiat Panda2393.Ford Fiesta1123
4.Volkswagen up!1134.Volkswagen Polo965
5.Skoda Citigo1115.Opel Corsa755
6.Toyota Aygo896.Fiat Grande Punto745
7.Chevrolet Spark867.Toyota Yaris735
8.Renault Twingo718.Nissan Juke711
9.Kia Picanto709.Renault Clio655
10.Suzuki Alto2910.Dacia Sandero356
Szintén a rendőrségi megrendelés miatt az alsó-középkategóriában sem meglepetés, hogy az Astra H volt a legnépszerűbb, a BM vásárlása nélkül azonban a Skoda Octavia, s az előbbieknél mind frissebb Ford Focus is megelőzte volna, s csupán utódját, az Astra J-t tudhatná maga mögött. Szerény többlettel, de a felső-középkategóriában is élen végzett az Opel: az Insignia előzte a szorosan mögötte loholó Volkswagen Passatot és Ford Mondeót, a negyedik helyen álló Toyota Avensis azonban jelentős leszakadással követte csak az élmezőnyt.
Alsó-középkategóriaFelső-középkategória
1.Opel Astra H31021.Opel Insignia933
2.Skoda Octavia28652.Volkswagen Passat904
3.Ford Focus20853.Ford Mondeo885
4.Opel Astra J13954.Toyota Avensis424
5.Suzuki SX411085.Audi A4387
6.Renault Fluence10986.BMW 3-as sorozat348
7.Volkswagen Golf10037.Peugeot 508260
8.Kia cee'd8278.Mercedes-Benz C-osztály185
9.Renault Mégane7229.Volvo S60147
10.Volkswagen Jetta70810.Mazda6145

A sportos autók listája kapcsán legyen annyi elég, hogy a valóban sportos modellek közül nem csak nálunk, a vevőknél is egyértelműen kedvenc a csak az év közepén befutott Toyota GT86. A terepjárók listáját nem meglepő módon a divatos szabadidő-autók vezetik, közülük is a Dacia Duster és drágább, de még mindig kedvező árú konszerntársa, a Nissan Qashqai a kedvenc, ezer példány fölé csak utóbbi két modell tudott menni.
SportautókTerepjárók
1.Audi A5251.Dacia Duster1452
2.Audi TT182.Nissan Qashqai1122
3.Toyota GT86133.Kia Sportage414
4.Chevrolet Camaro124.Volvo XC60352
5.Mercedes-Benz SLK115.Peugeot 3008297
6.BMW Z496.Hyundai IX35275
7.Volkswagen Scirocco87.Honda CR-V276
8.Mazda MX-578.Skoda Yeti228
9.Peugeot RCZ79.BMW X3207
10.Porsche 911510.Mercedes-Benz ML142

Hiába sokcélú autók az egyterűk, a magánkuncsaftokat csak elvétve, nagyjából minden ötödik vásárlásnál felmutató piacon szerény számokat hoztak tavaly. Az alsó- és felső-középkategóriás autókhoz hasonlóan zömében ezeket is cégek veszik, a szegmensvezető Ford C-Max legtöbb példányát vélhetően a versenyszféra praktikus családi autót igénylő és érdemlő alkalmazottai kapták meg, a negyedik helyen álló Mercedes-Benz B-osztályok zömét pedig vélhetően Kecskeméten, a gyár dolgozói hajtják, hogy megismerhessék terméküket. Nem hoz meglepetést a személyszállító kisbuszok toplistája, őrzi első helyét a Ford, második az Opel, s harmadik a Volkswagen furgonja.
EgyterűkKisbuszok
1.Ford C-Max4251.Ford Transit/Tourneo192
2.Renault Scénic3432.Opel Vivaro166
3.Toyota Verso3033.Volkswagen
Transporter/Multivan/Caravelle
134
4.Mercedes-Benz B-osztály2644.Renault Trafic100
5.Opel Meriva2555.Mercedes-Benz Vito/Viano83
6.Opel Zafira2446.Nissan NV20047
7.Chevrolet Orlando2437.Citroën Jumpy32
8.Opel Zafira Tourer2418.Fiat Ducato20
9.Ford S-Max2259.Peugeot Expert18
10.Nissan Note18810.Mercedes-Benz Sprinter7

A nagyautók, illetve a sport- és luxusautók eladásai azt harsogják, hogy a válság bizony a prémiumszegmens vevőit is óvatosságra intette autóvásárlás kapcsán. A kategória olcsójánosa és egyben legjózanabb választása, a Skoda Superb a bestseller a nagyautóknál, s csak utána következik az eladási számok alapján felálló sorrend szerinti BMW 5, Audi A6, Mercedes-Benz E-osztály trió. A luxusautók körében egyetlen példánnyal előzte meg az Audi A8 a BMW 7-es sorozatát, és persze az S-osztályos Merci a harmadik. Az A8 többlete lehetne még 2 példánnyal komolyabb, ha az S8-ast nem külön modellként sorolná a DataHouse Kft., ám mivel amúgy nem lenne 10 luxusautó a listán, mi is követtük a sportverzió külön modellnek vételét.
NagyautókLuxusautók
1.Skoda Superb5191.Audi A825
2.BMW 5-ös sorozat3572.BMW 7-es sorozat19
3.Audi A63373.Mercedes-Benz S-osztály19
4.Mercedes-Benz E-osztály1764.Porsche Panamera11
5.Volvo V70/XC701155.Jaguar XJ5
6.Volvo S80826.Bentley Continental4
7.Audi A7587.Audi S82
8.Mercedes-Benz CLS458.Volkswagen Phaeton2
9.Lexus GS269.Lexus LS1
10.Lancia Thema1910.Rolls-Royce Ghost1

Zárásként meg kell jegyezzük: hiába nőtt az összesített értékesítési szám tavaly, egyes szegmensekben még most is nagyon komoly vevőhiány látható, az pedig végképp lesújtó hír, hogy még a legoptimistább becslések szerint is csak az ország lakosságának 0,1 százaléka, mintegy 10 ezer magánszemély tudott új autót vásárolni tavaly - s ebben benne van a totálkárosra tört, valamint az ellopott autók pótlása is.
Adatok forrása: DataHouse Kft., KEKH
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2017.10.30. at 09:07
    Permalink

    Pedig nem túl bonyolult.

    Mondjuk felveszel a bankban 100 ezer burmai valutát (ez csak példa:). 1 burmai valuta 100 forintba kerül. Te a hitelt forintban kapod meg, tehát kapsz 10 millió forintot. Közben változik a burmai valuta és a forint átváltási árfolyama, erősödik a forint és 1 év múlva 1 burmai valuta 85 forintba kerül. Ha te ekkor visszafizeted a teljes hiteledet, akkor ez neked 8,5 millió forintba kerül, ha fizetned kell 10% kamatot, akkor is még csak 9,35 milliónál vagy.
    A bank is megkapta a 100 ezer burmai valutáját és a 10 % kamatot is vagyis összesen 110 ezer burmai valutát.
    Nem túl bonyolult ez, az igaz, hogy viszonylag ritka eset. Az ismerősömnek szerencséje volt, hogy akkor éppen erősödött a forint, és ráadásul neki volt annyi plusz pénze, hogy egy összegben ki tudta gyorsan fizetni.

  • 2017.10.30. at 09:07
    Permalink

    A hitelnél mindenkinek magának kell eldönteni, hogy tudja-e vállalni. Fel kell nőni, felelősséget kell vállani a tetteinkért. 1990 előtt egyszerű volt, mindenkinek volt munkahelye, hitelt meg csak annyit adtak, amennyit biztosan vissza tudott mindenki fizetni, nem volt gond. A világ azonban megváltozott. Nekem is voltak hiteleim, de soha nem vállaltam túl magam. Az a baj, hogy az emberek nem annyi hitelt vettek fel, amennyit havonta biztosan tudtak fizetni, hanem annál 10-20 %-kal (vagy még annál is többel) többet. Ezt nyögték is egy darabig, de amikor a válság hatására elszállt a svájci frank, akkor hirtelen sok lett. Ha valaki havonta 50 ezeret tud fizetni, annak olyan hitelt kell felvenni, ami max. 30-35 ezer Ft, és ha ez felmegy 50-60 ezerre, akkor is kinyögi. Feltéve persze, ha nem veszti el közben a munkahelyét. Mi is vettünk fel egyik kocsinkra svájci frankos hitelt 2005-ben, de csak 30 hónapra. Havi 20 ezret kellett fizetni kezdetben, a legtöbb amit fizettünk 22.800 Ft volt, de volt, hogy csak 19.000 Ft volt. Egyik volt kollégám vállalkozó lett, és 2004-2005 körül felvett 10 millió Forintot svájci frankban egy iroda vásárlásához. Egy év múlva változott az árfolyam, éppen volt pénze és visszafizette. Így a 10 milliós hitel 9,2 millióban volt neki. Tudom, hogy ez ritka de van ilyen is.
    A jelenlegi kormány populista politikája a bankokat próbálja rossznak beállítani, és van egy elég széles szemellenzős réteg, aki ezt el is hiszi (végülis a populizmusnak éppen ez a lényege). Mint ahogy a többi multit is, mintha ők lennének minden baj okozói. De a multi munkahelyet ad, fejleszt, beruház, adót fizet. Így aztán néhány multival megbarátkoznak, és lesznek a rossz multik és a jó multik 🙂 🙂

  • 2017.10.30. at 09:07
    Permalink

    Nincs itt semmiféle véletlen.

    Már leirtam lentebb hogy itt az történt hogy az MSZP kormány manuálisan tartotta alacsonyan chf árfojamot, tehát Tehát az inflációt meg a többit nem érvényesitették az árfolyamban, hanem államkasszából kifizették, ez éveken keresztül jó is volt mindenkinek látszólag. Csak a sok hülye komcsi azzal nem kalkulált hogy az államkassza nem feneketlen kút, és mint olyan szépen kifogyott, nem tudták tovább kompenzálni ezért, na meg a válság miatt is 2008-ban ugrott egy hatalmasat az árfolyam.

    És mivel magyarországon az egyéni csőd intézménye nem létezik, igy az államnak valami megoldást kellett találni.
    Nyomorék mentőcsomag?…Örülj hogy van valami. Nem gondolhatod komolyan hogy állambácsi a sok ember pityre potyra nadrágszijra felvett hitelét ki fogja fizetni. Na meg abból kellene kifizetni amiből a volt kormány árfolyamkompenzált, az a pénz meg már valahol svájcban pihen.

    Ennyi itt a nagy történet. Három hibás van
    Abank aki lényegi dolgokat elhallgatva győzte meg az egyszerű parasztot hogy fel hitelt ha van pénze akkor is mert jobban jár.
    Az állam, mert becsapta a népet az árfolyam kompenzációval, amiről természetesen csak utólag derült ki hogy volt.
    A nép, mert feltétel nélkül hitt az államnak és a banknak.

  • 2017.10.30. at 09:07
    Permalink

    Szerintem itt akkor is egy kollektív kaszálásról van szó, ami felelősségben valóban több szereplős és nálunk ugye addig lehet mutogatni a másikra amíg el nem felejtik a sok paraszt, hogy nincs meg a felelős. Érdekes más országokban nem történt ilyen. A chf is pont akkor ugrott akkorát, mikor már mindenkinek volt hitele. A legnagyobb cumi alatt is kellett 2-3 év mire egy nyomorék mentő programot kidolgoztak, ami semmire nem volt jó és azt is vissza kellett fizetni csak később. Szerintem “véletlenül” nem lehet ennyire elcseszni egy helyzetet egy felelős személynek sem:D

  • 2017.10.30. at 09:07
    Permalink

    Látom nem érted a gondolatmenetem.

    Nézzük sorba. Amikor te bemész a bankhoz, hogy hitelt szeretnél akkor te semmit nem látsz semmilyen pénzügyi háttér tranzakcióból! Nem is kell, hogy láss, mert neked egy darab szerződésed van amit vagy aláírsz, vagy nem, de csak az számít az hitelüzlet szempontjából ami abban van. 626x kevergetheti a bank oda és vissza az árfolyamokat, neked és neki a szerződést kell betartanotok.
    Ezért a te szempontodból irreleváns, hogy mit számolgat a bank és milyen úton jut el a havi törlesztődhöz. Csak akkor csalt a bank azzal, hogy a valóságban forintból finanszírozta a valutás hitelt ha valamilyen jogszabály ezt neki kategórikusan tiltotta! Tudsz ilyenről? A PSZÁF is csak azt állapította meg, hogy a devizás hitelek mögött nem volt valós deviza fedezet a bankoknál, hanem forintból hiteleztek, azt a PSZÁF sem firtatta, hogy ez egyébként jogszabályba ütközött volna.

    A bank csak akkor bukik a devizás hitelen ha maga is devizában hitelez tovább. De mint tudjuk ez nem így volt, és ez érthető is. 2002-ben, amikor ember nem volt aki válságot jósolt volna, mindenki a forint erősödésre spekulált, nos akkor a bank hülye lett volna devizából fedezni ezeket a hiteleket, mert az üzletileg csőd lett volna! Ezt minden valamire való szakembernek látni kellett, hiszen a dolgok logikája akkor is ugyanez volt, maximum nekünk nem volt ez nyilvánvaló, de nem is foglalkoztunk vele, örültünk az alacsony kamatnak, és az erősödő forintnak.
    Bizony az emberek nyertek rajta, a bankok meg nem veszítettek!
    És mi van most? Mi bukunk rajta, a bank pedig nem veszít, vagy ha igen, jobbára csak a bedőlt hitelek miatt. Lényegében a bankok nem csináltak mást, mint levédték magukat, olyan konstrukciót alkottak amiben a saját veszteségeiket minimalizálták. Ez pedig egy banktól nem bűn! Egy bank nem jótékonysági szervezet, persze nem akarom én védeni őket, ne érts félre, sőt, azt mondom más dolgokban simliskedtek, és megérdemlik a büntetést! Mint pl. a bedőlt hitelek miatti átterheléseket, az egyoldalú szerződés módosítások… stb. De alapjába véve a deviza hitelezést semmiképpen nem varrnám úgy “cuzámme” a bankok nyakába. Ez egy jócskán többszereplős történet, és mindenkinek megvan a maga sara benne. A hitelt felvevőknek is, Orbánnak is Gyurcsánynak is, a PSZÁF-nak és Bankfelügyelet nek is, és persze a bankoknak is.

    Kizárólag a bankokat felelőssé tenni a kizsákmányoló, nyomorba döntő gonosz ruhájába öltöztetni nem hiszem, hogy korrekt!

  • 2017.10.30. at 09:07
    Permalink

    A luxusautók kategória táblája is hibás, vagy a szöveg. Esetleg mostantól új matek van, ha már központosították az iskolákat… Ugyanis azt írja, hogy: “A luxusautók körében egyetlen példánnyal előzte meg az Audi A8 a BMW 7-es sorozatát…” A táblában 1. az A8 25 db-bal, a 2. a BMW 19-cel…nálam ez nem 1-gyel kevesebb, de én elég régen jártam alsó tagozatra 🙂

    A hiteles vitához csak két apró gondolat. Az első ítélet(ek) már megszülettek, ha nem is gépjármű hitel témában, mégsem látszik, hogy olyan nagyon rohannának a bankok kártéríteni. A másik pedig az, hogy bár együttérzek a póruljártakkal – ha voltak ilyenek -, úgy vélem, senki nem kötelezte őket a hitel felvételére. van az a marhaság, a nyújtózkodásról, meg a takaróról. ha már közgazdaságilag alultápláltak vagyunk, legalább az ilyen ősi dakota dogmákra hallgathatnánk. Tudom, a körülmények, stb. Családom is jár ebben a cipőben, szóval ismerem – sajnos – a dolgot.

  • 2017.10.30. at 09:07
    Permalink

    Az egyterűek képaláírása hibás:
    “Egyterűből a Ford C-Max, Grand C-Max modellpár volt a legkelendőbb, s 5. helyen áll a kecskeméti gyártású Mercedes-Benz B-osztály is”, holott az alatta lévő táblázatban a Mercedes B-osztály 264 db-bal a 4.helyen végzett.

  • 2017.10.30. at 09:07
    Permalink

    Azt elfelejtettem még írni, hogy magam is voltam korábban a munkáltatómnál hasonló helyzetben. Tehát a munkáltató nem fizetett meg bizonyos összeget nekünk alkalmazottaknak, ami miatt panasszal éltek néhányan. Elvileg csak a panaszosokat kellet volna kártéríteni, de aztán mindenkit kifizettek, mert világos volt, hogy mindenki perbe fogja őket, és akkor mindenki esetében lesz perekkel kapcsolatos kiadás is, ami nem kevés. egyszerűbb volt megegyezni peren kívül. Sztem itt is ez történne.

  • 2017.10.30. at 09:07
    Permalink

    Persze. Tudom, hogy nem létezik a nyugati értelemben vett jogi precedens intézménye idehaza, de azért az elég nyilvánvaló, hogy ha sok ezren vannak ugyanabban a jogi helyzetben akkor akár pertársaságot alakítva is perelhetnek. És azt is könnyű belátni (akár a banknak is), hogy nem érdemes 1-2 meghozott jogerős elmarasztaló ítélet után kekeckednie, mert minden egyes elveszített perrel komoly egzisztenciális és anyagi veszteség lép fel. Nem is tudok olyan esetről idehaza, ahol a jogsértő szervezet ne oldotta volna meg általános kártérítésben a követeléseket.
    Tehát a bank(ok) is ezt fogják tenni már az első pár elmarasztaló ítélet után, ugyanis öngyilkosság lenne nem ezt tenniük. Így az összes többi esetben aki ugyanabban a jogi státuszban van peren kívül orvosolni fogják a kárigényét.

  • 2017.10.30. at 09:07
    Permalink

    [i]Ha jól tudom van is precedens értékű ítélet már a bíróságokon a legnagyobb hazai bankkal szembeni perben[/i]

    sajnos a magyar törvénykezés nem common law, hanem civiljogi rendszer, így a bíróságnak minden ügyet külön kell vizsgálnia..

    Civiljogi rendszer:
    “E jogrendszer egy szuverén vagy szuverenitással felruházott szerv vagy személy által alkotott absztrakt törvényeken, kodifikált jogszabályokon, általában írott alkotmányon alapul, másrészt jogszokáson, mely jogforrásokat a konkrét ügyre vonatkoztatnak.”

    “A common law (“közönséges jog”) alapú jogrendszer egyik fő jellemzője és egyben megkülönböztető jegye a civiljogi jogrendszertől a precedens, azaz a stare decisis – az ítéleteken alapuló jog. A bíró alkotta jog lényege, hogy a egyes konkrét esetekből állapít meg jogszabályt a bíró, ezáltal jön létre egy általában íratlan szokásjogon alapuló vagy írott, az eldöntött ügyekről készült jelentésekben megtestesülő szokásjog, mely felépíti a jogrendszert. A jogszabályok nem öltenek kodifikált formát, a jogszabályokat nem a szuverén alkotja meg, hanem a bíróság”

  • 2017.10.30. at 09:07
    Permalink

    menjünk sorba..

    a Hitelszerződésemben benne van hogy a kölcsö összeg x ezer CHF, melynek forintra átváltott értéke a folyósítás napján érvényes deviza vétali árfolyamon számított összeg lesz.
    Ebből szerintem következik hogy igenis közöm van ahhoz hogy történt e deviza vétel a piacról és az került e nekem kifizetésre, vagy csak ügyes papírmunka a dolog.
    De gondolj bele ha nem érdekel honnan a pénz: nekem van 2 millió forint tőkém…azt én papíron mint CHF kölcsönt adok bárkinek, akár neked is, majd az aktuális CHF árfolyamon kérem vissza szintén forintba…Ha ez szerinted nem csalás akkor nem vagy jól összerakva…

    Miért gondolom hogy bukik a bank ha erősödik a forint? Sima matek, úgyhogy nem értem miért nem érted…felveszek 260-as árfolyamon valamennyit, a törlesző ugye chf.. mondjuk 200 frank, amit forintba fizetek..260-as árfolyamon ez 52000 ezer KEZDŐ törlesztés, ha erősödik a forint, mondjuk 200-ra, akkor a törlesztőm csak 40000forint, ami olyan veszteség a banknak mintha pont fordítva néznéd a folyamatot.
    Kezded 200-as árfolyamon, majd eldurran 260-ra…a banknak nyereség, neked szívás…

    a szigorítás meg annyi hogy nagy önrésszel kell rendelkezned, ami ugye a pórnépnek megint csak 100 év múlva lesz..Viszont ha rendelkezel nagy önrésszel, akkor a gyenge forint miatt kevesebb frankot kell venned, plusz még ha erősödik a forint a törlesztőd is csökken…
    Munkatársam pont jól jött ki ebből, mert az utolsók között volt akiknek még adtak chf hitelt a válság begyűrűzésekor 254-es árfolyamon, így most ő kevesebbet fizet havi törlesztőt..

  • 2017.10.30. at 09:07
    Permalink

    Egy ideje nem foglalkozok ezzel a kérdéssel mert engem nem érint, régen is csak azért tettem, mert a legpofátlanabb rablásnak tartom, ha a szemünk előtt forgatnak ki a vagyonunkból, és érdekelt a trükk… szóval ilyen alapanyagjaim nincsenek már elmentve, de itt egy link ami alapján elindulhatsz kutatni. http://www.youtube.com/watch?v=do-2Rt_QdBM&honnan=Nemzeti_Hirhalo
    Tudom, hogy nem túl hiteles forrás egy ilyen videó, és van több száz de ennek érdemes utána járni mert van alapja.
    Más megközelítésből viszont… a pszáf adatai alapján a bankok összesen 1626 milliárd forintot vettek fel devizában (összes fajta) majd 7600 milliárd forintot helyeztek ki hitelként, szóval bizonyíthatóan nem valós deviza hitelt osztogattak, de amúgy a fenti videóban van még egy érdekesség a banki számításokról ami szerintem szintén törvénytelen.

  • 2017.10.30. at 09:07
    Permalink

    Esetleg tudnál egy linket erre a kormányrendeletre? Vagy még jobb lenne egy Magyar Közlöny szám.
    Ugyanis ha tényleg volt akkor azt a bankoknak eleve tudniuk kellett, ha nem tartották be a rendelkezéseket akkor eleve perelni lehet őket, de a Bankfelügyelet is büntetheti őket.
    Másfelől viszont a Bankfelügyelet kutya kötelessége a törvényi rendelkezések végrehajtását felügyelni, tehát valóban, ahogy írod is, felmerül a jogi felelősség kérdése a felügyelet menedzsmentje vonatkozásában.
    Most már csak az a kérdés, valóban létezik -e az általad bedobott jogszabály, ha igen akkor pontosan mit tartalmazott, és mikortól hatályos! 😉

    Egyébként pedig azt gondolom, hogy minden deviza hitelesnek adott a lehetőség, hogy jogilag tájékozódjon, és ha úgy érzi pereljen! A bank is lehúzza az adósnak még a gatyáját is ha az érdeke úgy kívánja! Hát tegye ezt az adós is! Ha jogtalanul megrövidítették, ha becsapták, átverték, vagy csak nézetkülönbsége adódott a bankjával, indítson jogi eljárást, és ne állam bácsitól, ne a jóságos Viktorunktól várja a megoldást, és főleg ne azt várja, hogy majd közösen megmentjük és kifizetjük helyette. Ha jól tudom van is precedens értékű ítélet már a bíróságokon a legnagyobb hazai bankkal szembeni perben.

  • 2017.10.30. at 09:07
    Permalink

    Te tudsz olyan jogszabályról amelyik meghatározta volna a bankoknak, hogy a neked nyújtott deviza hitelt kizárólag abból a devizából finanszírozhatja amiben neked is folyósít?
    Jó dolog, hogy most meglengetik az emberek előtt ezt, de ha nem kötelezte a bankokat semmi akkor nem is voltak kötelesek vásárolt devizából hitelezni!

    gondolj bele…
    Ha te kölcsön adsz valakinek hitel formájában, akkor mennyiben tartozik őrá, hogy te honnan szerezted ezt a pénzt, ha egyébként törvényesen jutottál hozzá??
    A kutyát nem érdekli, hogy a családi perselyt törted össze, vagy felvettél valami olcsóbb hitelt és azt hitelezted tovább.

    [i]Akinek van egy kis esze az a válságban vesz fel frankhitelt..csak hát betiltották…[/i]
    betiltották volna? Nem tudok róla. Szerintem nem tiltották azt be, csak megszigorították, így senkinek nem éri meg, főleg, hogy az emberek most a deviza szótól is ott rögtön kiütést kapnak.

    Miből gondolod, hogy egy bank a forint erősödése kapcsán bukik a hitelezésen?
    Miért gondolod, hogy egy banknak megérte forintból hitelezni a devizahitelt, amikor idehaza a forint banki kamata 10% volt, a jegybanki alapkamat is bőven 5% fölött, a deviza hitelek meg inkább ezek alatt. (nyilván konstrukció kérdése is a pontos kamatláb)

  • 2017.10.30. at 09:07
    Permalink

    Volt kormányrendelet arra, hogy a devizahitelek áthárított árfolyam növekedése maximum 15% lehet. Az érdekes az, hogy ez mostanában derült ki, és nincs bilincsben senkin még a PSZÁF akkori vezetéséből sem, pénzügyminiszer sem, senki sem, és cionizmus sincs:D

  • 2017.10.30. at 09:07
    Permalink

    egy kérdésem van: mikor felvettem a frank alapú kölcsönt, a bank valóban vásárolt frankot a piacról, átváltotta forintra és azt adta nekem?(Kétlem hogy Svájcnak volt annyi fedezete hogy ennyi frankot az európai piacra dobjon).. Most hogy ilyen szép az árfolyam a forint törlesztőmet szintén visszaváltja frankra?..Sőt tovább megyek..miért nem adtak frankhitelt a bankok mikor elszaladt az árfolyam?Miért tiltották be? kis számolás: 6 millió forint 160 -as árfolyamon, és 260 árfolyamon mennyi frank is?(37500 és 23000) Akinek van egy kis esze az a válságban vesz fel frankhitelt..csak hát betiltották…
    Valamint nagyobb esélye van annak hogy 260-ról visszafele megy az árfolyam (buknak rajta a bankok), mint hogy 160-ról megy vissza…

    Abban teljesen igazad van hogy semmi sincs ingyen, mindent ki kell fizetni, de valamiért az egyszerű pórnépnek megtiltják ha valamiből esetleg hasznot is tudna húzni, a milliárdosoknak meg engedik….

  • 2017.10.30. at 09:07
    Permalink

    Éppen csak annyira populista mint a te szöveged. Méghozzá azért populista, mert tarthatatlan magyarázkodás mögé bújsz sokadmagaddal! Az átlagember nem közgazdász szöveg olyan mintha a villanyszerelőket hibáztatnád arra hivatkozva, hogy neked senki nem mondta, hogy nem szabad a konnektorba nyúlni, azután, hogy megrázott az áram mert nekiálltál villanyt szerelni nulla szaktudással!
    Ebben az országban nemcsak banki előadók léteznek, ha hitelt akarsz felvenni nemcsak tőlük tudsz tanácsot kérni. Semmi mást nem kell tenned, csak kicsit keresgélned a neten, netán pár ezer forintért megkeresni egy banki szakértőt! Pontosan úgy, ahogy jogi tanácsot is kérsz ha nem vagy képben.

    Addig amíg a forint erősödött és a nagy többség ezreket, netán tízezreket spórolt az árfolyam erősödés miatt, fura módon nem zavart senkit a mozgó árfolyam!
    A bank egy hitelben éppen olyan piaci szereplő mint te, éppen úgy a saját érdekeihez ragaszkodik mint te a tiedhez! Ha úgy érzed, hogy nem korrekt módon járt el valamiben veled szemben akkor pereld be! Mint ahogy ő is megteszi veled szemben ha az érdeke úgy kívánja. Persze ennél sokkal egyszerűbb libsizni, meg kizsákmányolást emlegetni! Könnyebb másokra mutogatni, és könnyebb megoldást várni az állam bácsitól.
    Egyébként ha valakit szidhatnál ebben a kérdéskörben az maximum a Magyar Állami Bankfelügyelet lehetne, ugyanis megfelelő jogi, működési, hitelezési kereteket neki kellett volna szabnia amikor ez az egész devizázás beindult. de nem alkottak semmilyen keretet, sőt végig nézték ahogy 10-12 milliárdot elsinkófálnak egy bankból. (Kulcsár ügy)
    Az Állami Bankfelügyeletnek lett volna pl. dolga az is, hogy megfelelő tájékoztatást adjon az embereknek, felhívja a figyelmüket a különböző kockázatokra.

    Szóval lehet itt pampogni, lehet populistázni meg libsizni, a lényeg akkor is ugyan az: Fel kellene már nőni a magyar társadalomnak, és érett fejjel gondolkodni! És ezt igazából nemcsak a banki hitelezés témakörére értem, hanem sok más területen is, legyen szó politikai választásról, vagy arról amikor azt halljuk, hogy valami “INGYEN” van, vagy “ÁLLAMILAG TÁMOGATOTT”.
    Semmi nincs igyen, semmi nem támogatott, mindent kifizetünk!
    Aki beleszaladt a 0-20% -os hitelbe az most nyelje le a békát és fizessen…. vagy pereljen ha úgy érzi átb@szták. (még az is lehet, hogy igaza van)

  • 2017.10.30. at 09:07
    Permalink

    a munkájuknál a volt kormányra céloztam.

    Egyébként a bankokat egy pillanatig sem sajnálom, kibiztosított kézigránátot adnék a kezükbe játszani.

  • 2017.10.30. at 09:07
    Permalink

    A devizahitel egy elég kényes téma.

    2002-2010ig uralmon lévő “vörös szegfűk”-nek az az okos ötletük támadt, hogy ők istent játszanak és manuálisan alacsonyan tartják a frank és az euró árfojamát. Ez addig ment is nekik amig az államkasszába volt egy kis della. Amikor az kiürült akkor kipukkadt a lufi (kb 2008) még rátett egy lapáttal a válság is, és pillanatok alatt megduplázódott az árfolyam.

    Akik 2008 nyaráig nem tudták, vagy nem akarták lezárni a hitelüket azok bizony most szivnak.
    Nagyon szépen köszönjük a munkájukat.
    Viszont egy valamit jól csináltak, mindazokért amit nem csináltak, mindenki a jelenlegi kormányt szidja, mert egy súlyosan minuszos államkasszából nem tudnak várat épiteni.

  • 2017.10.30. at 09:07
    Permalink

    Populista szöveg. Az átlagember nem közgazdász, az átlagembert olyan módon befolyásolni, ahogy 6-8 évvel ezelőtt tették, egyszerűen bűn. Könnyű és undorítóan liberális szöveg ilyenkor azt megkérdezni, amit tettél!

    Igen, annak kell sittre kerülni, aki ezt a helyzetet a saját rövidtávú érdekei által vezérelten előidézte. Mert ő röhög a markába a társadalom egy jelentős része meg béklyóban ücsörög. nem tud vásárolni, ezáltal pang a piac, az egész gazdaságunk. Legyen már eszed koma! nem nálam mentek el otthonról. Ez a buli olyan, mitn a tápláléklánc. Ha kiirtod a legyekett, akkor megdöglik az összes béka és gólya is…

  • 2017.10.30. at 09:07
    Permalink

    én sem vállaltam túl magam, sőt pisztolyt sem tartottak a fejemhez..
    7 éve mikor felvettük a lakáshitelt, épp új állásom volt, ami jelenleg is meg van.Feleségem 15 éve egy helyen meózik (jelenleg is)..Az akkori nettó fizetésünk 110 ezer, és 100 ezer volt..Nos erre adtak forinthitelt, havi 60 ezres törlesztésre..Akár be is vállalhattuk volna, de pár év múlva szerettünk volna gyereket, nekem akkor 10 éve volt kisebb nagyobb frank alapú személyi kölcsönöm (lakásvásárláskor már lejárt mind), és soha nem volt gond vele.
    Ezért megkérdeztük a frank alapú hitelt…Havi 33 ezres törlesztő ugyanakkora futamidőre korrekt volt.
    Aztán beütött a válság..a hitel felkúszott 58 ezerre, a fizetésem 7 év alatt 7 ezret emelkedett, a feleségemé ugyanott 33 ezret csökkent… túlvállaltam magam? csak arra számítottam ami az elmúlt 15 évben történt velem…frank személyi kölcsönömmel nem volt gond..fizetésem előtte is folyamatosan emelkedett..ha valaki arra játszik hogy bebiztosítsa minden ellen magát, akkor spórol ahogy tud, és 100 év múlva kp-re vesz egy putrit, de addig ki sem megy az utcára mert bármikor elütheti egy autó :))).. ja és akkor lássuk hogy a 60 ezres akkori forinthitel mekkora lehúzás volt ha most a felkúszott frankon ennyire lovagolnak…az akkori forinthitelek összegein miért nem lovagoltak?

  • 2017.10.30. at 09:07
    Permalink

    Egyébként sztem mindegy, hogy milyen hitelt vesz fel az ember, mert a közteherviselésbe, ahogy a jelenlegi ügyeletes komcsik nevezik minden “turpisság” belefér. Magyarul, a devizások hitelét a forintosokkal fizettetik meg. Erre nagyon egyszerű hivatalos államilag garantált technikákat találnak ki, pl alapkamatemelés, BUBORgyártás, stb. mindenkinek a fantáziájára bízom. Ez kb. olyan egzakt mint pl. a terrorizmus. Pl. ha ellenünk támadnak akkor terroristák, ha mi támadunk akkor hazafiak.

  • 2017.10.30. at 09:07
    Permalink

    [i]“A bank meg nem tehet arról, hogy te kisebb kamatot és árfolyamkockázatot választottál!”[/i]
    Erről a bank tényleg nem tehet, de ha azt piszkálnánk meg, hogy a bank által nyújtott devizahitel valójában milyen (manipulált)pénz is volt, akkor ott már fura dolgok derülnének ki…
    Persze erről nem illik beszélni…

  • 2017.10.30. at 09:07
    Permalink

    Erről nem, viszont 1. hitelfelvételnél amikor előadta az ügyintéző a frank illetve euró stabilitását arról igen, illetve 2. a saját kockázatomat még megérteném, viszont hogy mások bedőlt hitelét kell a többinek megfizetnie, arról szintén nem volt szó. Meg ha csak a frank növekedését még szintén meg lehetne érteni, de nem annyival nőtt a visszafizetendő összeg, amennyivel megemelkedett a deviza. Ez viszont tény…De ne nyomjuk tele a fórumot nem idevaló dolgokkal, mert erről még azért lehetne vitázni és nem teljesen idevaló.

  • 2017.10.30. at 09:07
    Permalink

    Nyilván autóhitelnél is ez megy, de akkor számoljunk (jelzem én is bírom, de pert csak 7 év múlva indítok mert egybe nem megy a visszafizetés):
    4 millát vettem fel 15 évre. Idén még nem, de tavaly küldték az összesítőt, hogy 7 év fizetés után MÉG 8,8 millióval (!) tartozok. Akkor most hogy is van ez, hogy a bank bizony ártatlan??

  • 2017.10.30. at 09:07
    Permalink

    Ugyan áruld már el, hogy a kedves, és általad is lebutázott vevőknek ki tartott pisztolyt a homlokához, hogy 0% meg 10% befizetés mellett új autót vegyen? Ki erőltette, hogy erején felül vállaljon? Ha képtelen volt belátni ahogy te is írod akkor a banknak vagy a kereskedőnek kellene most sittre kerülni?

    Nálad elmentek otthonról?

    Én meg azt mondom mindenki vessen magára, ha ekkora baromságba képes volt belemenni! Én is vettem autót, devizára vettem, de nem vállaltam magam túl. Mindenki más is megtehette volna. Igaz én nem vettem újat, éppen azért mert nem akartam magam túl vállalni.

  • 2017.10.30. at 09:07
    Permalink

    Megvették az elmúlt 10 évben. A következő 10 évre is!
    Sittre vágnék mindenkit, aki ezt hagyta, nyomta.
    Mert az átlagember sajnos buta. Képtelen belátni a felelőtlen döntéseinek a következményeit. Örömmel látom, hogy egyre több hirdetés biztatja az átlagembert a közmédiában a pénzügyei felelősségteljes kezelésére.

Vélemény, hozzászólás?