50 éves a luxusterepjárók egyik őse, a Range Rover

Végigszaladunk a Range Rover 1970-től íródó történetén, tarts velünk!

Már fél évszázada színesíti mindennapjainkat a Land Rover kínálatának csúcsán elhelyezkedő Range Rover. Ennek örömére ugráljunk végig a történelmén a kezdetektől napjainkig.

Ahogy az lenni szokott egy-egy típus esetében, már a bemutatásuk előtti időből is akadnak érdekességek velük kapcsolatban. Nincs ez másként a Range Rover esetében sem. Napjainkban megszoktuk, hogy a Velar név is szerepel a palettáján, ám a kezdetek kezdetén ez a szavacska az elterelést szolgálta, nem a pompát és a fényűzést. A történet lényegében úgy kezdődött, mint a Defender esetében. A Rover ismét az Atlanti-óceánon túlra szegezte tekintetét, ám ezúttal nem a Willy’s Jeep adott ihletet. A Ford Bronco és a Jeep Wagoneer ellenfelét álmodták meg a britek, a Rover P6 alapjaira, és a Range Rover prototípusát titokban tartandó, külön nevet adtak neki, ez lett a Velar, ami az olasz velare szóból származott. Találó név, hiszen a jelentése: fátyol. Az autó főtervezőiiként Charles ‘Spen’ King és Gordon Ashford nevét említhetjük, akik 1968-ra el is készültek a prototípussal. A sikeres tesztek után pedig a világ elé tárták 1970-ben a Range Rovert, ami osztatlan sikert aratott a debütálásakor. Az első Range Roverek még csak három ajtóval rendelkeztek, mozgatásukról V8-as motor gondoskodott és természetesen az összkerékhajtás sem maradt ki a terepjáró receptjéből. Az alapárát pedig 1998 fontban szabták meg. Az első ötajtós változatra 11 évet kellett várni, ugyanis az csak 1981-ben érkezett a piacra, de 1982-ben követte még egy újdonság a felszereltségében, méghozzá az automatikus sebességváltó. Ám az 1982-es különlegességek közé tartozik még a pápamobil is, amit II. János Pál pápa a szigetországi látogatásakor kapott. Négy évvel később érkezett az első dízelmotoros változat, majd 1987-ben megejtették az észak-amerikai debütálást is. Két évre rá a V8-as motor hengerűrtartalmát 3,5 literről 3,9 literre növelték, illetve a terepjárók között elsőként kapott blokkolásgátlót. A fejlődés ezután sem állt meg, hiszen 1992-ben elektronikus menetstabilizálóval, illetve adaptív légrugókkal gazdagodott a Range Rover felszereltsége. Viszont 22 évvel a piacra lépése után még mindig az első generáció rótta az utakat, de már nem sokáig.
Hirdetés
A második generáció 1994-ben debütált és éles váltást hozott, hiszen a két évtized alatt már ikonikussá vált kerek fényszórókat egyszerű téglalapra cserélték. Ugyanakkor még több luxust pakoltak az autóba, ám ezzel együtt a megbízhatóságán esett egy kis csorba. Bár az újdonság is megtartott olyan praktikus részleteket, mint például az osztott csomagtér-ajtó, az első generáció továbbra is gyártásban maradt, egészen 1996-ig. Tehát összesen 26 évig tartották piacon, és 317 615 darabot gyártottak belőle, míg a második generáció csak 7 évig maradt gyártásban. Azért a második generáció is tudott jelentős újdonságot felmutatni, például a műholdas navigációt és a szintén szatellitek segítségével működő televíziót, amiket a csúcsmodellek kaptak, ám ezek ára már a 100 000 fontot is elérte. A harmadik generáció aztán visszanyúlt a dicső elsőhöz, a téglalap alakú fényszórótesteket kerek egységek díszítették. Az autó már az ezredforduló után, 2001-ben érkezett a piacokra. Ebben már V8-as dízel is helyet kapott; igaz, csak 2006-tól, illetve olyan luxus finomságok, mint a 20 colos, gyémánttal esztergált alufelnik. Azonban nem szabad megfeledkezni a Sport változatról sem, amelyet 2005-ben dobtak piacra a nagyobb teljesítményre vágyó vevők számára. Ennek V8-as motorját turbófeltöltővel spékelték meg, a 4,2 literes lökettérfogatot ráadásul később öt literre növelték, ezzel már 5,9 alatt százon volt a luxusterpjáró. Bár innentől már akár szabadidő-autónak is nevezhetnénk, hiszen a vásárlóközönség ekkorra már réges-rég nem a terepjáró képességeket tartotta a legfontosabbnak. Természetesen a Sport modellek futóművét is a nevéhez illően próbálták áthangolni, állítható magasságot is kínálva hozzá. 2010-ben ráncfelvarrásra küldték, amelynek során a világon elsőként 12 colos TFT kijelzőt is kapott a vezető a körműszerek közé. Aztán 2012-ben átvette a helyét a negyedik generáció, de előtte még megjelent Evoque néven egy még szabadidő-autósabb, kupés tetővonalú, háromajtós modellváltozat. A negyedik generációval pedig eljutottunk a napjainkban is forgalmazott típushoz, amelynél újra felbukkant a Velar név. Mellette szinte elavultnak tűnt a harmadik generáció, és a mérnökök eléggé odatették magukat, hogy a legek SUV-ja legyen az újdonság. A negyedik generációs típus ugyanis teljes egészében alumínium kasztnival gurult le a gyártósorról és a valaha volt legáramvonalasabb Range Rover lett. A Sport változatot pedig maga James Bond, akarom mondai Daniel Craig leplezte le New York utcáin. De a V6-os háromliteres motorral felszerelt modellt tudták még fokozni. 2015-ben megjelent az SVR, ami a valaha volt legerősebb gyári Land Rovernek számított a maga 565 lóerejével. Aztán a márka merészsége megmutatkozott az Evoque Convertible, tehát a kabrió piacra dobásakor és azóta sem igazán talált követőre egy-két kivételtől eltekintve. Végül érkezett a Velar, ami most már nem álnévként szolgált, helyette a luxus és a kifinomultság szinonimája kívánt lenni. És, hogy mit hoz a jövője? Valószínűleg a villanyosítást, amire már több kísérletet is tettek, először 2013-ban, amikor még a harmadik generáció alapjain kísérleteztek egy konnektoros hibriddel, amelyben a V6-os egységet támogatta a villanymotor. Ám ez még csak prototípus szinten maradt, a negyedik generációból viszont már sorozatban is gyártottak plug-in hibridet, innen pedig a teljesen villanyhajtású változat a következő lépés.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Vélemény, hozzászólás?