A kisautó, akit száműztek a városból
Opel Corsa 1.7 CDTi
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Manapság már nem szokatlan, ha kisautók 100 lóerÅ‘ feletti dÃzelmotorokkal rohangásznak. Mit tud a háromajtós Corsa az 1.7-es dÃzellel?
Pedig olyan jól indult. 125 lóerÅ‘ és 280 Nm egy alig 1200 kilós dÃzel kisautóban. A régi Corsa GSi-k a fél tengelyüket adták volna ilyen adatokért. Nomeg ilyen szÃvdöglesztÅ‘, egy svungból megrajzolt, modern külalakért. Igen, persze, a három ajtó, a formailag az ötajtóstól jelentÅ‘sen elhatárolódó karosszéria miatt, és a 215/45 R17-es kerék, a hozzá illÅ‘ mutatós alufelnivel elÅ‘feltétel. Tény, hogy a már nem is olyan kis Corsa (hiszen négyméteres külsÅ‘ hosszával a 2006-ban megjelent negyedik generáció - vagy D Corsa, ha jobban tetszik - csatlakozott a kis-nagyautók új kasztjához, lásd Grande Punto, Clio, 207), még soha nem nézett ki ilyen jól.
A tesztautóátvételkor KTD-176 csak még jobban megerÅ‘sÃtette addig kialakult véleményemet. Az elsÅ‘ lefelé lohasztás akkor ütött be, amikor a tesztflottafelelÅ‘s elárulta az autó listaárát. Ötmillió forint körüli összeg egy kisautóért? Aztán utánanéztem, és rájöttem, velem van a baj, ritkán vásárolok új, viszonylag erÅ‘s dÃzeles, jól felszerelt kisautót. A konkurencia is 4,5 millió forint tájékáról indÃt, ha száz lóerÅ‘ feletti dÃzel a kedves vásárló kÃvánsága. Ha meg már úgyis benne voltam, annak is utánanéztem, hogy olyasmire bizony kevesen fanyalodnak, és nem csak a mi szerény, erÅ‘sen költségorientált piacunkon. Nyugaton is inkább a kisebb dÃzelek a favoritok. Végülis érthetÅ‘.
Kanyarodjunk vissza Ãrásunk alanyához. Beülve az újkori Opelekre jellemzÅ‘ masszÃv minÅ‘ségérzet fogad, nyoma sincs már a régi Astrák/Vectrák széthulló belsÅ‘ szerveinek, amatÅ‘r fröccsöntÅ‘tanfolyamon összedobott műanyagainak. Látszik, hogy a rüsselsheimiek nem csupán reklámfogásnak szánták a pár éve bevezetett átfogó minÅ‘ségjavÃtási kampányukat. Ugyanakkor a gazdag Cosmo felszereltségi szint lakkozott fekete betétei nemigen illenek a műanyagok meghatározta hangulatba, ráadásul igen sérülékenyek, és itt is megtaláható a középkonzolon a számomra megszokhatatlan és megszerethetetlen „Opel féle butÃtott iDrive" nagy kerek gomb. De érdemei elismerése mellett ez legyen az én bajom.
A második lohasztás rögtön elinduláskor jelentkezett, Makótól Jeruzsálemig tartó egyes fokozat, méretes turbószakadék, majdnem lefulladás és tanulóautós kuplungcsúúúúsztatás formájában. Az elsÅ‘ adandó alkalommal félreálltam, és felcsaptam a kezelési útmutatót, a váltóáttételek után kutatva. Hát igen, a 3,82-es áttételezésű elsÅ‘ fokozat és a 3,35-ös végáttétel kombinációja, kiegészülve az 1,18-bar-os turbónymással felfújt (tehát alacsony fordulaton erÅ‘tlen, a turbó munkába állásakor azonban hátbavágósan gyorsuló), még az Isuzutól származó, 1.7-es közös nyomócsöves dÃzellel nem csoda, hogy ezt produkálja. A helyzet feljebb kapcsolva sem sokat javul. Tény, hogy a tisztességesen pakolgatható hatfokozatú váltó hosszú áttételezése kifejezetten csendessé, gyorssá, kellemessé és takarékossá teszi országúton, autópályán a kis-nagy Opelt (2000-nél kb.110, 3000-nél 160 km/h, 7 liter alatti vegyes átlag). Városban azonban a nagy sebességekhez hangolt áttételezés megbosszulja magát, még a nem túl eleven mozgáshoz is folyton vissza kell kapcsolgatni, már az ötödiket is alig nyÃlik alkalmunk használni.
Emellett rugózási komfort terén se várjunk csodát, mert 1,2 tonnával és /45-ös abroncsokkal bizony nem fog eljönni. Kapunk cserébe pontos irányÃthatóságot és kiváló útfekvést/kanyarvételi tulajdonságot. És biztos akad olyan, akinek ezek a fontosabbak. Olyan azonban szerintem nemigen, aki az árlista és a menetteljesÃtmények áttanulmányozása után mégis inkább ezen 1.7-es dÃzel Corsát választaná, mondjuk a 3,5 millióért már megkapható 1.3-as 90 lóerÅ‘s dÃzellel szemben. Nagyjából egy-másfél literrel alacsonyabb átlagfogyasztás, 195 ellenében csupán 172 km/h-ás végsebesség és 2,5 másdoperccel lassabb 0-100. Elvégre takarékos kisautóról beszélünk vagy mi... 1.7-esünk pedig megmarad a Corsa dÃzelkÃnálat csúcsán, mellÅ‘zve és magányosan. Aki pedig a GSi szellemiség megidézésére vágyik, az inkább szánjon rá még pár százezret, a világválságra hivatkozva alkudjon le ugyanennyit, és vegyen egy 192 lóerÅ‘s OPC-t. És örüljön, hogy nem olyan drága a benzin...