Ballábféket mindenkinek! – Mini Cooper Aaltonen Edition teszt

Mini Cooper S Rauno Aaltonen Edition teszt

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Rauno Aaltonen 1967-es monte-carlói győzelmének állít emléket a piros-fehérbe csomagolt különleges Cooper S. De vajon mit szól az automata váltóhoz a Raliprofesszor?



Ilyen lehetőség ritkán adódik az életben: bár külföldön már március elején értesülhetett a közönség a Rauno Aaltonen Special Edition érkezéséről, itthon mi lehetünk az elsők, akik összekulcsolt kezüket fejük fölé emelik, és kibertérbe kiáltják a nagy költői kérdést: mégis miként lett ez az automata? A nagy córesz ellenére gyakran össze lehet futni ilyen csíkos, olyan kockás, lökhárítós fényszórós Cooper S-ekkel az utakon, de a piros-fehér Rauno Aaltonen Special Edition megjelenése még így is kiveri a biztosítékot. Tűzpiros alapszín fehér tetővel, fehér visszapillantókkal, fehér felnikkel, elöl-hátul versenycsíkok, oldalán kockákkal bolondítva, fényszórói pedig a raliautók refisoraihoz hasonlóan a hűtőrács előtt, a lökhárítón trónolnak. Kilométerórájának alján Aaltonen aláírását viselő plakett, fehér irányjelzőin Special Edition felirat adja hírül különleges mivoltát.
De ki az a Rauno Aaltonen?


Rauno August Aaltonen 1938. január 7-én született, természetesen finn, beceneve pedig Raliprofesszor. Aaltonen élete a vezetés, még 70 felett sem rest vezetéstechnikát oktatni az Aaltonen Motorsport finnországi központjában. Több mint ötven éves versenyzői pályafutása során volt finn és Európa-bajnok, nyert 1000 Tó és RAC ralit, de legnagyobb és leghíresebb győzelmét 1967-ben Monte-Carlóban aratta. Pályájának érdekessége, hogy gyorsasági motorcsónakkal kezdett, majd később utcai, pálya és motokrossz versenyeken hajtott motorkerékpárokat, s csak ezután váltott négykerekűekre. A “repülő finnek” csoportjába sorolt veterán pilóta nagy támogatója és használója volt a ballábas fékezés technikájának, 2010-ben pedig Erik Carlsson, Paddy Hopkirk és Timo Mäkinen társaságában az elsők között válogatták be a Ralis Hírességek Csarnokába.


Aki ellátogat a hétvégi Mini Világtalálkozóra Balatonfüredre, az személyesen találkozhat Rauno Aaltonennel. Aki viszont megvásárolja a Mini Cooper S Rauno Aaltonen Editiont (továbbiakban RAE), az egyenesen a professzortól tanulhat vezetni, ugyanis ezt is tartalmazza a különkiadás nem szerény felára. Sajnos a mezei tesztelők számára ez a lehetőség nem adott, de nem is kell feltétlenül finn ralilegendának lenni ahhoz, hogy jókat autózzunk vele. A Mini Cooper S ugyanis, ha ezt valaki véletlenül még nem tudná, bitang jó autó. Valószínűleg, ha lekaparnánk róla az egy tonna feletti 180 kg-ot, még sokkal szórakoztatóbb lenne, de az is biztos, hogy a BMW-nél pontosan tudják, hogy hol kellett benne szétosztani ezt a tömeget a hibátlan élményautózáshoz.

184 lóerős turbómotor, kemény futómű, halálprecíz kormányzás, merev kasztni, mi is kell még a tökéletes élményhez? Egy jó kézi váltó, de ezzel legalább biztonságosabban lehet gyakorolni Aaltonen oly kedvelt ballábas fékezési technikáját. És persze a jó kipufogóhangot hiányoltam, a híres durrogást, amit a turbós Minik általában szépen hoznak Sport fokozatban lassításkor, visszaváltáskor. Ennek nyomhattam, fékezhettem, nem volt hajlandó megszólalni. Aztán útban vissza az importőrhöz, valamivel az autó ezredik kilométere után egyszer csak azt mondta, pukk! Mire az utolsó két kilométeren is végigmentem, már rendesen rotyogott, úgyhogy nem kell aggódni, ha kezdetben túl szerény a Cooper S, idővel megjön a hangja.

Furán kifele áll a kormánykerék, akit, mint engem az ilyen aszimmetria nagyon zavar, az inkább markolja, mint nézze, bár látványos a piros-fekete bőrözésű, különcímkés kis karika. Jól fogható, jól állítható, és az automata miatt le se kell venni róla a kezünket, folyamatos kétkezes kormányfogással mehet a gokartozás. Gyakran prédikálunk a közúti szabályok betartásáról, de ez az autó állandó csibészkedésre csábít, még az ismert súlyos következmények ismeretében is. Bőséges ereje a nem túl széles 205/45-ös gumikkal is hatékonyan jut az útra, keresztbordákon sem ugrik nagyot, ESP-je - amíg bekapcsolva hagyjuk - gyorsan reagál a tapadásvesztésre. A villanypásztor kikapcsolásával pedig jól meg lehet csóválni a fenekét, na meg persze lehet bal lábbal korrigálni a fékkel.

Egyébként meg nagyon tapad, harapja az utat, imád kanyarogni, kecses mozgású. Ezek leglényegesebb és legjellemzőbb tulajdonságai, a többi csak a körítés, a maszlag, hogy azok is rápörögjenek, akikben fel sem merülne, hogy lehet-e manuálissal is kapni. Jó hírünk van, lehet, sőt úgy több mint félmillió forinttal olcsóbb is. Ez akkor sem mindegy, ha ki tudunk és akarunk fizetni 8,9 millió forintot egy száguldozásra való, jogsiveszélyes élményautóra. Ami a hozzá illő, mégis azért visszafogott használattal könnyen bepuszilt 10 liter benzint 100 kilométerenként, amibe nem tudunk berakni egy sílécet vagy két egészséges bőröndöt, de van benne elképesztő mennyiségű krómkeret, zongoralakk, dizájnkapcsoló és változatható színű és fényerejű hangulatvilágítás.
A Mini, akárcsak ennek a különkiadásnak a névadója, legenda, az új Mini pedig megjelenése óta az autóipar almája: könnyű leszólni csilivili dizájnja miatt, de kipróbálás után nehéz nem elismerően nyilatkozni hangulatáról, képességeiről, az általa nyújtott élményről.

Jó a hifije, bluetoothon kommunikál a telefonnal, van sötétedés- és esőérzékelője, xenon fényszórója, multikormánya, klímája, vagyis jóval több minden, mint ami élményautóba feltétlenül szükséges. Ha az ember pont ebbe a különkiadásba szeret bele, akkor ilyen extrák helyett inkább költse az árukat még két nap Aaltonen-képzésre. Akinek meg tényleg csak a megjelenés számít, az jó ha tud róla, hogy a sima Cooper is kapható ilyen kivitelben. Ja, hogy miért automata? Hát mert ezeket veszik; a tesztautót 8 906 000 forintért lehet hazavinni.

Hirdetés
Értékelés
Pozitív
Egyedi külső, kiváló összeszerelési minőség, erőteljes, pörgős turbómotor, remek futómű, precíz kormány
Negatív
Automata váltó, nagy fogyasztás, szűkös utastér
Árak
Tesztmodell alapára
8 906 000 Ft (2012.05.22.)
Tesztautó ára
8 906 000 Ft (2012.05.22.)
Műszaki adatok
Hengerűrtartalom:
1598 cm3
Teljesítmény:
135 kW (184 LE) 5500 1/min-nél
Nyomaték:
240 Nm 1600-5000 1/min-nél
Gyorsulás 100 km/h-ra:
7,0 s
Végsebesség:
228 km/h
Gyári vegyes fogyasztás:
5,8 l/100km
Méretek
Hosszúság:
3714 mm
Szélesség:
1683 mm
Magasság:
1407 mm
Saját tömeg:
1180 kg
Össztömeg:
1580 kg
Terhelhetőség:
400 kg
Tengelytáv:
2467 mm
Karosszéria-kivitel:
3 ajtós - ferdehátú
Csomagtér:
160-680 l
Belső szélesség elöl:
1350 mm
Belső szélesség hátul:
1120 mm
Belmagasság elöl:
930-1000 mm
Belmagasság hátul:
920 mm
Hátsó lábtér 180 cm-es vezető mögött:
100 mm
Ülőlap hossza elöl:
540 mm
Ülőlap hossza hátul:
480 mm
Csomagtér maximális szélessége:
1050 mm
Csomagtér szélessége a kerékdobok között:
580 mm
Csomagtér magassága:
580 mm
Csomagtér hossza:
350 mm
Csomagtér hossza üléshajtással:
1060 mm
Raktérnyílás szélessége:
960 mm
Raktérnyílás magassága:
710 mm
Motor és váltó
Motor:
Otto motor
Motorosztály:
Euro 5
Hengerűrtartalom:
1598 cm3
Hengerek/szelepek száma:
4/16
Sebességváltó:
Steptronic 6 fokozat
Nyomaték:
240 Nm 1600-5000 1/min-nél
Teljesítmény:
135 kW (184 LE) 5500 1/min-nél
Menetteljesítmény
Végsebesség:
228 km/h
Gyorsulás 100 km/h-ra:
7,0 s
CO2-kibocsátás:
136 g/km
Gyári vegyes fogyasztás:
5,8 l/100km
Fogyasztás a használónál:
9,9 l/100km
Menetzaj
Menetzaj 50 km/óránál:
61 dB(A)
Menetzaj 90 km/óránál:
67 dB(A)
Menetzaj 130 km/óránál:
72 dB(A)
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?