Búcsú a Suprától! Pályán kínoztuk az A90 leköszönő szériáját
Két különleges modellel búcsúzik a Supra jelenlegi generációja
Olyan csúcsváltozat készült a Suprából, amelyből csupán 300 darab készül, ám ne szontyolodjon el, aki lemarad róla, hiszen a típus gyártásának befejezéséig még készül egy szintén továbbfejlesztett EVO változat is
A Supra-rajongók számára egy nagyon fontos információval kezdeném. Amikor keresztkérdést kaptak a Toyota mérnökei a Final Edition modellről, egészen pontosan azt, hogy ez most akkor a Supra típusnak is a végét jelenti-e, nos, azt a választ kaptuk, hogy ez csak a jelenlegi generáció vége. Igaz, hogy egy új generáció érkezését sem erősítették meg, de nem is zárták ki. Márpedig ez igencsak bíztató. Na, de nézzük, hogyan búcsúzik a Supra!
GR Supra A90 Final Edition
Ha csak nnyit mondok, hogy ez a motorsportokhoz legközelebb álló Supra modell, amelyet a Toyota közvetlenül az ügyfelek számára valaha kínált, akkor már biztosan sejtitek, hogy nem csak valami optikai tuningról van szó. A folyamatos fejlesztési program a TGR által a motorsportban szerzett tapasztalatokra – különösen a GR Supra GT4 versenyeken szerzett tapasztalataira – támaszkodott a motor és az aerodinamikai teljesítmény javítása, valamint a karosszéria és a felfüggesztés merevségének növelése érdekében.
A motorsport tanulságait felhasználva a TGR egy olyan GR Supra megalkotását tűzte ki célul, amely még jobb kanyartulajdonságokat, és szorosabb kapcsolatot teremt a vezető és az út között. Az autó minden eddiginél jobb gyorsulást és nagyobb végsebességet kínál, köszönhetően az átdolgozott szívólevegő-útvonalnak, a csökkentett nyomásveszteséget biztosító, adaptált, alacsony hátsónyomású katalizátornak és az optimalizált motorvezérlésnek. Ezek hozzájárulnak a teljesítmény 340-ről 441 lóerőre, valamint a nyomaték 500-ról 571 Nm-re történő növekedéséhez, amelyek együttesen 275 km/órás végsebességet eredményeznek. Ennél jóval fontosabb, hogy a száz plusz lóerő nagyon is érezhető a kigyorsításoknál. A menetpróba helyszínéül szolgáló Castelloli pályán nagyok a szintkülönbségek, ezért az emelkedős kanyarokban kiválóan megtapasztaltuk, hogy mennyit számít ez a sima utcai változathoz képest. Amelyben egyébként ugyanúgy hathengeres a benzinmotor.
A titán Akrapovič kipufogó viszont a Final Edition sajátja, és nem is okoz csalódást. Ahogy a szabályozható csillapítású KW futómű sem – amely ugyanannak a márkának a terméke, amelyet a GR Supra GT4 versenyautó is használ. A precízebb kezelhetőséget szolgáló további fejlesztések a megerősített első/hátsó stabilizátorok, az első kerekek dőlésszög-módosítása és az aktív differenciálmű-szabályozás optimalizálása. Ezek hatására csökkent az alulkormányzottsági hajlam is.
A közvetlenebb kormányzást az optimalizált elektromos szervokormány biztosítja, a karosszériát megerősítő merevítésekkel pedig tovább javultak a kanyartulajdonságok. A nagyobb tapadást a 10 milliméterrel szélesebb gumiabroncsok is segítik. Az 19 colos első és a 20 colos hátsó – TGR-logóval gravírozott – keréktárcsákra Michelin Pilot Sport Cup 2 abroncsokat szerelnek fel. A fékek a Brembo termékei elöl 395 mm átmérőjű fúrt és hátul 345 mm-es tárcsákba harapnak a nyergek, fáradást nem tapasztaltam a kétkörös etapok során, amik kb. 8 km csapatást jelentenek. A rozsdamentes acélhálós félcsövek is csökkentik a fékezés során a csövek tágulása miatti nyomásátviteli veszteséget, maximalizálva a korszerűsített fékrendszer hatékonyságát.
A hűtést egy erősebb hűtőventillátor, egy új mellékhűtő és a differenciálmű házának nagyobb hűtőbordái révén javították. A motor olajteknője egy terelőlemezzel is kiegészült, hogy megakadályozza az olaj egyenetlen eloszlását a nagyobb g-erők hatására.
A Final Edition jellegzetes matt fekete színe mellett látványos aero kiegészítőket is kapott. Elöl kis légterelőket, hátul nagy szárnyat A motorháztetőn található új karbon légcsatorna kivehető belső elemmel rendelkezik, amely szükség esetén extra hűtést biztosít.
A kétüléses utastérben RECARO kagylóülések jelzik élénk piros színnel és Alcantara üléspárnákkal, hogy nem akármilyen autó vár. Ezek tényleg versenyülések, de piros biztonsági övek még 3 pontosak, és ezek a "fotelek" nem a kényelemről szólnak. Pályanapra születtek, nem arra, hogy az Adriára gurulj bennük. A GR Supra A90 Final Edition modell világszerte 300 példányban készül és már rendelhető, de sajnos a magyar piac nem kap belőle.
GR Supra Lightweight EVO
Akinek nem jut Final Eiditon, nem jár rosszul az EVO-val sem. Ebben ugyan nem emelték a motor teljesítményét, de jól érezhetően javultak ennek is a kanyartulajdonságai az alapmodellhez képest. Merevebb első stabilizátorok, újrahangolt, elektronikusan vezérelt lengéscsillapítók, optimalizált aktív differenciálmű-szabályozás javítja a tapadást, csökkentve az alulkormányzottságot a kanyarokban. Az első kerekek dőlésszögének módosításával a kanyarban való tapadás is javul, míg a nagyobb Brembo féktárcsák nagyobb fékerővel és jobb fékvezérléssel növelik az élményt.
Természetesen itt is optimalizálták az elektronikus szervokormányt, illetve olyan trükköket alkalmaztak, mint a hátsó segédváz megerősített gumibakjai, valamint a karosszéria alatti merevítések. A pályán a karbon „kacsafarok” hátsó légterelő, az új első kerékjárati ívek és magasabb első sárvédők is éreztetik hatásukat. A 19 colos matt fekete keréktárcsák és nagyobb első fékek (374 milliméteres tárcsák) a vörös, GR-logós féknyergekkel gondoskodnak a megfelelő lassulásról is.
Ebben a sportülések már hosszabb utakra is barátiak, Alcanara kárpitosak, a fejtámlán hímzett GR-logóval, míg a váltógomb körüli piros részletek és a piros biztonsági övek még sportosabb hangulatot teremtenek. Ám a lényeg, hogy a gyáriak nem a levegőbe beszéltek. A pályával a sima alapmodellekkel ismerkedtünk, majd jött az EVO, amivel tényleg magabiztosabban tudtam támadni a kanyarcsúcspontokat. Persze ebben benne van az is, hogy körről-körre ismertem meg egyre jobban a féktávokat, de ha kivonom az egyenletből az ezzel járó felbátorodást, akkor is nagyon jól érezhetők a feljebb tárgyalt módosítások hatásai a vezetésre. A pontosabb kormányzás és a stabilabb útfekvés bizony fontos tizedeket jelent, ha mérik a köridőt. Márpedig mindkét búcsúmodell kimondottan pályanapozásra termett, és ehhez a manuális sebességváltó is hozzá tartozik. A "tesztpilóták" között megoszlottak a vélemények, arról, hogy a pillangófüles automata, vagy a manuális illik-e jobban a GR Suprához: szerintem a manuális a nyerő, ugyanis, aki tényleg a vezetői képességeit szeretné csiszolni, mindenképp ennek fog jobban örülni.
Habár tudom, hogy az annyira limitált szériás modelleket, mint a Final Edition, inkább befektetésnek vásárolják. De őszinte leszek: bűn a garázsban tartani, ezért remélem olyan tulajokhoz kerülnek majd, akik rendesen kihasználják a bennük rejlő élményfaktort.
