Csak Jazz és más semmi? – Honda Jazz 1.3 Elegance CVT, 2016

Újonnan, de használati tárgynak vették ezt a Jazzt, mutatjuk milyen 6 év után

Kívül kicsi, belül hatalmas, tagadhatatlan a praktikuma, de érzelmek kiváltására körülbelül képtelen. Ha esernyőnek és szállítóeszköznek kell az autó, akkor tökéletes, de vajon hová vezet az ilyen jellegű használat? Megéri másodkézből venni ilyesmit?

A Honda Jazz - avagy őshazájában Honda Fit - egy könnyű, kicsi, egyterűs vonásokkal rendelkező négykerekű. Ebből kiindulva belül tágas és jól kombinálható, hajtás és futómű terén pedig nem a kanyarvadászoknak, sokkal inkább a kényelmet kereső, spórolósan közlekedő vásárlóknak kedvez. Egyszerűségével és praktikumával azoknak imponál, akik annyi érzelmet fűznek az autójukhoz, mint egy kenyérpirítóhoz, és ez így van rendjén: nekünk autóbolondoknak is hátra kell lépni néha, és megérteni, hogy ők vannak többen.
Hirdetés
A Honda erre már 2001-ben rájött, amikor piacra dobták az első generációt, amelynek értékei azóta változatlanok, hiszen nem is igazán kell változniuk. Persze, néhány évente nőtt pár centit, meg kapott modernebb motorokat és kütyüket, de a képlet ugyanaz maradt. Az itt látható, harmadik generáció hossza 3,99 méter, amelyhez képest hatalmas, 2,53 méteres a tengelytávja, ezzel is sugallva, hogy egy meglepően nagy utastér rejtőzik a lemezek alatt. Bent egyszerű, letisztult műszerfal és fekete alapon sötétszürke kárpitozás fogad, természetesen utólagos üléshuzatokba csomagolva. Kényelmes és egyszerű, semmi sem tartogat meglepetéseket: minden ott van, ahol elsőre keresnéd és úgy működik, ahogy első ránézésre gondolnád. Az ülések inkább városi használatra szólnak, az anyagminőség pedig a kisautók mezőnyében korrekt, főként puha műanyagból épülnek fel a szögletes formák.
Hirdetés
Extrák terén egyszerű megoldást választott az akkor 60 év körüli, férfi tulaj a vásárláskor: a legmagasabb szintet választotta, mert "miért ne?". Éppen ezért alufelniken, ülésfűtéssel, bőr multikormánnyal, érintőképernyős infotainmenttel, gombos indítással és CVT váltóval hozta el az ezüst színű, 1,3 literes motorral szerelt autót, akkori árán 5,1 millió forintért. Mindehhez elöl-hátul meglepő fej-és lábteret, valamint az említett hátsó lábtérbe bukó ülésekkel sík padlóssá kombinálható, alapesetben is 354 literes csomagtartót kínál a modell ezen generációja. Emellett rengeteg tárolóhely és nem csak USB, de HDMI csatlakozás is akad. Egyedül a hátsó szellőzőnyílásokat hiányoltam, illetve fontos megjegyezni, hogy kívül is csak 1,69 méter széles, így bár lábtérben utoléri a kompakt kategóriát, inkább csak két személyre kényelmes a második sor.
Hirdetés
Az 1318 köbcentis, 102 lóerős i-VTEC szívómotor óvatos használat esetén halk és észrevehetetlen, CVT váltójának hála finoman, fokozatok nélkül gyorsítja és lassítja az üresen 1164 kilós kasznit. A probléma ott kezdődik, amikor sietnél: padlózva lényegesen hangosabb, ám dinamikusnak továbbra sem mondható az élmény. Ez a motor részletes adatai láttán magyarázatot is nyer, a csúcsnyomaték mindösszesen 123 Nm, azt is ötezres fordulatszámon adja le. Lóerőcsúcsa épp egy kicsivel feljebb, 6000-nél érkezik, így minimális az ideális fordulattartománya. A CVT váltónak köszönhetően az ideális fordulattartomány ismerete lényegében mindegy, hiszen a motor jelentősebb gázadásra az esetek 99 százalékában a néma 1200-ról ordításba (épp a csúcsnyomaték és -teljesítmény közelébe) vált, majd a váltó elkezd az áttétel változtatásával gyorsítani. Ennek fényében a 12 másodperces 0-100 gyorsulás egy igen jó érték, ráadásul alig rosszabb, mint a kézi váltós Jazz eredménye. Lényegében elmondható viszont, hogy aki ilyet vesz, annak nem a teljesítmény számít, hanem a kényelmes, nyugodt vezetési élmény, amit hibátlanul tud hozni ez a konstrukció. Jól kiegészíti mindezt a pontos, de óvatosan reagáló kormányzás és az inkább puhára hangolt futómű. Visszatérve a teszt elején leírtakra: szinte kéri ez a modell, hogy olyanok vegyék, akik kizárólag használati tárgyként tekintetek a négykerekűre. Éppen ezért a legtöbb 5-6 éves használt példány hirdetésében éppen azokat a tényeket olvashatjuk, amelyeket mindenki látni akar: egy tulajos, keveset futott, végig márkaszervizben karbantartott, "újszerű" állapotú autók tengere fogad. Már persze amennyiben a 21 találat tengernek minősül, ennyit hirdetnek ugyanis összesen harmadik generációs Jazzből a Használtautó.hu oldalon, ebből mindösszesen 2 példány érte már el a 100 ezres futásteljesítményt. Kézi váltóval és manuális klímával valamivel 4 millió alatt indul a kínálat; fullextrával, utolsó évjáratosként és mindösszesen ötezer kilométerrel 6 milliónál ér véget. Félreértés ne essék, ez nem azt jelenti, hogy ezek az autók ma többet érnek az újkori áruknál, ma egy fullos Jazzért újonnan 10 millió felett kérnek. Egyszerűen arról van szó, hogy az autók forintban mért értéke szaladt el. Az ár ettől még borsos, az állapot viszont a legtöbb esetben csak az emberek fejében ilyen fényes. Mint mondtam, ezeket az autókat sokszor lélektelen használati tárgynak veszik, és ez a legtöbbjén látszik is. Persze, a kereskedésekben könnyen és olcsón szépítenek a használat nyomain, de magányszemélytől véve gyakoriak a kisebb parkolási sérülések és a beltér esztétikai hibái is, nem érdemes új autóra számítani. Ez a konkrét tesztalany esetében is mind igaz, a 77 ezret futott Jazz sarkait apróbb horzsolások, belterét pedig helyenként karcos felületek és nagyobb tárgyak szállításának nyomai tarkítják.
Hirdetés
Ennek ellenére az autó műszaki állapota tényleg újszerű, évente hordták ugyanis a vásárlás helyszínére a kötelező szervizekre, meghibásodása pedig még sohasem volt. Javításra is csak egyszer szorult, egy garázsból kiálláskor az egyik tükörház és az ajtófélfa összetalálkozása nyomán beállíthatatlanná vált a tükörlap, ezt kellett orvosolni. Ha ezek az apróbb sérülések számodra is természetes dolgok, az autóra te is használati tárgyként tekintesz, és úgy vagy vele, hogy nálad is így nézne ki, ezért nem számít, akkor főnyeremény lehet egy ilyen Jazz. Ha fontos a küllem, akkor sem lehetetlen a küldetés, akadnak kereskedők, akik gyönyörűen kijavítják átadás előtt az említett hibákat, de persze az sem kizárt, hogy egy ilyen autó tényleg makulátlan legyen. A lényeg, hogy itt sem érdemes tündérmeséket kergetni. Nagyon jó vétel lehet egy ilyen 5-6 éves Jazz, de az alacsony futásteljesítmény, no meg az egyetlen korábbi tulaj közel sem jelenti, hogy új autót vehetünk, féláron.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2022.03.19. at 00:20
    Permalink

    Mindig tetszett a Jazz, jó kis autó a maga kategóriájában.
    Azon gondolkodtam, hogy a HDMI csatlakozóval mit lehet kezdeni egy autóban? Ki tudja tenni a középkonzolra egy laptop képét?

    • 2022.03.23. at 17:46
      Permalink

      Kedves nick_!

      Lényegében bármilyen képet ki tud tenni, igen. Sőt, az első ülések elfektetésével az első és hátsó ülés együtt akár amolyan fotel-szerűséggé is alakítható, ha bármilyen indíttatás nyomán a hátsó sorból szeretnéd nézni a tablet méretű képernyőt a műszerfalon. 😀

  • 2022.03.22. at 15:00
    Permalink

    @nick_ ekkor még nagyon kezdetleges volt az android auto és apple carplay és nem usb-n, hanem hdmi-n lehetett összekötni a telefonnal (nem volt még usb 3.0 elterjedve és hdmi gyorsabb volt).

    Tök jó lett volna ha írtok a költségekről, szerviz tapasztalatról, milyenek a kopó alkatrész árak, stb.
    Illetve arról, hogy milyen egy 6-7 éves android rendszert ma használni, van-e értelme egy ilyen fullos példányt ma venni, vagy bőven oké az alap.
    Lényegében leírtátok, hogy egy használt autót használnak és koszos – atyaég karcos – is lehet. (bocs a kritikáért, de nem ezt vártam)

    • 2022.03.23. at 17:43
      Permalink

      Kedves Verem!

      Ez a konkrét autó indokán aligha van értelme az említett költségekről beszélni, a tulajdonos sem tudja ezeket. Ahogy az az anyagból is kiderült: soha, semmilyen javítást nem kellett még eszközölni ezen a konkrét járművön. Azoknál a használt autóknál, ahol a tulaj, esetleg a szerelő be tud számolni ilyen költségekről, illetve a cserélt alkatrészek minőségéről, ott nyilván ki kell ezeket hangsúlyozni, ám ezeknek a Jazzeknek a jelentős része kizárólag az éves kötelező olajcseréken látott még szervizt. Az Android rendszer nem volt félelmetesen lassú, a tulaj USB eszközéről hallgattam rajta zenét, de a telefonomat is lehetett csatlakoztatni. Igazából egyedül a dizájn volt feltűnően régimódi, illetve a fizikai gombok teljes hiánya zavart, emiatt választanék magamnak inkább egy alapabbat. Ha viszont a modernebb küllem miatt kell a nagytévé bele, akkor szerintem simán vállalható még ma is a rendszere, ám azt is tegyük hozzá, hogy nagyjából 2 órát tölthettem az autóval, de más használtautóknál sem igazán szokott rájuk több idő jutni.

Vélemény, hozzászólás?