Dacia Duster vs. Suzuki S-Cross – vajon mit tudnak terepen?

Olyan helyekre vittük a Dacia Dustert és a Suzuki S-Crosst, ahová kevesen: meglepően jól szerepeltek

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Valódi terepre vittük el az összkerékhajtással is kapható Dacia Dustert és a Suzuki S-Crosst. Az nem volt meglepetés, hogy a Duster teljesített jobban, az viszont igen, amit az S-Cross tudott.

Hirdetés
Az idei év slágermodellje a tavaly debütált Suzuki S-Cross, ami toronymagasan vezette az újautó-eladásokat az idei első negyedévben. Követője a korábbi kedvenc Vitara, de legfőbb házon kívüli vetélytársa a Dacia Duster. Így aztán az S-Crosst és a Dustert vetettük most össze, ráadásul összkerékhajtással, a Hungaroring Off-road Centrum motocross pályáján is alaposan kipróbálva őket.
Dacia Duster, Suzuki S-Cross Suzuki Vitara - méretek
Hosszúság [mm] Szélesség [mm] Magasság [mm] Tengelytáv [mm] Hasmagasság [mm] Csomagtér [l]
Dacia Duster 4341 1804 1693 2674 214 445-1478
Suzuki S-Cross 4300 1785 1580 2600 175 430-1230
Hirdetés
A két kompakt SUV közül kívülről a Duster nagyobb, hossza 4,1, szélessége 1,9, magassága pedig 11,3 centivel jelentősebb, terheletlen hasmagassága 3,9 (fronthajtás esetén 4,2) centivel komolyabb. Terepképességeikről már ez az adat is sokat mondó, ráadásul a lökhárítók kialakítása is jelentősen eltérő, a Duster sokkal jelentősebb terepszögeket ad elöl és hátul, de 7,4 centivel szerényebb tengelytávjával meglepően sokat tud terepen is az országúton amúgy kellemesebb S-Cross. A Duster súlypontja a jelentősebb hasmagassága miatt magasabb, futóműve lágyabb, s hozzá az összkerékhajtással hátul is független futómű jár, míg az S-Cross összkerékhajtással is az egyszerűbb, csatolt lengőkaros kialakítást kapja hátra, amivel egy hajszálnyit ügyetlenebb, mellette pedig általánosan is feszesebb, persze messze nem kényelmetlen. A Duster elképesztő csillapítással szűri a hazai utak nem ritka hibáit, az S-Cross viszont a Dacia agyonszervózottjánál érezhetően több visszajelzést adó kormányával és jobb egyenesfutásával sokkal jobb vezetési élményt ad.
Dacia Duster vs. Suzuki S-Cross - belső méretek
Dacia Duster Suzuki Vitara
Belső szélesség elöl [mm] 1400 1475
Belső szélesség hátul [mm] 1400 1435
Belmagasság elöl [mm] 925-980 930-990
Belmagasság hátul [mm] 940 950
Hátsó lábtér 180 cm-es vezető mögött [mm] 230 270
Ülőlap hossza elöl [mm] 510 495
Ülőlap hossza hátul [mm] 440-490 505
Csomagtér maximális szélessége [mm] 1160 1310
Csomagtér szélessége a kerékdobok között [mm] 990 1030
Csomagtér magassága [mm] 450-800 425-940
Csomagtér hossza [mm] 930 900
Csomagtér hossza üléshajtással [mm] 1700 1700
Raktérnyílás szélessége [mm] 940 1080
Raktérnyílás magassága [mm] 780 720
Hirdetés
Bár kívülről a Duster, belülről az S-Cross a nagyobb. Jobb az utastér hosszanti helykínálata, nagyobb a belső szélesség, jobb tartásúak az ülései, ha pedig mindez nem lenne elég, anyagminősége, összerakottsága is érezhetően jobb, ami persze nem meglepő, míg Dustert 5 159 000 forintért kapunk már, az S-Cross a legutóbbi áremelés után már 6 540 000 forintnál kezdődik, persze az összkerékhajtású és jól felszerelt tesztautók jóval magasabb árszegmenst képviseltek, ugyanis mindkét márkától a csúcsverziókat hoztuk el. Oké, a Daciából még nem a friss Extreme szériát, hanem az alatta álló dízelmotoros, összkerekes Prestige-t, míg az alapáron lágy hibrid rendszerrel takarékoskodó S-Cross az összkerékhajtáson túl automata váltót is kapott (hiszen náluk az is választható az AllGrip összkerékhajtáshoz), továbbá a GLX csúcsfelszereltségen túl még óriási nyitható panorámatetőt is. Így a 7 509 000 forintos listaárú Duster mellett 9 380 000 forintos, persze automata és jobban felszerelt S-Cross állt. Ha benzinmotorral és összkerékhajtással tennénk egymás mellé a Dustert és az S-Crosst, akkor előbbi esetén 7 459 000, utóbbinál 7 680 000 forintos alapárat láthatnánk, ráadásul úgy, hogy ennyi pénzért a Suzuki érezhetően jobb ellátmányt, például távolságtartós tempomatot és kulcs nélküli nyitást-indítást is ad, a holttérfigyelő viszont már a Duster Prestige verziójánál is megvan.
Dacia Duster dCi 115 4x4 Prestige vs. Suzuki S-Cross 1.4 Hybrid 48V 6AT AllGrip GLX - adatok
Dacia Duster dCi 115 4x4 Prestige Suzuki S-Cross 1.4 Hybrid 48V 6AT AllGrip GLX Panoráma
Emissziós norma Euro 6d
Üzemanyag Gázolaj Benzin
Hengerűrtartalom [cm3] 1461 1373
Hengerek/szelepek száma 4/8 4/16
Váltófajta/-fokozat kézi/6 automata/6
Teljesítmény [LE/fordulat] 114 (3750) 130 (5500)
Nyomaték [Nm/fordulat] 260 (1750-2750) 235 (2000-3000)
Gyorsulás 0-100 km/h 10,2 10,2
Végsebesség [km/h] 175 195
Kombinált fogyasztás (WLTP) [l/100 km] 5,3 6,3
CO2-kibocsátás [g/km] 139 142
Saját tömeg [kg] 1439 1330
Megengedett össztömeg [kg] 1945 1780
Abroncsméret 215/60 R17 215/55 R17
Garancia 3 év/100 000 km 3 év/100 000 km, 10 év a hajtásláncra
Alapár (akciósan) [Ft] 7 509 000 9 380 000

Alapvetően eltérő tehát a két tesztautó hajtáslánca: a dízel, de kézi váltós Duster katalógusérték szerint 1 literrel takarékosabb, mint az automata váltós és összkerekes S-Cross, a gyakorlatban ennél jelentősebb is lehet a különbség, persze az S-Cross is bőségesen ad lehetőséget takarékoskodásra, azzal is vastagon be lehet menni a gyári érték alá (lásd a példát itt), ahogyan a Duster sem feltétlen mindig fogja gyári értékét hozni. A terepezéshez mindkét autó ideális váltót kapott, a Daciánál nincs is más opció az összkerékhajtáshoz, mint a 6 fokozatú kézi, ami itt már-már felezőáttételnek is beérő módon rövid egyes és hátrameneti fokozatot ad. A dízel jelentős (260 Nm) és alacsonyról (1750/perctől) érkező nyomatékával ez azt eredményezi, hogy a kuplungot terepen, emelkedőkön sem kell csúsztatni, ugyanakkor az ötödik és a hatodik fokozat kellően hosszú, így az autópályás 130 km/órás tempó 2700/perc fordulaton futható. Ez persze már hajszálnyit magas, már csak a magas építés adta jelentős szélzaj miatt is érdemes kicsit lassabban menni vele.
Hirdetés
A magas építés viszont terepen nagyon-nagyon sokat ér. A Duster terepjárós ütőkártyája nem csak hajtáslánca, hanem magas építése, jelentős terepszögei is. Nem szükséges vele óvatoskodni, lehet vele lendületet venni, ahol kell, így gond nélkül kiérdemli a legjobb terepképességeket adó szabadidő-autó címet, miközben ő a legolcsóbb a szegmensben. Tereptudásával nyilván nem ér fel a már csak haszonjárműként kapható Suzuki Jimnyhez, de sokat tud, közben pedig egy közúti és családi használatra is teljesen alkalmas modell, ma már LED nappali fényes és tompítottas fényszóróval, 8 colos, Apple CarPlay rendszeres érintőképernyőjén terepjárós (dőlésszögmérős és magasságjelzős) menüvel és 90 fokonként váltható Multi View kamerával, lejtemenet-vezérlővel, akár zsebben hordható okoskártyával, Prestige szinten automata klímával. Az S-Cross egyetlen motorjának különlegessége a hagyományos stop-startos Dusterhez mérten lágy hibrid rendszere. Az 1,4-es turbó-benzines 129 lóereje és 235 Nm nyomatéka mellé egy 10 kW-os (~13 LE) ISG villanymotor társul, ez alacsony fordulaton némi plusz erőt, a váltások között nyomatékkiegyenlítés, motorfék üzemben pedig visszatöltést/áramtermelést, induláskor pedig észrevétlen stop-startot ad. Míg a Duster esetén 2WD/Auto 4WD és Lock üzemmódokat kínál az összkerékhajtás, a Suzuki az Auto mellett a hátsó kerekeknek több nyomatékot adó, a gázpedál és a váltó karakterisztikáját is sportosabbra vevő Sport és a csúszós utakhoz való Snow módot is kínál, a Lock állás utóbbiban kapcsolható, ami automatikusan deaktiválja a stop-startot, míg a Dacia esetén manuálisan érdemes azt megtenni terepjárás esetén. Visszagurulás-gátlót az S-Crossban is kapunk, lejtmenetvezérlőt azonban nem. Egyértelmű, hogy ez sokkal kevésbé terepre szánt modell, ahol a Dusterrel nyugodtan roboghatunk, ott az S-Cross volánja mögött lassan szükséges óvatoskodni, hogy ne verjük le a szerényebb terepszögeket adó lökhárítókat és a kipufogót. Viszont a hajtáslánc olyan ügyes, hogy ahol az S-Cross fizikailag elfér, ott gyakorlatilag el is tudunk lavírozni, az automata váltónak köszönhetően itt sem kell kuplungot csúsztatni, mivel hagyományos bolygóműves egységről van szó - 6 fokozattal - maga sem teszi azt. Ráadásul ez a váltó is kifejezetten jól áttételezett, az autópályás 130 km/órás tempó hajszálnyit 2400/perc fordulat alatt futható, sokkal csendesebben, mint a magasabb építésű Dusterrel, de itt is igaz, hogy 120 felett már megnő a szélzaj. Míg a Duster terepen ügyesebb, az S-Cross szinte minden egyébben. Utastere jobb minőségű anyagokból, jobban összerakott, ülései jobb tartásúak, csomagtere alig kisebb. Alapára és alapellátmánya is érezhetően magasabb, a nála mindenképp járó távolságtartós tempomat és vészfékrendszer a Duster esetén opcióként sem elérhető. Aki inkább közúton használja autóját, annak jobb választás lehet az S-Cross, aki egy pozitív értelemben véve igénytelenebb, terepjárósabb autót keres, annak egyértelműen jobb a Duster, ami terepen nem csak az S-Crossnál, az összes szabadidő-autónál ügyesebb, ugyanakkor közúton is korrektül megállja a helyét. Garancia és megbízhatóság szempontjából mindkét márka erős versenyző: a Dacia az alapáras 3 év/100 00 km általános mellé opcióként akár 5 évet/200 000 km-t is vállal, míg a Suzuki a 3 év/100 000 km mellé alapból adja a hajtáslánc és a hibrid rendszer elemeire a 7 év/200 000 km jótállást.
Műszaki adatok
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2022.05.30. at 23:37
    Permalink

    “Valódi terepre vittük el…”

    Ne haragudjatok, de ez a Hungaroring Off-road Centrum egy rossz vicc. Itthon a szőlőhegyre komolyabb terep van, ahová rendszeresen kijártam… egy Polo 1.4 TDI-vel. Egy kicsit nagyobb gumi volt rajta(+1cm hasmagasság), de ennyi. Jött, ment, vízmosás, téli olvadásból vagy friss felhőszakadás elől menekülve hazafelé, a lengőkar meg a felni mindig megtelt sárral, néha húzta a hasát(egész jó védőlemez volt rajta gyárilag), de működött. Megjegyzem azért az sem egy nagyon extra terep, szárazon nem is nagy ügy, de ennél a pályánál százszor komolyabb(meredekebb, hosszabb kaptató mély vízmosással, masszív keresztirányú lejtés, azért az sárban beszaratós).
    Szóval ha ezt a pályát nem teljesíti akármi, akkor semmi.

    Azt természetesen értem, hogy ezek az autók nem terepjárók, és nem is igazán azért veszik, de kicsit visszatetsző a “valódi terep” megfogalmazás, meg az városi a tévhit, hogy Magyarországon nincs is komolyabb terep, meg oda nem is megy senki. A vidéki átlagpolgárnak meg a hétköznapi létezés is komolyabb terep ennél, csak ő nem tud róla, hogy most aztán “valódi terepen” van, aztán azzal oldja meg, amije van, mintha csak levegőt venne, mert azt is kell.

Vélemény, hozzászólás?