Életre kel a feneked alatt! – CUPRA Formentor VZ 2.0 TSI teszt

Valahol félúton van az igazi SUV-ság felé a Cupra Formentor, de valójában még telekjárónak sem merném nevezni, hiszen, amikor a fotózás kedvéért megközelítettem a Duna kavicsos, homokos partját, azt is „lábujjhegyen” tettem vele. Egyrészt féltettem az eszméletlenül dögös, 19 colos felniket, másrészt nem olyan nagy ám az autó hasmagassága, hogy ne akadjon fel egy nagyobb huplin. Közelről inkább egy emelt, kicsit megnyújtott ferdehátú típusnak tűnik. Bár majdnem kombit írtam, mert kellőképp hosszú is. Szóval egy igazi öszvér. De bikának álcázva, mert az már az első pillanatban süt róla, hogy száguldásra termett. Hát lehet nem szeretni a formatervét? Éles és kerek vonalak váltják egymást, olyan kakofóniában, amit semmilyen más modellen nem láthatunk jelenleg. Léteznek még persze kusza formatervek, amik mellett nem lehet szó nélkül elmenni, de a Cupránál sikerült ezt a mindent bele dolgot harmonikusan megoldani. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a megfelelő színválasztás is fontos a Formentor vonalainak kidomborításához. Tudják ezt a gyáriak is, ezért a palettán a szürke 50 árnyalatával találkozunk.

Egészen pontosan 4 kimondottan szürke szín közül lehet választani, de még a fekete, a zöld és a kék is amolyan szürkésen csillog a konfigurátorban, egyedül a vörös és a fehér a kakukktojás.

Előbbiből a tesztautó leadásakor láttam is egyet élőben a telephelyen. Na, az nem feltétlenül áll neki jól. A tesztautó a grafén szürkében pompázik, ami 350 ezer forintos extra, de a kerékjárati íveken, az oldalszoknyán és a hátsó lökhárító díszbetétjén sötétebb árnyalat látható, így még különlegesebbnek hat az autó. Nem mintha nem néznék meg már csak az embléma okán is. Látszott az emberek arcán, hogy nem tudják mire vélni ezt a gépet. Tetszik nekik, de mégis mi a franc ez. Ahány ember, szinte annyiféle visszajelzés érkezett, hogy mit látnak bele a jelbe, ami valójágban törzsi stílusban megrajzolt C-betűket ábrázol. Hiszen Cupra! Ami pedig szintén magyarázatot érdemel, hiszen a Cup és a Racing szavakból ered tehát a versenyek világa ihlette. A különböző TCR sorozatokban már láthatta is az értő közönség, de hamarosan a Brit Túraautó Bajnokságban is felbukkannak, igaz Leon formában, többek között az F1 hétszeres bajnokának, Lewis Hamiltonnak az öccse is egy Cuprát terelget majd. De vissza a hétköznapokba, illetve az utastérbe. Na, itt aztán már nem lehet letagadni a Leonságot, bármennyi Cupra emblémával is öntik tele. Ugyanakkor ezzel semmi baj. Különlegesebb egy átlagos Leonnál, a bronz varrások, a sportkormány, a karbonhatású betétek mind-mind a versenyszellemet idézik. Ami jó a Leonban az itt is jó, megspékelve a sportülésekkel és a Cupra gombbal a kormánykeréken, ami az üzemmódválasztó. Viszont, ami rossz a Leonban, az itt is rossz: nyugi, nincs belőle sok, igazából csak az infotainment kijelzőjére gondoltam. És ezen belül is csak az a baj, hogy a klímavezérlés kényelmetlen. Az ülésfűtést is itt kell állítani, a hőmérsékletet is, a légbefúvás erősségét, mindent, és túlságosan elvonja a figyelmet. Ráadásul a hőmérséklet szabályozója nem világít a sötétben. Este inkább meg sem próbálkoztam az állításával. Mindezektől eltekintve nagyon is logikus a kezelése, szép képet ad, ahogy a vezető előtti digitális műszerfal is, amely ráadásul többféle megjelenítési módot kínál. Hab a tortán a helykínálat. Hátul fejedelmi a lábtér, és a fejtérre sem lehet panasz, pedig próbálták kicsit kupésra csapni a tetőt. A csomagtér pedig szintén öblös, és még tetősínek is járnak, szóval, ha családi autónak akarják használni, akkor simán megfelel. Csak bírja a család gyomra a 310 lóerőt. Ugyanis ennyit facsartak ki a négyhengeres, kétliteres benzinmotorból. És ez még többnek is érződik, amikor a jobb láb beletapos a gázpedálba. Többféle teljesítményszint is elérhető a Formentor palettán, ez a legmagasabb, és őszintén szólva versenypályáért kiált. A 400 Nm szerencsére mind a négy kerék felé eljut a hétfokozatú DSG váltón keresztül. Utóbbi mondjuk szintén az autó gyenge pontjait gazdagítja. Pedig, amikor sikerül olyan ütemben nyomni a gázpedált, ami neki is tetszik, akkor 5 másodperc alatt százon van, ami igazán ülésbe passzírozó érzés. Utóbbi a kanyarokban is megmarad, csak oldalirányban, hiszen veszettül tapad az ívre.

Azonban CUPRA módban mintha hátra küldene több nyomatékot. Izgalmasan, avagy játékosan megindul a fara, de a menetstabilizáló gondoskodik róla, hogy ez ne forduljon át katasztrófába.

Persze kikapcsolható, de akkor már fegyverré válik a közúton a Formentor. Viszont a rajtautomatikához mindenképp ki kell kapcsolni, de a DSG váltó ügyetlenkedése miatt nem is annyira jó móka próbálgatni. A szerpentinen kanyarogni annál inkább. Viselkedésével meghazudtolja a crossoverségét. Valószínűleg addig fogom csak így érezni, amíg meg nem érkezik a CUPRA Leon, amiben közelebb ülök a talajhoz. Ám a Formentor elvitathatatlanul az örömautózásra készült, főleg a legerősebb változata. Szintén a Cupra mód morcosítja a kipufogóhangot, szörcsögéssel, durrogással fűszerezve, de az utastérben sajnos vagy nem sajnos a hangszórókból több henger szólal meg, mint négy. Nem rossz hangélmény, de kicsit vicces is az ablakokat lehúzva, meghallva a négyhengeres eredeti hangját. Ami már önmagában is szép morcos, amennyire egy négyhengeres az tud lenni, szerintem nem kéne elrontani kamuhanggal, fel kell vállalni. Ahogy a fogyasztást is. Mondjuk nem annyira vészes, a tesztátlag 10,6 liter lett, városban 13 liter körül mozog. Nyugodt országutazással, egy kis autópályázással 8-9 liter közé is lemegy. Már csak az árát kell elárulnom. Itt meg kell említenem, hogy kérhető „polgáribb” Formentor is, a kisebb motorokkal, de a VZ az igazi. Ez annyit tesz, hogy veloz, ami egy spanyol szó, jelentése: gyors. Szóval a VZ modellek a látványosabbak, ezek kérhetők a különlegesebb felniszettekkel, és ezek a drágábbak is. A legerősebb motorral 17,9 millió forintról indul az ára, de a minden földi jóval, vezetéstámogató rendszerek tömkelegével telepakolt, Beats hifivel, Brembo fékrendszerrel felszerelt tesztautó ára elérte a 20 millió forintot!