Hirdetés

Elkapott az Alfa-láz? A beszállás olcsó!

Piaci körkép: Mennyiért élvezhetjük az Alfázást?

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Úgy tartják, minden valamire való benzinvérűnek kell vennie minimum egy Alfát. Erre egész addig legyint mindenki, amíg nincs személyes élménye, utána viszont éjszakákon át bújja a hirdetéseket.

A 156-os talán a legnépszerűbb Alfa, finom dizájnmegoldásai és a hátsó rejtett kilincse könnyen rabul ejti az embert, a frissítés utáni már nem ennyire kívánatos

Van, akinek a hátán feláll a szőr, ha csak meghallja azt, hogy Alfa Romeo. Van, aki adott neki egy esélyt, de azt vallja, hogy soha többet, és van, aki imádja szereti, és szíve szerint nem hajtana mást. Titkon viszont az első két kategóriába tartozók is ugyanúgy átnézik az Alfa hirdetéseket, de beleugrani csak a nagyon bátrak fognak. Nincs túl jó híre egyik modellnek sem, mégis szinte minden sarkon szembetalálkozunk minimum egy Scudettóval. Annyira akkor mégsem rossz? Igazából de, csak minden orvosolható, amíg legalábbis tart a szerelem, vagy az ember pénztárcája. Egy Alfát ugyanis megszerezni egyre olcsóbb, átnéztük a kínálatot, vajon mennyiért lehet belépni ebbe a rendkívül összetartó, szűknek nem igazán mondható csapatba.

A lassan veterán 33-as és 75-ös fenntartása nem csak drága, nehéz is, előbbiből komoly rozsdásodási hajlama miatt átlagos példányt nehéz találni, 75-ösből is csak 3 van fent, de ez még hátsókerekes

A 156-os kombi kivitele is igencsak keresett, motorkínálatában ugyanúgy megtalálhatóak a bajos, de erős és pörgethető Twin Spark motorok, mint a dízelek, az emelt Crosswagon kivitellel az Audi allroad kivitelét gondolták tovább

Sokan tartják úgy, hogy régen minden jobb volt. Az Alfák közül is a veterán, vagy közel veterán darabok a legértékesebbek, amikből a hazai piac nem igazán bővelkedik. Hogy kicsit egyszerűbb legyen a kép, érvényes magyar forgalmis autókat kerestünk, de így is érdemes megemlíteni, hogy jelenleg egyetlen 1985-ös Alfettát is kínálnak, igaz forgalomból kivonva. Az olasz szedán csak kívülről tűnhet unalmasnak, főleg az utolsó ráncfelvarráskor ráaggatott rengeteg műanyag miatt, vezethetőségre viszont korának egyik legjobbja volt. Remek súlyelosztását a hátsó differenciálművel egybeépített váltóval érték el, az úttartást pedig az elöl többlengőkaros futómű és rengeteg stabilizátor biztosította.

A 145 igazi hot hatch, főleg a 2,0 literes TS motorral, de 1,6-os boxerrel is megtalálhatjuk, nem csak ebből, a frissítés utániból, de az eredeti 145-ből is akad jó néhány

Hirdetés

Fiatalabb, a hot hatch élményt viszont szintén jól hozza a csinosabb vonalakkal ellátott 147-es. Kétliteres 150 lóerős Twin Spark motorral és akár robotizált automata Selespeed váltóval is van bőven

33-asból nem valami erős a kínálat, pontosabban az egyetlen 105 lóerős boxermotoros mellett kettő darab S 16 QV kivitelt kínálnak, ráadásul az egyik összkerekes, viszont 2 millió forint alatt egyik sem elérhető. Ezek már inkább garázsban megőrizendő valódi klasszikusok, viszont az új Giulia előtt hosszú ideig az utolsó hátsókerekes Alfa, a 75 igencsak olcsón megszerezhető, persze mindegyik foglalkozós példány. Az örök sláger 145/146 páros már a modernebb vonalat követi, van is belőlük dögivel ráadásul motorkínálatuk is igencsak széles. Sokan szeretik az 1,6-os boxert hangja miatt, mégis legtöbben valamelyik Twin Spark motorral választják. A megduplázott gyújtósorú négyhengeresekből a kisebbik Alfában 1,4, 1,6 és 2,0 literes méretben kerültek. Utóbbiból jelenleg egyet sem találni, 156-osból annál inkább.

Nem szabad kifelejteni a sportos és nagyon csinos kétajtós kupé GT-t sem, bár ára még kicsit magasan van. 155-ből már egyre kevesebbet találni, egy V6-os példány igazi kincs, a sornégyesek viszont egész alacsony áron megszerezhetők, és maga a 155 egy igazán sportos szedán

Használt Alfa Romeók árai a Hasznaltautó.hu jelenlegi hirdetései szerint
Évjárat Ár
33 1988-1994 2 000 000-2 280 000
75 1987-1992 350 000-755 000
145 1995-2001 199 000-535 000
146 1996-2000 90 000-600 000
147 2001-2010 399000-1999000
155 1992-1997 200 000-1 250 000
156 1998-2005 180000-2500000
159 2005-2011 1 150 000-3 999 999
164 1990-1995 300 000-815 000
166 1998-2007 400 000-2 190 000
Brera 2006-2010 1 990 000-4 799 000
Giulietta 2010-2017 2 150 000-9 790 000
GT 2004-2009 735 000-2 500 000
GTV 1996-2004 540 000-2 390 000
MiTo 2008-2017 1 499 000-3 190 000
Spider 1997-2009 745 000-4 599 000

A 2005-től piacon lévő 159-esre anno még a németek is elismerően bólintottak, stílusa megkérdőjelezhetetlen, vezetni sportosan is lehet, váltója és futóműve közvetlen, bár maga az autó nehézkes, a súlyos érzet viszont a biztonságérzetet is hozza magával

Még most is az egyik legszebb szedán a 156, meg persze az egyik legszebb kombi kivitel címmel is büszkélkedhet a Sportwagon. Ahogy a 145-nél, itt is a Twin Spark motoros kivitelek a legkeresettebbek, itt viszont az 1,6-os és a 2,0 literes mellett 1,8-as is elérhető. Egy Alfát csak megszerezni egyszerű, fenntartani jóval nehezebb, a TS motorokról is horror történetek terjengenek összekuszált szelepekkel és elfordult vezérműtengelyekkel, nem beszélve a fogazását vesztett vezérműszíjakról. Karbantartást mindegyik motor igényel, az olaszok négyhengereseire viszont ez hatványozottan igaz, ugyanis ha nem cseréljük viszonylag sűrűn az olajat, amiből szintén nem mindegy, milyet kap – az Alfások a Seleniára esküsznek – akkor hamar beüthet a baj. Több próbálkozásról is hallottunk a felújított TS motorokkal kapcsolatban, viszont egyik esetben sem teljesített már úgy, ahogy annak idején. Egyesek a 200 000 futott kilométert mondják a TS motorok halálának, ha viszont élete során tényleg minden szükséges karbantartást és szervizt megkapott, életük persze hosszabb is lehet. Ilyen, vagy egyáltalán követhető előélet persze elég ritka.

Valódi csemege a GTV, még éppen találni 1 millió alatt, sorozatos hibái miatt viszont eléggé kikopott a kínálatból, csak az igazán szerencsések, meg persze a tunerek képesek még életben tartani

A 156 dízelmotorral is megtalálható, bár az igazi Alfa fanok között tabu az 1.9 JTD. Ugyanakkor megbízhatónak mondható a gázolajos, fogyasztása is igencsak kedvező. Váltókból egyébként a kézi az elterjedt, viszont ahogy több modelljéhez, a 156-oshoz is elérhető volt a robotizált, Selespeed névre hallgató automata váltó. Az automatizált kézi szerkezet akár a kormányról is kapcsolható, szervizelése viszont körülményes, ugyanis a hidraulika beállításának minden pontjának tökéletesnek kell lennie ahhoz, hogy a váltó jól működjön. A Walter de Silva által rajzolt 156-ost Giorgetto Giugiaro kezeire bízták a ráncfelvarráskor, a technikában is rendbe szedtek néhány dolgot, a valódi rajongók szemében viszont az eredeti 156-os az igazi, ha lehet, fa kormánnyal. A kisebbet keresőknél a fiatalabb 147 jöhet szóba, a formás Alfa szintén viszonylag alacsony áron már megkapható, de a stílusnak ára van, a karbantartás és a szervizelés rendszeres, mind elektronikai, mind mechanikai részét tekintve.

Kabrióból is van, a Spider név több generáción át öröklődött, legutóbb a Brera nyitható tetős kétülésese kapta meg. Előbbinél a GTV-re igaz műszaki kényességhez még a tetőmozgató mechanika problémái is társulnak

A 156 és a Giulia között gyártott 159 korának szintén egyik legszebb szedánja, igazából még ma is rendkívül kívánatos. Igazi divatdiktátor, vérbeli Alfa, vezethetősége is páratlan, a váltó kimondottan súlyosan kapcsolható, a kormányzás és a futómű rendkívül közvetlen. Elektronikai problémák szintén gyakran üthetik fel a fejüket, mint például az ablakemelő-kapcsolók rakoncátlankodása, de az Alfa motorjaira jellemző kényes pontok nála is megtalálhatóak. Sokan azért választották az 1,9-es JTD-vel, mert jellemzően megbízhatóbbnak bizonyult a benzinesnél. Hangja csúnya, viszont rendkívül nyomatékos és erős motor, fogyasztása viszont kedvező. Ha valami nagyobbra vágynánk, ott van például a 164 vagy a 166. Stílusosan laza üzletemberek autója, ahogy azt a korabeli fotók is bizonyítják. Fénye persze rendesen megkopott mára, azért még mindig tekintélyes és borzasztóan kényelmes modell, előbbit egymillió alatt megkapjuk, utóbbiból vannak jó állapotban fennmaradt példányok egészen magas áron is. Persze érdemes megemlíteni a GTV-t és nyitható tetős verzióját, a Spidert is. V6-os motorral igazi fenevad, aki kifog egy kevésbé kényes példányt, igazán szerencsésnek érezheti magát, bár árukat még egészen magasan tartják. Az Alfázás drága mulatság, senkit ne tévesszen meg az alacsony beszerzési ár. Persze van, hogy nem lehet ellenállni, és az örök autóvásárlási szempontnak, miszerint valami látványosat, különlegeset keres a delikvens, amivel megnézik az utcán, maximálisan megfelel bármelyik Alfa Romeo.

A 166, illetve annak frissített kivitele óta nem volt ekkora autója az Alfának. Pedig sokan vágynának ismét ekkorára. Korában a némi stílusra vágyó üzletemberek választották, ma szintén egész olcsón megkapható, de a márkára jellemző hibákkal illetve kényes karbantartási igényével számolni kell

Hirdetés

Hozzászólások

  • 2017.10.27. at 19:13
    Permalink

    Alfa 155 2.0-ám van 13. éve. 440000 km-nél hengerfejes mert lenni… Ennyit a szarolaszról.

    Kiváló autó, semmi hibája nincs, nem rohad jpbban mint más, sőt….
    motor-váltó kiváó, még kuplungcserém se’ volt. Fél, féltengelycsukló, kormányösszekötő cserélve lett természetesen…

  • 2017.10.27. at 19:13
    Permalink

    Te új autóról beszélsz vagy használtról mert úgy érteném a kérdést.
    Új autót mindegy hogy mit veszel a megbízhatóság mindegyiknél adott. (a dízel rövidtáv meg részecskeszűrő regeneráció kérdése, igazából az nem oda való)
    Használtnál minden autónál van buktató lehetőség mindegy a márka.
    Vannak tipikus megmondó oldalak a kihaénnemtudom jobban Totalcar is ilyen, na ők azok akik okoskodnak aztán az autóikra öntik a pénzt mert van nekik.
    Egy jó tanács ne más döntse el hogy te melyiket válaszd, inkább annak nézzél utána itt a neten is lehet hogy az adott motorral szerelt megvásárolni kívánt autónak milyen buktatói hibái lehetnek.
    Vannak itt olasz (alfás) autósok akik a legtöbbet tudhatják az adott típusról ha nekik is olyan van.
    Új autóként a V40 Volvo nemsokára kifutó széria lesz mert jön belőle majd az új.
    Várd meg míg ők is reagálnak hátha tudnak érdemben költségekben ötletet adni.
    Csalfaromeo hozzászóló azt hiszem a nevében is benne van már nyúlt mellé valamivel.
    Integrale na ő az akitől én is kikérném a véleményét.
    Én a 146 boxer TS JTD 156 vonalat ismertem jobban még szervizből ezekhez az újabbakhoz nem szívesen kommentelek mert nincs igazi tapasztalatom velük.
    Én sosem voltam Alfás pedig dolgoztam ilyen helyen vagy 20 évvel ezelőtt, de esküszöm én is rákívántam az utóbbi időkben a márkára mert polgári ferrarit látok benne nem tudom miért.
    A VW konszern is rá akarta tenni a kezét a márkára, talán most is, de még bizonyos neves motortervezők is odavannak az olaszos életérzéstől amit én megértek miért van.
    A volvozást meg tudod azt nem kell senkinek elmagyarázni milyen.

  • 2017.10.27. at 19:13
    Permalink

    Sziasztok!

    Jó, hogy ezt a cikket megtaláltam.

    Kicsit hezitálok, tervezek új autót venni. Kicsit OFF, de talán tud valaki segíteni nekem:).
    12 éve Volvozom, tervezem a cserét lassan. S40el kezdtem, most C30 van.

    Kettő befutó van. V40 és Giulietta.

    Kell félnem az Alfától? Nem lelakottat nézek, még az új belépő is képbe jöhet a 120 Le motorral.
    Mindennap használom, Budapesten napi 20 kmt megyek, 2 hetente autópálya 2-400km és évi egy két külföld pár ezer kilométerrel.
    Mennyire megbízható szerintetek? Nem szeretnék vele az úton maradni, valamint reggel sem szeretném, amikor megyek a munkába, hogy nem indul.A Volvokban megszerettem a minőséget, megbízhatóságot és biztonságot.

    Felejtős számomra ez az olasz fellángolás? Már vagy 3 hete ezzel kelek és fekszem:).

    Köszönöm és szép napot!

  • 2017.10.27. at 19:13
    Permalink

    Van egy 2008-as 1,9 JTDm 159-es Sporwagonom. 280.000 km van benne. Még mindig minden működik. Ami tönkre ment 2008 óta : 3db. EGRszelep és egy MAP szenzor.

    A páromnak van egy 2001-es 1,9 JTD 156-ose. 310.000 km van benne. Minden működik rajta. Ami tönkre ment : semmi ! Csak 1-szer kellett felújítani a futóművet ami kényes ennek a típusnál.

  • 2017.10.27. at 19:13
    Permalink

    Én a kilencvenes évek elején vettem egy Alfa Rómeó Guliettát a nyolcvanas évekből. 1,8 benzines iker karburátorost.Az valódi élmény autó volt bár a váltója különösen az egy – kettőt kissé nehézkesen vette.Azt mondták ez típus hiba,így aztán nem is erőlködtem a javítással.Egyszer nagyon kellet időre megjárnom a Budapest – szegedi utat még a régi ötösön.Azóta is jó időnek számító egy óra húsz perc alatt Szegeden voltam.Az autó átlag fogyasztása egyébként 11 liter körül megállt.Kényelmes családi járgány volt viszonylag nagy csomagtartóval.De mivel akkor épp ő volt a családban a harmadik autó ezért idővel maradtak az egyszerűbb konszolidáltabb munka Ladák meg Fordok,Fiatok.Azóta csak egyszer volt egy testvér márka a kezem között, mégpedig egy Lancia Thema V 3.0-es.Az is a veszett családapák nagy helyet adó autója volt.

  • 2017.10.27. at 19:13
    Permalink

    alfák sosem tetszettek, egy van amire azt mondom nem rossz, az a 159-es, de már az is idejét múlt. nekem túl búcsúsak en bloc. az új zsüli meg összelopkodott, már nem búcsús az igaz nem néz ki rosszul, de nem egy merész/előremutató egyéniség.

  • 2017.10.27. at 19:13
    Permalink

    Nem mindegy milyen állapotú autót választ az ember! Minél jobb állapotban van az autó akkor persze a vételár is ehhez igazodik! Sokan szerintem ebbe a hibába esnek olcsó legyen, olaj cserén kívűl ne kelljen rá költeni és menjen is mint állat! A mesében sincs ilyen nemhogy egy sportos márkánál, tizenévesen nem kevés km-el. Egy TS motorral bevallottan 200 e km körül nem mertem volna én se belevágni! Vagy ha igen, akkor viszont benne van a pakliban, hogy közeleg a motorgenerál, motorcsere, esetleg taposom amíg bírja aztán bontó! Talán a legjobb megoldás hogy nem mindennapi ingázáshoz használjuk, hanem második autóként, hétvégi kiruccanásokhoz. Ekkor már érdemes minél nagyobb motorral megvenni, még ha fogyaszt is rendesen, de ekkor már tényleg úgy megy ahogy az ember elvárja! Egy dolog biztos, hogy minden egyes km élmény egy jó állapotú ALFA-val!

  • 2017.10.27. at 19:13
    Permalink

    Az Alfa tényleg szép kocsikat gyárt de rászolgált a negatív hírére. Egy autó ne arról szóljon már hogy el tudok e jutni vele 3000km-el arrébb gond nélkül! Kényesek ,az átlagnál jobban és ezen semmi nem változtat. Soha nem vennék mert nekem a tartósság és megbízhatóság a fontos.

  • 2017.10.27. at 19:13
    Permalink

    [i]“Az Alfák közül is a veterán, vagy közel veterán darabok a legértékesebbek, amikből a hazai piac nem igazán bővelkedik.”[/i] Ez nagy igazság, a 90-es évek SZ-i, a 70-es évekből a Montreal vagy a legendás GTV valóban megbecsült tagjai a gyűjtői elitnek. Privát kollekciókban gyakrabban fut össze Maseratival vagy Alfával az ember mint pl a feljövő BMW-vel, (pláne Audival) és ez még a német rendezvényekre is igaz. Feltéve persze ha levonjuk a gyári jelenlétet…

    Érdekes volt látni hogy pl mennyi S.Z. jelent meg privát gyűjteményekben (olyan kevésbé prominens rendezvényeken is mint a holland Interclassic brüsszeli zsebrendezvényén ([url]http://autossagok.blog.hu/2016/11/22/elmenyek_a_brusszeli_interclassicsrol#gallery-1479845861_3[/url])).

    Persze ez nem az átlagos használatra való autókról szól, így megértem hogy kimaradtak a cikkből 🙂

  • 2017.10.27. at 19:13
    Permalink

    A 156, 147 és 159 korának legjobb prémiumautói közé tartozott, belső anyagok, vezetési élmény (amennyire egy elsőkerék-hajtású autó csak lehet), de főleg a dízelmotorokban elért áttöréseknek (első Common railek, valamint szinte 2010-ig folyamatosan az új fejlesztések).

    Sajnos az igényes konstrukciók néha szervíz-igényesek és volt 1-2 félresikerült fejlsztés is (amelyek leginkább a TS benyákat érintik), ezért a JTD az evidens választás.

    Nekünk 2 db 147-esünk volt ([url]http://autossagok.blog.hu/2014/08/21/oda_a_147eshez[/url]), imádtuk. Az a JTD, amelyiket újonnan vettem eddig az egyetlen hibátlan autóm (a másik TS mindössze 1 bő évig volt nálunk, sötét múlttal érkezett, de tette a dolgát az is), a családi 146-os pedig valami bő 15 évig szolgált hűségesen.

Vélemény, hozzászólás?