Ezer lóerős, zöld rendszámos Ferrari érkezett

Hat évvel az első hibrid, a LaFerrari bemutatása után, megérkezett az SF90 Stradale, ami már egy plug-in hibrid. A névadás ismét szimbolikus, hiszen a Scuderia Ferrari, tehát a versenyistálló 90 éves fennállására utal és az idei F1-es gépnek is ez a neve (Stradale nélkül). Így nem megleő, hogy a Formula 1-es technika sem maradt ki a sportautóból.
Az SF90 Stradale ezer lóerejét a 3,9 literes, V8-as benzinmotor és három villanymotor dobja össze. Az év motorjának választott benzines egység 780 lóerőt ad bele a közösbe, a három villanymotor pedig összesen 220 lóerővel támogatja meg. Közülük az egyik az F1-ből ismerős MGU-K egység, ami a fékezéskor keletkező energiát hasznosítja. Ezt a hátsó tengelyhez kapcsolták, a motor és a váltó között, míg a másik kettő az első tengelyt hajtja, kizárólag akkor, ha az autó eDrive, tehát tisztán elektromos üzemben működik. Ebben a módban a 135 km/h tempót is képes elérni az SF90, bár azt nem árulták el, hogy mennyi ideig képes tartani a benzinmotor aktivizálódása nélkül.
Az „eDrive” mellett a hibrid az alapértelmezett üzemmód minden induláskor, emellett választható még a „Performance”, amikor a benzinmotor ereje mindig rendelkezésre áll és tölti a 7,9 kWh-ás akkucsomagot, illetve a „Qualify” (időmérő), amely folyamatosan biztosítja az ezer lóerőt a vezető számára. Ezt a hatalmas erőt nyolcfokozatú, duplakuplungos váltó továbbítja a kerekek felé, amelynek a hátrameneti fokozat kiiktatásával 10 kilogrammról 7 kilogrammra csökkent a tömege. Persze azért lehet tolatni az autóval, csak épp kizárólag eDrive üzemmódban.
A hibrid rendszer tömegtöbbletét a karosszéria kialakításával kompenzálták. A könnyű kasztnival így sikerült 1570 kilogrammon tartani a sportautó tömegét, ami 1,57 LE/kg lóerő-tömeg arányt eredményez. A gyorsulása is elképesztő, hiszen 2,5 másodperc alatt eléri a 100 km/h tempót álló helyzetből, a végsebessége pedig 340 km/h. A tisztán villanyhajtással megtehető kilométerek száma pedig pont 25.