Hirdetés

Fiat 124 Spiderrel a Transzfogarasira

Fiat 124 Spider 1.4 MultiAir T teszt

Először az MX-5-höz hasonlítgatod, aztán rájössz, hogy szükségtelen. A 124 Spider nem kevésbé vérpezsdítő olasz sportautó, mint elődje.

Már az elején ellövöm a kedvenc képet: társunk, a Fiat 124 Spider, háttérben a Transzfogarasival

Van egy sztorim: kissé hosszú, de élménydús, és ez csakis egy olasz sportautónak köszönhető. Két hete jött a hívás hazánk legnagyobb és egyben leglelkesebb drift-csapatától: „Készülj Márk, két hét múlva jössz velünk Romániába forgatni. A Transzalpinán rendezik a Román Drift Bajnokság évzáró versenyét és meghívtak minket.” Ekkor kissé megállt bennem az ütő: az a híres Transzalpina? Amiről annyit hallottam már? Ahol tényleg nincs egy méter egyenes sem? Na ne! Ráadásul onnan már közel van a Transzfogarasi is, ahová régi álmom eljutni. Ide valami méltó autó kell. Mondjuk egy Fiat 124 Spider, ami éppen akkor járt nálunk. Minden kiadta. Egy hátsókerekes roadstert pedig hol is lehetne jobban tesztelni, na jó, igazából élvezni, mint a hegyekben. Vágjunk bele!

Továbbra is tudnak rajzolni az olaszok, szerencsére van is miből ihletet meríteniük. Nem érezzük túlzónak a múltidézést, tökéletes az összhang

Jellegzetes motorháztető és sárvédő-domborítások. Még a púpos jelvényeket is elhisszük

Olyan gyorsan történtek az események, hogy már csak akkor eszméltem rá, hogy milyen tökéletes is az élet egy olasz sportautóval, amikor valahol a Transzfogarasi út havas csúcspontján rápillantottam a Fiat 124 Spider elképesztően gyönyörű retro vonalaira. Teljesen mindegy volt, hogy tűzött a nap, vagy éppen lefeküdni készült már, az olaszok múltidéző formaterve lélegzetelállítóan jól áll a Mazda MX-5 alapokra építő, és hozzá hasonlóan Hirosimában összeszerelt roadsternek. Éjszaka érkeztünk meg egyébként a driftverseny helyszínére, némi drukkal, hogy valóban nyitva lesz-e a híres Transzalpina, ahogy a Google Maps és a Waze mutatja. Tipp az ide indulóknak: ugyan állítólag október 30-án zár be véglegesen a két főszereplő útszakasz, igazából bármikor korlátozhatják őket egy váratlan havazás alkalmával. Indulásunk előtt is ez történt, de nyugodtan lehet a két navigációra hagyatkozni, azok mutatják, hogy mikor vannak valóban nyitva.

Kietlensége teszi varázslatossá a Transzalpinát. Érdemes hát egy sportautóval bezengeni a környéket, még ha a 124 Spider nem is szól olyan disznó módjára. Ő sokkal finomabb annál

Néhol jó minőségű aszfalton, néhol Daciákkal tömött falvakban, néhol gyanúsan romos hidak és sziklafalak között vezetett az út, már, ahol volt. Olyan helyeken, ahol kevésnek érezzük a kézzel pillanatok alatt lepattintható vászontetőt medvetámadáskor. Majd következett a Transzalpina kanyargós szerpentinje, finom havazással, tejköddel, mellettünk húzódó szakadékkal. Tényleg minden tudásomat igényelte, de a LED-es fényszórók és a hosszú motorháztető mutatta utunkat, utóbbin a két jellegzetes motorháztető-domborítással. Nem csak trapéz hűtőrácsával, de izmos sárvédő-szélesítéseivel is az 1966-os elődöt idézi. Vita tárgya lehet, hogy melyik szebb: az MX-5 vagy a 124 Spider, de engem az ezüst ablakkeretekkel és bukóketrecekkel eléggé térítenek az olaszok.

Szerencsére mindkét 124 Spider verzió puhatetős, így Abarthként is élvezhetjük ezt a gyönyörű sziluettet és a pazar szélvédelmet

Innen nézve már hamisíthatatlanul MX-5, ám az ülések még a japán fivérénél is kényelmesebbek

Aztán gyorsan szétszaladt a rózsaszín köd, amikor rádöbbentem, hogy optimistán pakoltam párommal az utazásra. Köztudott tény, hogy az MX-5-nek, ezáltal a 124 Spidernek is az egyik legnagyobb hátránya a korlátozott helykínálat. Bizonyos magasság felett kiesik a látókörből vásárláskor – még nekem is a fekvő üléspozíció a megfelelő – és csomagjainknak sem jut túl sok hely. Meg kell hagyni, ügyesen mélyített a csomagtér, ezáltal két kézipoggyász éppen elfér egymás felett, körülöttük viszont szűk rések maradnak, és az utastérben is minimális helyet ad az a három tároló. Na persze aki ilyet vesz, annak ott a bankkártyája, nincs szüksége cuccokra, vágták a fejemhez. A “magasélet problémái, de magam nem a potenciális roadster-vásárlók közé tartozom. Azt is megértem, hogy az utastér a vezetés élvezetéért született, szerpentinezéskor nem is panaszkodtam.

Más a váltógomb, de éppen ettől kényelmesebb is. A műszerblokk feletti bőr rész szintén finomítás. Viszont itt is egy pöccintéssel kilőhető a menetstabilizátor, muhaha

Legnagyobb szívfájdalmunk a 140 literes csomagtér volt, ami kézipoggyász-süllyesztéssel is kevésnek bizonyult kettőnknek. Bár tél van…

Tud azonban olyat is az Alfa Romeónak indult, majd mégis Fiatnak jelvényezett 124 Spider, amit csak kevés autó: ha befértünk, hihetetlen kényelmes. Mondjuk ezzel párom tudna vitatkozni, akinek néhány párna is jutott az ölébe. Ezúton is millió csók neki, hogy támogat hóbortomban. Visszatérve a komfort okára: az olasz roadster még az alapjait adó testvérénél is puhább bőrüléseket kap. Néha 700 kilométert nyomtunk le egyben, mégis frissen szálltunk ki. Ki merem jelenteni, hogy jobb túrázó, mint az MX-5 (ezzel mondjuk vitatkoznék – a szerk., aki hasonló távon MX-5 NC-t nem csak vezettem, benne aludtam, de még cikket is írtam). Több bőrt kapnak egyébként az ajtókárpitok is, és olyan apró finomságokat is elrejtettek, mint a felül bőrözött műszerblokk, vagy éppen a vaskosabb, ezáltal valamivel kényelmesebb váltógomb.

Mindkettőjük abban jó, amire építették őket. Az egyik jól megy keresztbe, míg a másik kényelmes túrázó. Nem nehéz kitalálni, hogy melyik-melyik

Hirdetés

Kicsivel több mint 200 km tömény szerpentinezés várt ránk, amikor eldöntöttük, hogy nekivágunk és felkutatjuk a Transzfogarasit. Tud ám farásztó lenni a kanyargás, mindez nem is túl haladós persze, de megérte

Teltek a napok, élveztük a gumifüstöt-okádó gépsárkányok nem hétköznapi látványát a gyönyörű hegyvidéken, de ideje volt célba venni a Mennyországot, a híres Transzfogarasi utat, ami legnagyobb szerencsénkre éppen nyitva volt. Nem hazudott Jeremy Clarkson, a Transzfogarasi tényleg egy másik dimenziót képvisel az autóutak között. A hangulata leírhatatlan, még ha az útburkolat minősége mára nem is olyan jó. Szerintem soha, egyetlen váltóművet sem volt alkalmam ennyiszer kapcsolni, de a 124 Spider és az MX-5 elképesztően pontos és rövid úton járó 6 fokozatú kézijét lehetetlen megunni. Majdnem olyan gyorsan lehet vele kapcsolni, mint azokkal a szekiváltós driftautókkal, amikért nekivágtunk az útnak, a kormánymű pedig olyan közvetlen, hogy elég csak rágondolni, már rajta is van a kigondolt íven.

Mitől varázslatos a DN7C útszakasz? Pillanatok alatt lesz őszből tél. Érdemes egy káposztás buktára benevezni az út menti boltokban, ahol egyébként magyar eladók várnak

Már annyiszor végigmentem rajta szimulátorban, élőben azonban mégis teljesen más élmény a Transzfogarasi. Elképesztő, hogy az őszi kabriós időből pillanatok alatt lesz tél. Színes őszi erdő után havas hegyek fogadnak minket, kiérve a Ceaușescu-korszak maradványaként ékeskedő fél-alagutakból. Gyorsan körvonalazódott, hogy jobb autót nem is választhattunk volna ide, az 1,4 literes MultiAir is éppen elég vadítóan szól, még ha nem is olyan harapós, mint a Mazda. Gyorsan összevetettük őket: köbcenti és erő alapján az 1.5-ös MX-5 konkurense a sima 124 Spider, a turbóval párosított 140 ló mégis a 2,0 literes japánnal tartja a tempót. Persze hátránya is van a turbómotornak: a 124 Spiderből hiányzik az azonnali játékosság, hiszen 2000 fordulat/percig tátong a turbólyuk, majd ötezernél ismét elfogy az ereje. Kárpótolhat, hogy a két érték között viszont komolyabban ver hátba, és ott tartva bizony azonnal lép is. A turbósüvítés hab a tortán.

Ha van hely, ahol igazán értékelni tudjuk azt a híres 50-50%-os tömegelosztást, az fent van a hegyekben

Csak nagyon optimális körülmények között képes farlöttyintésre, de még úgy is gyorsan elforognak az ívbelsők. Kéne bele a sperr, ugyanakkor az 1,5 literes MX-5 anélkül is képes volt fánkokat rajzolni

Az együtt megtett 2000 kilométer arra is rávilágított, hogy a 124 Spider nem csak strapabíró, de közel olyan takarékos is, mint japán fivérei, hiszen több száz kilométer hegymászás után is megállapodott 7,7 liter/100 km-es átlagban. Mibe kerül a vezetés legközvetlenebb élménye? A tesztautóhoz hasonló Lusso felszereltségű Fiat 124 Spider alapára éppen 8 millió forint alatt marad, ám most ajándékba adják a prémium csomagot, ezzel együtt pedig a tolatókamerát, a 3D navigációt és a komfortnyitást, -indítást. Van választási lehetőség: a 124 Spider puhább, finomabb, külsőleg szerintem az összhang is jobb, ugyanakkor szinte mindent meg tudott tartani, amit szerettünk az MX-5-ben. Bravó, Fiat!

A japán-olasz együttműködés egyik legékesebb terméke jött létre. Rég volt Fiat jelvényt viselő autó ennyire jó!

Hirdetés

Vélemény, hozzászólás?