Finomáru. Mercedes-Benz CLA 250 teszt

Az a terve a Mercedesnek, hogy 2020-ra elveri az Audit és a BMW-t a német prémiumtrió különversenyében. Ennek megfelelően nagy erőkkel bővíti modellpalettáját - kompaktjai látványosak, fiatalosak, dinamikusak, s hogy a CLA négyajtós kupét még inkább szeressük, Magyarországon készül. Tavaly dízelként próbáltuk, most szintén négyhengeres, de benzinmotorral vendégeskedett nálunk.


[BANNER type="1"]
A tesztautó persze megint AMG-csomagos volt, szóval újra átéltük, újra átéltem azt a döbbenetes hatást, amit kivált az utca népéből. Na ja, bizonyos szögekből megosztó a formája, azonban az összkép egyértelműen megnyerő. És erősebb, részletgazdagabb, jó értelemben agresszívabb ez a forma, mint amilyennel a másik „magyar” kompakt négyajtós, az Audi A3 Limousine bír. Hogy a győri egy klasszikus szedán, a kecskeméti CLA meg kupé? Nos, annyiban az, hogy ajtajai keret nélküliek, hogy a lejtős tetőív miatt a hátulról/hátra ki/beszállás picit problémás, s a hátsó fejtér sem az igazi. A lábtér rendben van.

A forma oltárán még a szűk raktérnyílással adózunk. A csomagtér nem apró, 470 literes, de a rakodóperem magas, az üreg mély és lapos. És? Cserébe az A-osztályos utastér vörös cérnával varrott fekete bőrös, a műanyagok puhák, a minőségérzet tökéletes. Ez tényleg prémiumautó. Amibe bele lehet kötni, az a középkonzol tetején fixen trónoló kis monitor – tán elegánsabb lett volna úgy megoldani, ahogy az Audinál láttuk, eltüntethetően. De azért együtt lehet élni a látványával, a képe éles, a kezelése pedig a könyöklő előtt figyelő tekerő/nyomógombbal pofonegyszerű.

Az integrált fejtámlás kagylóülés kellően mélyre engedhető, a lapított aljú kormányra öröm rámarkolni. Fémesek a dekorok, fémesek a pedálok, mini váltófülek bújnak a volán mögött – sokat sejtető a hangulat. A száraz számadatok is fokozzák az izgalmat, mert a 2,0 literes, közvetlen befecskendezéses, változó szelepvezérléses turbómotor 211 lóereje, a már 1200-as percenkénti fordulaton ébredő 350 Nm-es nyomaték, a 240 km/órás végsebesség és a 6,7 másodperces 100-as sprintidő is tiszteletet parancsoló értékek. A gyorsulás összkerékhajtással különben egy tizeddel lehet jobb – a 45 AMG csúcsmodell esetében széria 4Matic rendszer 380 ezer forintos, relatíve szerény felárral dízelmotorhoz (még) nincs, csak ehhez a 250-eshez rendelhető.

És milyen a gyakorlatban a tehát alapból szimpla kétkerekes és „rossz” helyen, azaz elöl hajtó CLA 250? Valóban gyors? Valóban az, de úgy, hogy közben nem az a nyomjad neki karakter. Joggal nem kritizálható a hajtáslánc egyik eleme sem, mégis azt vettem észre, hogy némi kíváncsiskodás után inkább élveztem az autó nyugodt, stílusos, különleges, csillagos hangulatát, napokon át lassan mentem vele, zenét hallgattam, és amikor csak lehetett, hátraküldtem a jókora tetőablakot. És így nem zavart az izmos, rugalmas, ám akkor is csupán 4 hengeres motor nyöszörgése, alapjárat-közeli dízeles csörgése-zörgése. Mert bizony nyitott ablaknál és/vagy az utca népe által tisztán hallhatóan csörög-zörög az alapjárat közelében, ami kissé illúzióromboló, na.

De aztán tempóval kiderül, hogy ez a benzines CLA sokkal finomabb a dízelnél – vitának helye nincs. A valamivel könnyebb orrát ő is tolja kifelé az ívről, de hangyányival kevésbé. A 7G-DCT kettős tengelykapcsolású automatizált váltó Sport módban elég gyors, a gázreakció jó, a fék adagolhatósága és ereje példás, a sebességfüggő rásegítésű "direktkormány" egész közvetlen. Az elöl MacPherson, hátul multilink felfüggesztéses ültetett sportfutómű már-már könyörög a tükörsima útért, ennek hiányában és a 225/40 R18-as gumikon viszont kemény, nagyon ráz az egyébként kikapcsolt menetstabilizálóval is bolondbiztos kocsi. (Apropó, a Mercedes-Benz idén februártól minden új személyautóhoz „ingyen” vezetéstechnikai képzést nyújt.)

Manuális váltós 250 nincs, aki három pedált taposna, a 180-asokat vagy a 200-asokat válassza. Benzinesben, dízelben is. A 250 bezzeg a német autópályán majdnem 250-nel hasíthat, a magyaron meg 130-nál halk, az útfogása kiváló. Fogyasztása sem bántó, bár a gyári 6 liter körüli étvágy csak országúti andalgással reprodukálható. Nekem vegyesben 8,5 jött ki, s kaptam a fedélzeti zöldmestertől 40, máskor 90 százalékot is az Eco Displayen. A stop-start széria, a 0,22-es légellenállási együttható ugye rekorder.

A CLA-ból a kilátás minden irányban erősen korlátozott, bölcs, ki ha teheti, az extralistán legott bepipálja a parkolóradar és mindenféle asszisztens-rendszerek opciót. Hogy ne bontsa le a csinos lökhárítókat, hogy tudja, az autó vészfékezős ráfutásgátlóval, holttérfigyelővel, fáradtságfigyelővel vigyáz rá és utasaira. Figyelmezteti, ha nem tart biztonságos követési távolságot, sávot is tart aktívan. Parkolóhelyet keres, párhuzamosan és merőlegesen is bekormányozza magát, hurrá.

A CLS kistestvéréért alapból 8,4 millió forintot kér a Mercedes, ezért az összegért 122 lóerős CLA 180 dukál 1.6 benzines turbómotorral. A legolcsóbb dízelmotoros, a Renault-féle 1.5 dCi 109 lovas és 180 CDI nevű verzió minimum 8,8 millióért fogyaszt 100 km-en elvileg 3,9 liter gázolajat. Ez a CLA 250 listán 11,3 millióba kerül, s mire ilyen dögös lesz, egyebek mellett kétzónás digitklímás, elöl ülésfűtéses, navigációs, karbontükrös, tolatókamerás, bi-xenon fényszórós, stb., addigra 16,4 millióig szökik az ára. Naná, hogy irdatlan drága, s ár/értékben, ár/praktikumban sincs sehol, de ez más világ, nem a racionalitásé. Azt azért még jó tudni, hogy 4 évig vagy 120 ezer kilométerig díjmentes a karbantartás, s ha mégis praktikusabb, de nem túlméretes Merci kéne, az új C-osztály is mesésnek tűnik.