Hazánkba is megérkezhet a Toyota Mirai

A hidrogén üzemanyagcellás Toyota Mirai stílusos második generációjából mi is kaphatunk

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Jövőre felállhatnak az első hidrogén töltőpontok idehaza, ennek megfelelően pedig a Toyota is szeretné elhozni hozzánk a világ első sorozatgyártású FCEV modelljének, a Mirainak a második generációját.

A 2014-ben bemutatott Toyota Mirai több szempontból is forradalmi volt. Elsősorban azért, mert ez volt a világ első sorozatgyártású autója, ami hidrogén üzemanyagcellákkal működött, másodsorban pedig a furcsa kinézete miatt. A különc forma persze az aerodinamikai hatékonyság miatt volt szükséges, illetve nagyobb publicitást is kap egy ilyen külsejű modell, amire szükség van az autó életciklusának kezdetén (gondoljunk csak a megosztó kinézetű első generációs Nissan Leafre és a sokkal könnyebben elfogadható másodikra). Közben levonta a tanulságot a Toyota, például hogy a hidrogénre, mint üzemanyagra főleg a nagyobb autókban, esetleg teherautókban van szükség, a kompakt méretosztályban az akkumulátorok működnek hatékonyabban a főként városi használat és a sűrű elhelyezkedésű töltőoszlopok miatt, emellett pedig a második generációval már nem csak a japán, ausztrál és észak-amerikai vásárlókat szeretnék megszólítani. Mindezekből kifolyólag indokoltnak látták az új Mirai méretnövekedését és egy konzervatívabb stílus bevezetését is.
Hirdetés
A Toyota minden országban szeretné forgalmazni a Mirait, ahol legalább egy hidrogén töltőállomás található, és mivel a tervek szerint jövőre már Budapesten és akár néhány további nagyvárosban is felbukkanhat egy-egy ilyen töltőpont, a japánok már meg is rendelték az első példányt. A magyar tesztelők és döntéshozók rendelkezésére állással a Toyota szeretné meggyőzni a lakosságot a technológia hasznosságáról és élhetőségéről. Az új GA-L platform lehetővé tette egy harmadik hidrogéntartály beépítését és a hatékonyabb helykihasználást, a hatótáv így már 650 km-re nőtt, miközben stílusban és kényelemben is a luxuskategóriás szedánokat idézi a Mirai. A vezetési élményre sem lehet majd panasz, a tömegeloszlás ugyanis ideális, 50:50 arányú az első és hátsó tengely között. Nagy hangsúlyt fektet a Toyota az alternatív meghajtásokra, a forradalminak számító Prius fejlesztésével párhuzamosan, már 1992-ben kezdték el a hidrogénnel való kísérletezést. Bár 2014-ig tartott, mire megérett a sorozatgyártásra, a jövőben egyre nagyobb népszerűségre számít a japán márka, hiszen megalakult a világ vezető autógyártóit és energetikai vállalatait a tagjai között tudó Hidrogén Tanács is, amely célul tűzte ki a technológia előnyeinek megismertetését és elterjedésének elősegítését. Az autók mellett tehergépjárművekben, vasúti és légi közlekedésben is alkalmazható energiahordozó előnye a gyors utántöltés, az alkatrészek környezetbarátabb előállítása és újrahasználhatósága, miközben az akkumulátoros autókhoz hasonlóan használat közben itt sem keletkezik káros anyag. Persze a hidrogén üzemanyagcellás autókban is van akkumulátor, hiszen a hidrogénből kinyert elektromos áramot nem csak egy villanymotorba továbbítják, ami közvetlenül a kerekeket hajtja, hanem a többlet energiát egy aksi is tárolja, de ez sokkal kisebb, mint a BEV-ek esetében. A technológia mindenesetre ígéretesnek tűnik, amivel a Toyota mellett további cégek, köztük a BMW is foglalkozik, nem utolsó sorban azért, mert a japánok több mint 5700 szabadalmat osztottak meg velük. Az első magyar rendszámos Mirai már február végén vagy március elején megérkezhet a tervek szerint.
Hirdetés
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2020.12.13. at 07:08
    Permalink

    Én várom, ebben vagy a szilárd testes akkuban hiszek hosszútávon.

    Néhány dolog zavar: én nem lennék a tűzoltó helyében, amikor véletlenül kigyullad egy ilyen autó, a 700 bar nyomás nagyon nem játék kategória; Magyarországon a hidrogént jellemzően földgázból állítják elő, rengeteg CO->CO2 felszabadulással jár; a hidrogén szagtalan és színtelen lánggal ég

    • 2020.12.16. at 08:45
      Permalink

      A metán reformálást az EU-s tervezet szerint el lehet számolni “kék” hidrogénként, ha a CO2-t felfogják (nem meglepő miért rakja tele az összes gyártó kék dekor elemekkel a kísérleti üzemanyagcellás járműveit). Akkora összegeket fognak fordítani a támogatására a 2021-27 közötti időszakban, hogy gyakorlatilag lehetetlen, hogy ne jusson pár ilyen jármű és hidrogénkút Magyarországra is, de igazából ez inkább csak a MOL-hoz és OMV-hez hasonló klasszikus szénhidrogénes cégek üzleti modelljének dobott utolsó mentőmellény, civil felhasználói szempontból nincs benne valami nagy ráció.

Vélemény, hozzászólás?