Idő előtt kinyírja a politika a belsőégésű motort?

Az üzemanyagcellák a haszonélvezői az új uniós emissziós előírásnak

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Ajtót nyit az üzemanyagcellás járművek forradalma előtt az Európai Unió új emissziós előírása.


Az október 9-én megszavazott új uniós szabályok alapján 2030-ra az Európában értékesített személygépkocsik szén-dioxid kibocsátási flottaátlagát a 2021-es érték 35 százalékára kell visszaszorítani. Ráadásul ez egy kompromisszumos megoldás, hiszen egyesek 40 százalékot szerettek volna, míg mások 30 százalékot. Nézzük ezt meg pontos kibocsátási számokkal illusztrálva! 2017-ben az európai autópiacon eladott új autók átlagos szén-dioxid kibocsátása 118,5 g/km volt, ami jelentősen alacsonyabb a 2015-ben hatályba lépett 130 g/km határértéknél. 2021-re azonban ezt a flottaátlagot 95 g/km-re kell leszorítania az autógyártóknak, és ezt a 95 g/km értéket kell még további 35 százalékkal csökkenteni 2030-ig. Tehát 2030-ban már csak olyan autókat lehetne forgalomba helyezni, amelyek kilométerenként csak 62 gramm szén-dioxidot eregetnek a levegőbe!
Hirdetés

Felvetődik tehát a kérdés, hogy milyen autók képesek ezt a követelményt teljesíteni? Jelenleg például a Toyota Prius 70 g/km értéket tud produkálni, a hálózatról tölthető változat viszont 28 g/km-re is képes. A szimplán csak belsőégésű motorral felszerelt járművek közül viszont egyetlen példány sem tudja teljesíteni a követelményeket!

Az október 9-én meghozott döntés lényegében nem más, mint a szimplán belsőégésű motoros autók halálos ítélete.

A politikai döntés célja, hogy kicsivel több mint tíz év múlva végleg teret veszítsenek a hagyományos belsőégésű motorral szerelt autók, és a ma még alternatívnak tekintett, Európában jelenleg 5,4 százalékos piaci részesedéssel bíró, részben vagy teljesen elektromos járművek váljanak egyeduralkodóvá. Ugyanakkor ha most reálisan körülnézünk a világban, nem úgy tűnik, hogy a társadalom mobilitási igénye megoldható kizárólag a villanyautókkal.

Ám, ha valóban radikálisan szeretnénk csökkenteni a légkör szennyezését, akkor egyrészt az autóiparon kívül is a körmére kellene nézni néhány dolognak (óriási hajók, veszettül növekvő légiforgalom, dízelmozdonyok, mezőgazdasági gépek és a lista még folytatható), illetve a teljesen emissziómentes technológiákat még jobban előtérbe kell tolni. Sajnos azonban a legtöbb autógyártó nem rendelkezik saját akkumulátorgyárral, a meglévő üzemek pedig korlátozott mennyiségben, illetve csak magas árakon tudják kielégíteni az igényeket.

Tovább ront a helyzeten, hogy a modern akkumulátorok gyártásához elengedhetetlen nyersanyagok limitált mennyiségben állnak rendelkezésre.

Ám tegyük fel, hogy ezekre a problémákra sikerül megoldást találni. Akkor is felmerül egy újabb, hiszen a jelenlegi akkumulátor-technológiák nem alkalmasak arra, hogy a mindennapi használatban kiszolgálják mindenkinek az igényét. Jóval nagyobb hatótávolságra és jóval rövidebb töltési időkre volna szükség ahhoz, hogy Európa fenntartások nélkül átállhasson az akkumulátoros hajtásra.

És akkor itt lép a színre a hidrogén üzemanyagcella! Bár a hidrogén üzemanyagcella gyártása is költséges, illetve anyagigényes folyamat, a technológia mentes azoktól a korlátozásoktól, amelyek az akkumulátorokat sújtják. Míg egy legújabb fejlesztésű villanyautó akkumulátorcsomagja körülbelül 700 kilogrammot nyom, és egy feltöltéssel a legjobb esetben sem megy többet 500 kilométernél. Viszont a hasonló távolság megtételére alkalmas Toyota Mirai hidrogéntartályai például feltöltött állapotban is alig nyomnak többet 90 kilogrammnál. Ráadásul, miközben a villanyautókat az akkumulátorok élettartamának szempontjából távolról sem optimális villámtöltővel is legalább fél óra rendesen feltölteni, a Mirai szénszál erősítésű tartályai mindössze öt perc alatt megtölthetők.

A hidrogén, mint energiatároló ráadásul minden szempontból előnyösebb az akkumulátoroknál. Jelenlegi elterjedését az egyelőre magas gyártási költségek és a töltőinfrastruktúra hiánya okozza , bár ezek ugyanazok a tényezők, amelyek néhány évvel ezelőtt még az akkumulátoros villanyautók előtt is megoldhatatlannak tűnő akadályként tornyosultak. Ugyanakkor éppen a villanyautók példája mutatja, hogy a gyártók és a jogalkotók összefogásával még egy kevésbé optimális technológia is versenyhelyzetbe hozható.

Ezért a minden szempontból ígéretesebb hidrogén üzemanyagcellának az egyre szigorodó károsanyag-kibocsátási korlátozások mellett nagyon is megnőttek az esélyei a térnyerésre.

A nemzetközi Hidrogén Tanács becslései szerint 2050-re mintegy 400 millió személygépkocsi, 15-20 millió haszonjármű és ötmillió busz járhat hidrogén üzemanyaggal, ami a teljes globális járműállomány 20-25 százalékát teszi ki. Ki lesz tehát a jövő nyertese: az akkumulátoros villanyautók, vagy az üzemanyagcellás-járművek? Az október 9-én meghozott döntés hirtelen sürgetővé tette a belsőégésű motorok nyugdíjazását, márpedig a fentiekből úgy tűnik, hogy a hidrogénhajtás a kényelmesebb egy átlagos felhasználó számára.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2018.10.28. at 09:46
    Permalink

    Kár, hogy a cikk itt félbeszakad, és a hidrogén előállításának különböző módjaira nem tér ki. Mert sajnos vagy szénhidrogénekből állítjuk elő, ami nem mondható környezetkímélőnek, vagy pedig vízbontással, amihez megújuló energiából nyerünk elektromos áramot. Ha ez utóbbira szavazunk, akkor hamar eljutunk oda, hogy az így megtermelt elektromos áramot felesleges a hidrogén gyártására és logisztikájára fordítani, ha sokkal hatékonyabb azt közvetlenül elektromos járművekbe tölteni.

    • 2018.10.29. at 12:29
      Permalink

      Ez mind rendben, de az elektromos járművek még hosszú ideig képtelenek lesznek kiváltani a belső égésű motorokkal szerelt járművek jelentős részét. Városba teljesen OK, hosszabb utazásra majdhogynem alkalmatlanok, ezen felül megfizethetetlenek is az elektromos autók. Az üzemanyagcellást ugyanúgy megfizethetetlen, de legalább a célnak jobban megfelelő megoldásnak látom.

  • 2018.10.28. at 09:55
    Permalink

    Szivatjuk magunkat az egyéni közlekedés kibocsátásának korlátozásával, miközben szigeteletlen családi/társasházak milliói vannak az EU-n belül is… Ha megtakarítani szeretnénk sokat (nyersanyagot, energiát és pénzt), ezzel lenne érdemes kezdeni.

    • 2018.10.29. at 12:32
      Permalink

      Bizony ám. Egyébként érdekes lenne a kibocsátáscsökkentésbe ölt milliárdokat vásárlásösztönzésre használni. Ha most hirtelen lecserélhető lenne ilyen segítséggel EU6-osra a szutykok egyharmada, már sokkal beljebb lennénk. Mellesleg más ágakat sem volna baj piszkálni úgy mint hajózás…

      • 2018.10.30. at 16:06
        Permalink

        Próbálkoztak a németek ilyennel a roncsprémium keretében a válság alatt (elsősorban persze nem környezetvédelmi, hanem egyéb más szempontokat előtérbe helyezve), azt érték el vele, hogy mindenki vett belőle Euro6 dieseleket, amiket kb. most akarnak mindenhonnan kitiltani 😉

  • 2018.10.29. at 15:25
    Permalink

    Azért engem az is érdekelne hogy pl mi van a hidrogén autó kémiai úton előállított csíraképtelen kondenzvízzel ami a kipufogóból kijön … az ugyanis vegytiszta víz nem természetes víz és a beletett magok pl nem csíráznak ki .. na már most ha minden autó hidrogént használna mennyi kémiai víz kerülne a légkörbe és mi lenne télen a párakicsapódással pl városban …Gondoljunk bele egy szutykos őszi reggelen mennyire csúszik a nedves aszfalt pont ilyen lenne ha állandóan vízgőz eregetnének az autók télen .. vagy elkezdünk újra ” környezetkímélő” módon sózni ? Japán egyébként azért fejleszti a hidrogén autókat mert a szigetek partjainál igen sok gázhidráét található ami fagyott állapotban lévő hidrogén szóval csak fel kell hozniuk a tengermélyéről … De Európában ez a módszer nem áll rendelkezésre itt honnan lesz hidrogén olcsón ? Meg ugye nehogy már otthon megtermeld a napelemeddel a mindennapi munkába járáshoz az energiát inkább vedd meg a hidrogént az államtól úgy ahogy eddig a kőolajszármazékot vetted .

    • 2018.10.30. at 15:43
      Permalink

      A mostani “természetes” víz párolgása során a kondenzátum (felhő) ugyanúgy “vegytiszta” víz, mivel amíg a levegőből bele nem oldódik semmi, elvileg tisztának minősül.

      Az, hogy közben gázok (ebből lesz például a savas eső), a levegőben található por lévén oldódik bele ez-az, attól még tiszta. A savaseső persze nem az 🙂

      Szóval több vízpára levegőbe juttatása maximum több természetes esőt jelentene, mást nem. Télen például a városban nagyobb lenne a köd, mert hiába állítasz át minden autót hidrogénre, ha fával/szénnel/szeméttel fűt az egyszerű polgár. Minél több a szilárd részecske a levegőben, annál könnyebb a levegő nedvességtartalmának kicsapódnia. De nem is kell télnek lennie ehhez (csak hidegnek), elég felnézni az égre, a repülök kondenzcsíkja tökéletes példa.

      Még egy dolog: egy mól benzin (114g) égetése során is képződik 9 mól víz (162g), egy mól gázolajból (198g) 15 mól víz (270g). Már most is jégpáncélnak kellene fednie a városokat, hiszen autók ezrei pöfögnek állandóan.

        • 2018.10.30. at 16:02
          Permalink

          Dolog volt, folyt köv.

          1 liter benzin ~750g, ami 6,58 mól. Mint írtam fentebb, 1 mól benzinből 9 mól víz lesz, 1 liter benzinből így 59,22 mól víz lesz, ami 1066g víz. Átlag autó 100km-n egyen 7 liter benzint, így könnyen kiszámolható, hogy ~7500g vizet eregetünk el benzines autózás közben.

  • 2018.10.30. at 09:10
    Permalink

    Senki sem lát a jövőbe és nem tud tuti 100% megoldást.
    De a legvalószínűbb, hogy középtávon az akkumulátoros elektromos hajtás terjed el, rövid távon plug in hibridekkel együtt.
    Ezekben Európa lemaradt, mint a borravaló.
    A szeptemberi EV eladási listán a Top 20-ban 2 (!!!) európai autó van: a 8. helyen a BMW 530e és a 19. helyen az i3….
    Tehát a LEGVALÓSZÍNŰBB esetben, ha nem történik gyors és DRASZTIKUS változás, az európai autóipar ugyanúgy megszűnhet mint az európai (okos)-telefongyártás.

Vélemény, hozzászólás?