Igazi magyar, és egészen finom autó az Audi A3 Sedan

Vezettük a legújabb magyar autót - próbán az Audi A3 Sedan

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Ha csak kicsiben is, de már prémium-limuzint is gyárt az ország. A váltóját leszámítva Győrött készülő Audi A3 Sedan bizony nem csak négy karikájával, tudásával is elit.

Földi halandó számára rétegautónak tűnhet az Audi A3, pedig a Golf-osztályos és Golf-alapokra épülő, eddig három- és ötajtós változatban, valamint kabrióként hódító kompakt négykarikásból 1996-os megjelenése óta több mint 3,5 millió példány kelt el, ami minden, csak nem szerény. Ez évtől - sanghaji debütálását követően - négyajtósként is készül a szedán, s ezzel a világ legnagyobb piacára, a kompakt szedánok hatalmas mezőnyébe lép. Itthon persze messze nem lesz volumenmodell, de azért a tavaly érkezett új verzió miatt amúgy is pörgő A3-eladások harmadát várja tőle a vezérképviselet.
Nekünk magyaroknak persze nem csak eladásai kapcsán fontos modell, hanem azért, mert Győrött, a TT Coupét és Roadstert, valamint az A3 Cabriolet kivitelét már évek óta gyártó üzemben, 2200 új munkahely teremtésével készül. A szerdai, miniszterelnöki, és természetesen ünnepélyes gyártáskezdet után immár éles termeléssel. A teljes felfutással napi 500, azaz évente több mint 125 ezer példányban, leginkább az Egyesült Államok és Kína, harmadik helyen pedig Törökország számára; várhatóan e három piac lesz a legnagyobb A3 szedán felvevő.
Hirdetés
Audi A3 Sedan - méretek
Hosszúság x szélesség x magasság [mm]4456 x 1796 x 1416
Tengelytáv [mm]2637
Csomagtér [l]425-880

Milyen a „káeurópai”, ráadásul magyar Audi? Látszik-e rajta az olcsóság? Az itthon tartott nemzetközi bemutatón vezetett előszériás példányok alapján csöppet sem. Ez is egy teljes értékű, valódi Audi-limuzin. Közel 4,5 méteres, tengelytávjával a többi A3-asnál csak 1 mm-rel nagyobb, ám hosszával az ötajtós A3-asnál 14,6 cm-rel méretesebb, a mostani A4-esnél 24,7, az elsőnél mindössze 2,3 centiméterrel rövidebb karosszériával. Az utolsó, „szappan” 80-ast 5 cm-rel növi túl, s bizony utastere is elegendő méretű. Leginkább elöl, hátul ugyanis mind a fejtérrel, mind a lábtérrel gondok lehetnek, ha 180 centisnél magasabb utas ülne be. Ilyenkor lehet azonban végiggondolni, és feltenni a kérdést, hogy valóban szokott-e ott olyan ülni, vagy csak a gyerekek, Isofix-gyerekülésben? Ha utóbbi a válasz, akkor az A3 Sedan jó választás lehet. Megjelenésével ugyanis nem tűnik kisebbnek a természetesen jóval méretesebb A4-esnél, s még akár egy A6-os vagy egy A8-as mellett is jól mutathat. Passzolhat a flottába, s az is készpénznek vehető, hogy semmilyen klubból, senkit sem fognak vele kinézni.

Elsősorban persze nem utóbbiért szerethető, hanem mert prémiumosan összerakott, prémiumosan kitalált. Minden porcikájából, a tekerőkapcsolókon, az utastéri, irányítható és mesteri klattyanással elzárható légbeömlőkből is sugárzik a minőség. És persze remekül vezethető. Kormánya lehet változó áttételű, amúgy elektromechanikus, parkolóasszisztenst és aktív sávtartót is kínáló, közvetlen, jó. Futóműve elöl MacPherson, hátul oldalanként négy lengőkaros független, opcióként adaptív és (Audi drive select kapcsolóval, a kormányrásegítéssel, a gázpedálrekacióval, s ha automata, a váltóvezérléssel együtt) hangolható, elektromágneses folyadékkel töltött, kétféle sportkivitelben is kapható. Motorpalettáján pedig alap, hogy csakis turbós és közvetlen befecskendezéses egységek sorakoznak.
A kezdeti kínálatban ráadásul mindegyik egységnek van egyéb különlegessége is. Az 1,4 literes, 140 lóerős turbós részterhelésnél két hengerét lekapcsolja, így 20 százalékkal fogyaszt kevesebbet elődjénél - 4,7 l/100 km a vegyes érték, 8,4 másodperces 100 km/órára gyorsulási képesség mellett. Az 1.8 TFSI kettős, alapvetően közvetlen, hengerenkénti befecskendezéses, de van egy kiegészítő, szívócső-befecskendező is benne – mi másért, mint a tökéletes üzemanyagégetésért. A 180 lóerős 1.8-as így 5,6 l/100 km kombinált fogyasztást és 7,3 másodperces 100 km/órára gyorsítást ígér. A 150 lóerős, közös nyomócsöves turbódízel pedig már most teljesíti az Euro6-os emissziós normákat, gyári érték szerint 4,1 l/100 km vegyes fogyasztással, s még mindig igen jó, 8,7 másodperces 100 km/órára gyorsítással.
A paletta persze hamarosan bővülni fog, az 1.4 TFSI (122 LE, 200 Nm) alapverzió például 6,3 millió forintos bázisárral, ősszel érkezik. Mennyire dinamikusan? Még nem tudjuk, ugyanis menetdinamikai értékei egyelőre ismeretlenek, az viszont nem titok, hogy a júniustól rendelhető négyajtós A3 első példányai szerte Európában csak szeptemberben fognak megérkezni első vásárlóikhoz. Addig a gyári, még előszériás példányok próbálhatók ki. Mi a teljes induló-kínálatot vezethettük. Az eddigi, messze a leginkább prémiumosnak számító magyar autót hazai utakon tehettük próbára, s nem vitás, hogy gazdag felszereléssel mindegyik nagyon is szerethető.
Az Audi A3 Sedan alapárai (Ft)
AttractionAmbitionAmbiente
1.4 TFSI S-tronic (140 LE)7 310 350 Ft7 900 900 Ft7 900 900 Ft
1.8 TFSI S-tronic (180 LE)8 345 550 Ft8 936 100 Ft8 936 100 Ft
2.0 TDI (150 LE)7 527 670 Ft8 119 490 Ft8 119 490 Ft


A benzineseknél (1.4 és 1.8 TFSI) egységes a halk, rezzenéstelen alapjárat, amiből persze sokat nem élvezhetünk, hiszen szériafelszerelés a Stop/Start automatika. Utóbbi gyorsan és halkan indít, akár DSG-váltó esetén is. Az A3 Sedan mindegyik verziójával társítható azzal. A bemutatón egyedül az 1.4 TFSI COD (Cylinder on demand, azaz hengerlekapcsolós) verziójához kapcsolták azt. Csak javasolni tudjuk, hiszen gyors, kényelmes, s a fogyasztást sem befolyásolja. Érdekesség amúgy, hogy az 1.4 TFSI 140 lóerőse ugyanúgy 250 newtonméter nyomatékot ad, mint a 180 lóerős 1.8 TFSI. Józanul hajtva, a kuplungpedál nélküli 1.4 TFSI izmosabbnak is tűnt az 1,8-asnál, ami pörgetve – közúton szinte kiautózhatatlanul – erősebb persze.
Az 1.4 TFSI COD DSG bizony nagyon jónak tűnik, ha A3 Sedant kellene választani, mi azt javasolnánk, a hazai eladásokat persze vélhetően a 2,0 literes TDI adja majd. Az sem rossz, sőt, hangja egészen szép, de autópályán sajnos érezhető. Járása egyenletes, ereje combos, váltója – ahogyan a benzines kézije is – németesen jó. Nem kunszt vele 6 liter alatt közlekedni, ami által óriási hatótávot adhat. Gyári érték szerint 13 százalékkal aszkétább az 1.4 TFSI COD-nál, azaz utóbbival is teljesen reális a 7 liter alatti valós átlag, s az azért biztos, hogy a kifinomult négykarikáshoz az passzol jobban. Rossz motor nincs persze az A3 palettáján. Érkezni sem fog, hiszen ami várható (1.4 TFSI, 122 LE, 2.0 TFSI 300 LE, azaz S3, 1.6 TDI, 105 LE, 2.0 TDI, 184 LE), már mind kipróbált, bizonyított egység.
Audi A3 Sedan - műszaki adatok
1.4 TFSI COD1.8 TFSI2.0 TDI
Motorbenzinbenzindízel
Hengerűrtartalom [cm3]139517981968
Hengerek/szelepek száma4/164/164/16
Váltófajta/-fokozatkézi/6 vagy automatizált/7kézi/6 vagy automatizált/7kézi/6 vagy automatizált/7
Teljesítmény [LE (1/min)]140 (5000)180 (5100-6200)150 (3500-4000)
Nyomaték [Nm (1/min)]250 (1500-3500)250 (1250-5000)320 (1750-3000)
Végsebesség [km/h]217235220
Gyorsulás 0-100 km/h 8,47,38,7
Kombinált fogyasztás [l/100 km]4,75,64,1
CO2-kibocsátás [g/km]109129107
Saját tömeg [kg]125012951315


Rossz szavunk még a feszes futóműre sem lehet, hiszen az a 17-18 colos „nagyfelnikkel” is csillapított úgy, hogy a 16 colos, kommersz, 205/55 R16-os alapgumikkal vélhetően egészen jó legyen, közben pedig meglehetősen stabil is. Masszív az alapellátmány is, sok egyéb mellett első-, oldalsó-, függöny- és térdlégzsákokkal, bőrkormánnyal, fékdifferencilázár-funkciós ESP-vel, MP3-olvasós hifivel. Az Attraction alapverzióhoz mérten azonos felárat jelent a sportos Ambition, s az inkább kényelemre hangolt Ambiente verzió, az A3 Sedan persze leginkább végtelen hosszú extralistával, prémiumosan személyre szabható. Felárért csaknem minden van, csak példaként quattro (lamellás kuplungos, alapesetben előre, az első kerekek elpörgésekor a másodperc tört része alatt a nyomaték 41 százalékát hátra toló összkerékhajtás), Bang & Olufsen hifi, fedélzeti wifi 4G modemmel, 100 Mbit/s adatátvitellel, LED-fényszóró, bőr és alcantara kárpitozás, városi koccanságátló, követési távolságot, valamint a holttereket figyelő elektronika, 30-200 km/óra között használható (a próba szerint egészen ügyes) távolságtartós tempomat említhető. Az A3 Sedan bizony 4,5 méter alatti hosszúsággal, 425-880 literes csomagtérrel is komoly autó, az eddigi legjobb magyar autó, még úgy is, hogy a verseny erős, hiszen már nem csak Suzukikkal kell mérkőznie utóbbi címért, hanem például a Mercedes-Benz CLA-val is, aminél jelentősen olcsóbb, ám nem kevésbé prémiumos.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2017.10.30. at 02:15
    Permalink

    Van olyan fórum, ahol pici szív emblémával lehet jelezni azt, ha tetszik egy hozzászólás. Itt volna olyan lehetőség, most azt adnám. Üdv. András

  • 2017.10.30. at 02:15
    Permalink

    Lehet, hogy voltak golyónyomok, de azért ne feledjük, hogy felépítettek egy országot a háború után. Lehet, hogy csak lakótelep, meg panel épült, de meg lehet nézni, hogy hány lakás épült 1965-1985 között. Nem tudok számokat, de biztosan sokszorosan (talán 20-30-szorosa), mint 1990-től napjainkig. Lehet, hogy “csak” lakótelep, de ma is hányan összetennék a két kezüket egy kétszobás lakótelepi lakásért. Amire ha kölcsönt vett fel, tudta, hogy biztosan vissza tudja fizetni, mert lesz munkája.
    Ezzel nem azt mondom, hogy az a rendszer jobb volt, de volt sok előnye, mint ahogy a jelenleginek is. Az 1990-re összegyűlt adósság kismiska volt a jelenlegihez képest.

  • 2017.10.30. at 02:15
    Permalink

    Nem osztom a véleményed. Amiket itt felsoroltál az nem egyéb, mint frázis. A jelenlegi rendszer pontosan olyan hazug, álságos, és diktatórikus mint az előző volt, sőt még embertelenebb is, csak annál sokkal alattomosabb módon teszi, mint a másik volt. Csak erről nem illik beszélni, hanem helyette olyan frázisokat pufogtatni, amiket most csináltál. Részemről az ügy lezárva.

  • 2017.10.30. at 02:15
    Permalink

    Értsd már meg, nem elég ha “van” egy gyár, és a munkások bejárnak dolgozni 9 től 5ig. A BMW nem adóssághalmazt várásrolt hanem egy rossz szakszervezeti rendszert. Nem az adóssággal volt a baj hanem az özemi veszteséggel. A Phoenix nem örökölt adósságot, sőt még egy rakás pénzt is kapott, ezt égette el 1-2 év alatt úgy hogy minden munkáss “bejárt dolgozni” (de ugyebár mérnöki fejlesztés már nem nagyon zajlott).

    Ami az átkost illeti, az az egymilli ember olyan munkát végzett ami senkinek sem keleltt. De a redszer fenttartotta amíg bele nem dőlt. Mert a 90re felhalmozott durva adósságot nem örököltük hanem folyamatosan generáltuk, úgy hogy az oproszok még fedeztek is minket olyó nyersanyaggal.

    Akárhogy prűábálsz nosztaligázni, az a rendszer nagfyon xar volt. Szürke, ostoba és korlátolt. 2000-2004 között többet fejelsztettek a városon mint az egész átkosban, 90ben is ott voltak a hábórús és 56os golyónyomok, egy külső felújítást nem tudtak levezányelni.

    És mindehol ott volt a kettősség, mivel mindent ingyen kaptál ne is panaszkodj hogy minden xar. Fényévekkel jobb most és sokkal közeléebb állunk pl egy osztrák polgrához mint 30 éve. Csak nem akarjuk észrevenni.

    A kilátások mindig relatív dolgok, pár éve nagyon is pozitívak voltakl,

  • 2017.10.30. at 02:15
    Permalink

    A múlt rendszerben sokkal-sokkal nagyobb volt a létbiztonság, hiszen mindig mindekinek volt munkahelye, biztosítva volt a megélhetés, mégha sokaknak szerényebben is. És a létbiztonság nagyon fontos dolog, fontosabb, mint az önmegvalósítás (Maslow). Lehet, hogy én most jó helyetben vagyok, mert háromszor annyit keresek, mint a szomszédom, de lehet, hogy egy év múlva az utcára kerülök, és még csak nem is kell hozzá semi rosszat, hülyeséget csinálnom. Ez összességében stresszt okoz, rombolja az emberi kapcsolatokat, stb., stb.
    A mai rendszerben több a lehetőség, lehet utazni bárhova kinyílt a világ. Van lehetőség a kiugrásra, sikerre.
    Szóval nem tudom van-e igazság.

    Az viszont biztos, hogy akkor is volt prémium termék. Akkoriban sportoltam, és versenyen gyakran voltunk egy szálláson a pápaiakkal, akiknek a helyi húsipar volt a fő támogatójuk. Az edzőjük szokott olyan sonkát hozni, ami kizárólag amerikai exportra ment. Nálunk eleve nem került kereskedelmi forgalomba. Na az a mi “Trabant” szintű sonkáinkhoz képest “Audi szintű” volt, igaz, hogy egy kiló apám fél havi fizetése lett volna.

  • 2017.10.30. at 02:15
    Permalink

    Ami az első szakaszt illeti, egyformán emlékszünk. Az anyagiak fitogtatása nem volt szerencsés.
    A második szakaszban:[i] “A hajléktalanuk kiváteklével mindenki hazudik aki azt állítja hogy jobb volt neki.”[/i]
    Ebből az következik, hogy csak arra a korosztályra gondolsz, aki mindkettőben élt. Ez szerintem úgy 50%-ban igaz, mert egymillió foglalkoztatott feje fölül elprivatizálták a cégeket, és mellette kialakult egy olyan ártalmas gyakorlat is, hogy 40 éves kor felett már csak nagy ritkán alkalmaztak új munkavállalót. Ne csak az anyagiakra gondoljunk, mert egy életszínvonal nem csak abból áll, hanem a környezetből, lelki állapotokból, munkahelyi légkörből stb. Ez is az életszínvonal része. És mi van a fiatalokkal? Itt a gond. Ha szakmunkás, ha diplomás, sajnos sokkal rosszabb életkilátásaik, körülményeik vannak, mint annak idején saját korosztályomnak volt. A nagy többség kénytelen elhagyni saját hazáját a boldogulás, vagy csak egyszerűen a megélhetés érdekében. Ezt pedig itthon kellene biztosítani számukra, de ehhez még nagyon sok Audi gyár kellene és nem a most fizetett munkabérekkel.
    Annak idején a BMW adóssághalmazt vásárolt 1$-ért. Nem dobták azok ki a géppark egészét.
    Magyarországon a privatizált gyárak gépparkja világviszonylatban a középmezőnyben foglalt helyet, tehát nem volt az olyan értéktelen, mint ahogyan egyesek nyilván önös érdekből beállítják. Az igazi baj a tudatban, a fejekben volt, de legkevésbé a “melós” fejekben.

  • 2017.10.30. at 02:15
    Permalink

    Nagyon máshogy emlékezünk arra az időszakra. Abban a rendeszerben az volt a legxrabb, hogyha kcisit is jobbat akartál akkor a rendszer eltiport. Kereshettél többet de nem tudtak mire költeni. És rögtön érezhetted a rendszer jóindulatát is, leghyen az Apeh ellenrzés, telefon megszűntetése juttatsáok megvonása. És itt még semmi poltikai szervezkedés csak simán az hogy többet jobbat akartál.

    Bármilyen tökéletlen a rendszer, ami 90 előtt volt ahhoz képest menyország. A hajléktalanuk kiváteklével mindenki hazudik aki azt állítja hogy jobb volt neki.

    A rover nem az adósság miatt dőlt be. Minden adósságért felelt a BMW, 500m GBP-t adott a Phoenix groupnak, és a Roverrel elment valami 16 milla GBP állami támogás is…

  • 2017.10.30. at 02:15
    Permalink

    HHa. Életem egyik felét abban a korban éltem le, te viszont minden bizonnyal csak hallomásból ismered azt a kort, meg a történelem könyvekből. Tudod minden hatalom újra írja a történelem könyveket. Abban az a szép, hogy emiatt mindig változik. 🙂 Ha már kritikáról beszélünk, magát az Audi gyárat egyetlen szóval sem illettem, hacsak azt nem veszed annak, hogy nem a két szép szemünkért, és nem humanitárius okokból jöttek ide, habár egyesek igyekszenek ezt így beállítani.
    [i]“Mivel akkirban senki sem annak élt amiből a fizetését kapta. Ez egy ilyen világ volt, így is működött.”[/i]
    A mai világ nagyságrendekkel jobban az idézőjelekben foglaltak szerint működik, legalábbis azok esetében, akiknek van pénzük.
    1990-ig az ország összes valaminek nevezhető gyárában megfordultam, láttam, ízelítőt kaptam az üzem szervezettségéből, adminisztrációs rendszeréből. Azt követően meg neves, világhírnevet szerzett nyugati gyárakban tanulmányúton. Van összehasonlítási alapom, nem veszem be azokat a maszlagokat, amit az emberekkel el akarnak hitetni.
    A Rover az adóssághegyek miatt cserélt gazdát 1$-ért.

  • 2017.10.30. at 02:15
    Permalink

    Látszik hogy nem éltél akkoriban. Nem a m,unkásnak készült hanem “exportra”. Ez azt jelentette hogy egy átlag munkás aligha vett ilyesmit, legfeljebb ünnepnapon, a boltokba pedig eleve nem jutott, csak ha lefizetted a pultost. Mivel akkirban senki sem annak élt amiből a fizetését kapta. Ez egy ilyen világ volt, így is működött. És kb annyit is értek a 90 után privatizált vállalatok.

    A régi komunista ótvar xarok mellett időgépnek tűnő szupergyárakat adtak el nem ritkán 1 dolláért (pl Rover) mert nem volt középtávon fenntartható. Ezt nem árt figyelembe venni amikor az Audit kritizálod.

  • 2017.10.30. at 02:15
    Permalink

    [i]“A Pick gyárban az a szalámi, amiből 10 ezer Ft egy kiló, az sem a magyar átlagnak készül. Nem értem miért gond ez?”[/i]
    Azért gond, mert 25-30 évvel ezelőtt a magyar átlagnak készült.

  • 2017.10.30. at 02:15
    Permalink

    Nézd, ez a tipikus szöveg, amivel nyugtatják, kábítják a tömegeket, mondhatnám úgy is, ez a hivatalos verzió a korábbi privatizációkra. Én viszont ezekkel nem értek egyet, pontosabban népbutításnak tartom a helyzet ilyen módon való beállítását, tálalását. Nyilván megvan az okom, a hátterem, miért látom másként, de ez már nem jelen topik témája.

  • 2017.10.30. at 02:15
    Permalink

    De miért baj az, ha az Audi nem az átlag magyarnak készül? Ez egy csúcskategóriás termék. Van ilyen. A Pick gyárban az a szalámi, amiből 10 ezer Ft egy kiló, az sem a magyar átlagnak készül. Nem értem miért gond ez?
    Családtagom dolgozott egy szeszesitalokat gyártó forgalmazó cégnél. Egy fél literes pálinka átlag ára 14-15 ezer forint körül volt náluk. Az sem a magyar átlagnak készült, de Svédországba, Finnországba elég sokat eldatak belőle. Nem igazán értem mi ezzel a gond?

  • 2017.10.30. at 02:15
    Permalink

    Persze, az lenne az igazi, ha magyar lenne a tulajdon. De ez nincs. A rendszerváltáskor elprivatizált dolgok döntő többsége technológiailag elavult volt, a nyilt piacon nem lehetett vele minőséget produkálni. Csak hatalmas tőkeinjekcióval lehetett bármit is versenyképessé tenni. De ehhez nem volt elegendő tőke.
    A Matávot pl. nem azért kellett eladni, mert hú de jó, hogy a Deutsche Telekom a fő tulajdonos, hanem azért, mert a szükséges fejlesztésekhez tőke kellett azonnal és sok.
    Szóval az a helyzet, hogy örülnünk kell, hogyha olyan cégek, mint az Audi, a Merci vagy az Opel idejönnek, de lehetne más területeket is sokrolni. Munkát adnak az embereknek, befektetnek, nálunk költik a pénzüket, adót fizetnek, mégpedig nem is keveset. És ami a legfontosabb, a saját alkalmazottaikon kívül munkát adnak sok-sok magyar vállalkozásnak is, ami már magyar tulajdonú. Ők partnerként, beszállítóként, szolgáltatóként működnek.
    Azt nem tudom, hogy mennyit keres egy átlagos (mondjuk kzépfokú végzettségű) munkás az Audinál, de véleményem szerint többet, mint sok magyar válallkozásnál.
    Szóval örüljünk, hogy van az Audi és a többiek, és minél több ilyen cég kellene még.

  • 2017.10.30. at 02:15
    Permalink

    Más a nézőpont kettőnk között. Persze már egy (az átkoshoz viszonyítva is) lerombolt országban van egy valami ami pozitív, aminek örülni kell, mondjuk úgy hogy az Audi, persze megközelítően sem 99%-ban, legfeljebb 50-ben.
    [i]“Márpedig itt nagyon nehéz onya apsketust keresni ami negatív.”[/i]
    Dehogy nehéz, itt van mindjárt a legközelebbi negatív, vagyis ez az autó, ami még csak megközelítően sem az átlag magyarnak készül. Pedig készülhetne. Nem elég negatívum ez? És lám, nem is volt olyan nehéz találni. Bárki vagy, bárminek hiszed magad, nem tudod leválasztani magad az országról, emiatt túl kell látni magunkon, szűk környezetünkön. Ez a hozzászólásaim mondanivalója, amit nem akarsz érteni.

  • 2017.10.30. at 02:15
    Permalink

    Értem amit mondsz de nem tudom megérteni. Van egy diolog ami 99%ban jó, és te keseregsz az 1%on. Ismerve a magyar személygépjárműgyártás dicső múltját ez különösen kisstílű. Nem vagy hajandó elfogadni a kölcsönösen előnyös szitukat, mindáron vesztes helyeztbe akarod magadat (minket) pozicionálni. Márpedig itt nagyon nehéz onya apsketust keresni ami negatív.

  • 2017.10.30. at 02:15
    Permalink

    A dolog megközelítően sem az osztályharcról szól. Honnan jött ez neked, mert én abszolút nem erről beszéltem. Az autógyártás ma valóban nem a fő profittevékenység (a világon), van annál sokkal jövedelmezőbb, de megint azt kell mondanom nem erről beszéltem. Tényleg ennyire nem érted a helyzetet amit feszegettem, vagy csak nem akarod érteni?

  • 2017.10.30. at 02:15
    Permalink

    Szerintem kicsit tűlspilázod az osztályharcot. Itt az a cél néha az út maga. Az autógyrátás sosem a fő preofittevékenység volt, nem itt teszik zsebre a világot a mi kiéheztetésünkön, ez a hozzáállás inkább röhejes, szorri.

  • 2017.10.30. at 02:15
    Permalink

    Azért említettem országot, Magyarországot, mert nem csupán az Audi, meg VW részvény-ről beszéltem, hanem minden olyan tőkéről, akár részvény nélkül is, ami jövedelmet termel és az országban marad, azt gazdagítva. Minden olyan jövedelem tőkejövedelem, ami a kifizetett munkabéren túl képződik.
    Köszönet az Audinak azért, hogy ezt lépte. és hogy támogat sportcsarnokot, meg egyetemet. Ez idáig rendben van, de egyet leszögezhetünk, nem a mi két szép szemünkért és nem humanitárius okokból jöttek ide, ezért ne állítsuk úgy be ezt az egészet.
    [i]“ide hozta azt a technológiát amit a magyar szak!(és nem a nyomi segéd)munkás sosem ismerne meg nélküle”[/i]
    Ne hidd azt, hogy a magyar szakmunkás, szakembergárda tudatlan volt a rendszerváltás idején. Azt se hidd, hogy a rendszerváltás előtt nem dolgoztak itt robotok, és nem volt hozzá megfelelő tudású szakembergárda. Azok az emberek akik akkor topon voltak, mára kiöregedtek, megfelelő utánpótlás meg nem örtént. Így aztán kialakulhat az a téves kép, amit az idézet tartalmaz.

  • 2017.10.30. at 02:15
    Permalink

    Mi az hogy “nekünk” jövedelmez? A jövedelmet a részvényesek kapjűák, nem te. Csak ha veszel részvényt. Márpedig a nyugati átlagember se nagyon vesz VW részvényt, esetleg a nyugdíjalapod.

    Az AUdi megvette egy földdarabot és felvirágoztatta, ide hozta azt a technológiát amit a magyar szak!(és nem a nyomi segéd)munkás sosem ismerne meg nélküle. Idevonz egy csomó KKV-t és beszállítót, támogat egyetemet és sportcsapatot, és öregbíti a jóhírünk. Mert amúgy egy átlag nyugati polgár kb annyit tud rólunk hogy itt dinnyét termesztenek…

  • 2017.10.30. at 02:15
    Permalink

    [i]Megint megkérdezem, mi az hogy”miénk”? A GM tulajsdonú opel német? [/i]

    A mai világban azt lehet mondani, az a miénk, ami nekünk jövedelmez országosan. A GM nekünk jövedelmez? NEM. Az Audi nekünk jövedelmez? NEM. Stb. stb. Az a szerény mértékű bér, meg adó, amit itt fizetnek, az gyakorlatilag nem számít az ország jövedelmének, legalábbis úgy biztosan nem, ami valamennyit is lendítene az ország elrontott sorsán, főleg ha hasonló volumenű támogatásban részesülnek mellette.

  • 2017.10.30. at 02:15
    Permalink

    [i]Nyugaton sincs “tőkejövedelem”,[/i]
    De igen van, és itt nem csupán az egyes emberekre gondolok, hanem országosan. Pl. nyugati tőkejövedelem az Audi gyár jövedelme is, mert nem hagyja itt Mo-on, és lehetne tovább sorolni. Nekünk magyaroknak ez nincs, mert elkótyavetyélték a rendszerváltásnak nevezett rablóprivatizáció során. Ezért zömmel csak segéd, vagy betanított munkások lehetünk a saját hazánkban, akármilyen képesítésünk is van, a nyugati bér 1/5 éért. Erről beszélek.
    Tényleg ennyire nem érted, vagy csak nem akarod érteni?
    Az, ha valaki hitelt vesz fel, még törlesztheti tőkejövedelméből is nem csupán bérjövedelméből, amelyek egyikéből sem rendelkezik jóformán a magyarok 90%-a.

  • 2017.10.30. at 02:15
    Permalink

    Tudjuk helyén kezelni ezt a gyártást. Úgy beállítani mintha magyar lenne, ez a politikusok játszótere és sokan zabálják ami elég is nekik. Ez az amit egy ilyen autós weboldalon nem kellene követni.

  • 2017.10.30. at 02:15
    Permalink

    Nyugaton sincs “tőkejövedelem”, az emberek hitelből szoktak audikat és BMWket venni. Csak kcisit mások az arányszámok.

    Megint megkérdezem, mi az hogy”miénk”? A GM tulajsdonú opel német? Amit lenygolrszűágban szerelnek össze magyar motorral? A jelentős részben osztrák tulajondú szlovák összeszerelésű Porsche pl mi?

    Kiáncsi lennék hogy beszólásiad mennyire alapulénak tudáson? Mennyit keres egy “segédmunkás” az AudinálÍ? Egyáltalán mi a lóxarért kellene védenünk a “segdémunkást”? Tanuljon valamit és akkor talán nemcsak segíédmunkás lenne… Márha vannak egyáltalán ilyenek az Audi. Alkalmazásában. Mert gonodlom a segéldmunkásokat (takarítók, portások) nem az audi képzi ki és veszi fel, hanem híres nemzeti vállalataink…

  • 2017.10.30. at 02:15
    Permalink

    Nem kifejezetten az Audiról beszéltem, hanem Magyarországról, aminek a területén van ugyan az Audi is. Persze jó hogy itt van nálunk, csak éppen olyan nincs ami a mienk lenne, ami elég nagy baj az országnak, az emberek életszínvonalának. Tehát nincs az országban az tőkejövedelem, amiből tömegesen reményeink lehetnének a nálunk gyártott autóra, csak alulfizetett segédmunkásbér van, abból meg nem jut ilyesmire. Erre kívántam utalni.

  • 2017.10.30. at 02:15
    Permalink

    Milyen saját tőkét? Miről beszélsz? Szerinted valamit “privatizáltak” az audi gyárhoz? Szernted a munkás saját kúfőből talá tudna prémiumautgyárat alapítani? Szerinted nem dőlne be azonnal az egész küceráj ha egy szinttel feljebb práblnád tenni a segdémunkást? Szerited segédmunkás lenne ha esetleg valami többre törekedne, mondjuk elvégezett volna egy rendes műászaki egyetemet (amit egyébbként ismereteim szerint az Audi keményen szponzorál, tanayaggal és pénzzel, és ez csak egy része annak amit az Audi többletként beletesz a nemzet kapaljába)

  • 2017.10.30. at 02:15
    Permalink

    A történet nem erről szól, hanem arról, hogy alulfizetett segédmunkás lett a magyar saját hazájában. Kihúzták a saját tőkét az emberek az ország és kormány alól.

  • 2017.10.30. at 02:15
    Permalink

    És ha nem lenne itt akkor viárgzana a kalocsaimintás ősmagyar prémiumautógyártás, rovásírásos műszerfallal? Simábbak lennének az utak ha nem itt gyártatná az Audi a motorjainaki jelentős részét meg egy két nagyon korerkt modelljét?

    Más országok az EU tagsággal és német beruházásokkal szárnyalnak, csak mi vagyunk ilyen hülyék hogy ez sem jön be nekünk…

  • 2017.10.30. at 02:15
    Permalink

    “Igazi magyar, és egészen finom autó az Audi A3 Sedan
    Vezettük a legújabb magyar autót – próbán az Audi A3 Sedan”
    Hét persze, az AUDI tradicionálisan magyar cég és magyar tulajdonosi háttérrel. A német munkások bebedolgoznak a győri üzembe. Minden második magyar család új A3, A4 -el jár a a tükörsima magyar utakon.

  • 2017.10.30. at 02:15
    Permalink

    [i]“Mert ilyenkor szembesülnek azzal,hogy még az átlag felett keresők is csórók egy ilyen 6,6 milliós belépőárú kocsihoz.”[/i]
    Ezért pontosabb az a megfogalmazás, ha azt mondjuk, annyiban magyar, hogy magyar területen készült, alulfizetett munkásokkal, akiknek bére átlag nyugati munkásénak csupán 1/5-e. A profitról meg ilyenekről már ne is beszéljünk, mert az sem magyar.

  • 2017.10.30. at 02:15
    Permalink

    Szép és minőségi és igazi prémium autó,de az ilyen tesztek csak a magyar autósok többségének bosszantására jók(persze információt is adnak)!
    Mert ilyenkor szembesülnek azzal,hogy még az átlag felett keresők is csórók egy ilyen 6,6 milliós belépőárú kocsihoz.
    Rossz arra gondolni,hogy pár száz kilométerrel odébb Jürgen és Hildegard már az opciós listákat böngészi de az osztrák fizetésből!

Vélemény, hozzászólás?