Így kabriózz fillérekből: Opel Astra Bertone, 1994 használtteszt

Kipróbáltuk az ország egyik legolcsóbb kabrióját: megéri kockáztatni?

Manapság már nem csak a gazdagok játéka lehet tető nélkül autózni, ezt bizonyítja ez a korosodó Astra Cabrio is. De vajon tudja azt az élményt adni, amit a drágább társai? Kipróbáltuk: ilyen, amikor egy laptop áráért lobogtatja a hajunkat a menetszél!

Nem is lennénk igazi hazai autós lap, ha nem bukkanna fel időnként egy-egy F Astra a használtautós rovatunkban. Tagadhatatlanul klasszikussá nőtte ki magát a modell az utóbbi időben, ráadásul némi keresgélés után egész különleges példányokkal is találkozhatunk. Hab a tortán, hogy manapság már - vagy ha úgy nézzük, még - egész jutányos áron is hozzá lehet jutni akár egy ínyenc fogáshoz is.

Hogy mennyire olcsón? Annyira, hogy néhány hete ez a konkrét Astra Cabrio hozta ki a kajámat. Márpedig köztudott, hogy a futárautók jellemzően filléresek.

Annyira hangulatos volt az egész szituáció, hogy nem bírtam ki: el kellett kérnem az autót egy körre, és rájöttem, hogy még 2022-ben sem szégyen vágyni egy F Astrára, már persze, ha az ilyen jó. Az Astrát ugyanis a korabeli trendekhez igazodva - ahogy mondani szoktam - gyakorlatilag szinte csak kerti traktor karosszériaváltozatban nem gyártották, így készült belőle korrekt helykínálatú, egész elegáns formájú kabrió is. Ugyanígy elmondható mindez a Renault 19-ről, majd később az első Megane-ról, a Peugeot 306-ról, a Ford Escortról és természetesen a Volkswagen Golf harmadik és negyedik generációjáról is. Ma már mindegyik kuriózumnak tűnik első hallásra, éppen ezért meglepő lehet, hogy 41 darab négyszemélyes, érvényes műszakival rendelkező kabriót dob fel a Használtautó.hu keresője 800 ezer forint alatt, márkára és típusra szűrés nélkül. Ebben természetesen kérdéses állapotú újabb, akár 2004-es autók is vannak, illetve megannyi kisebb, kevésbé vagány, de tető nélküli modell, mondjuk első generációs Fiat Puntók és Peugeot 206 CC-k is. Ezeknél viszont jóval látványosabbak és igényesebbek a legtöbbször alsó-középkategóriás szedánokra épülő, hosszabb és elegánsabb "kompakt kabriók", mint mondjuk ez a konkrét Astra is.
Hirdetés
Ráadásul itt már a klasszikus vonal is bekerül a képbe: ma már egy F Astra is különleges. A modern autók után főként meglepő egy ennyire analóg négykerekűben ülni, ehhez az érzéshez persze a 2,0 literes, 115 lóerős szívómotor is hozzátesz. Nem kell csodát várni tőle, hiszen 10 másodperc alatt éri el állórajtból a 100 km/órát, végsebessége pedig csak 195 km/h, de még így is fenomenális élményt ad: 170 newtonméteres csúcsnyomatéka már 2600-nál megérkezik, lóerőcsúcsát pedig 5200-nál éri el. Ezzel szép, szívómotoros hangélményt kapunk az odalépéseknél, és pont elég erőt a kellemes, laza városi guruláshoz a nyitott tetővel. Merthogy ez az Astra erre való. Nem sportkocsi, hanem élményautó. Tökéletesen hozza, ahogy belekap a hajadba a szél, lehet belőle integetni a rakparton vagy strandon üldögélőknek, de egy napszemüveget felpattintva a barátaiddal együtt korhű környezetben énekelni a kilencvenes évek legnagyobb slágereit is tökéletes, erre még a gyári hangszórók is megfelelnek az utólagos, CD-s fejegységgel. Extra pont a hangulathoz a működő, elektromosan kinyíló antenna (amit tudatlanul először kézzel próbáltam meg kihúzni, de szerencsére nem lett baja). 1994-es gyártására tekintettel kellemes meglepetés még a teljesen elektromos tető, amit ugyan kizárólag behúzott kézifék mellett lehet működtetni, de akkor legalább gyors és meglepően halk. Ezek után már nem is akkora szám a négy elektromos ablakemelő, ahogy a centrálzár és a fűthető, elektromosan állítható tükrök sem, az már ennél érdekesebb részlet, hogy minden működik is.
Hirdetés
Összességében a beltér is a '90-es évek már egyértelműen retro hangulatát hozza: a méretes kormány, az analóg órák és a tipikus, már ívekkel is bőségesen operáló, de még inkább szögletes műszerfal maga az időutazás. Légzsák csak egy jutott, az is a kormányba, klíma pedig nincs, ami érdekes összképet ad, figyelembe véve, hogy az összes ablak, a tükör, a tető, de még az antenna is elektromos az autón. Apróbb hibák vannak az utastérben, főként a bal első ülésen és környékén, de látványos, csúnya kopása egyedül a váltókar és a kézifékkar szoknyájának van, illetve a nagyon maximalistákat zavarhatja még a rádió feletti kijelző sérülése is. Praktikum terén engem meglepett az Astra Cabrio, egy sokkalta használhatóbb gép a hétköznapokban, mint azt gondoltam volna. Nem csak elöl, hanem hátul is kényelmesen fér el két felnőtt. Egyedül a fejtér lehet kevés a második sorban, persze csak akkor, ha épp nem korlátlan. A gyenge pont egyértelműen a csomagtartója, amely zárt tetővel sincs meg 400 literes, ám csukott tetővel a vászonnak fenntartott helyre is lehet pakolni, ráadásul a hátsó üléseket ledöntve egész korrekt alagutat is kapunk a hosszabb tárgyak szállításához.
Hirdetés
Tény, hogy öreg, de ezeket az autókat más szemmel kell nézni. Mert amikor egy munkásautót keresel, akkor igenis számít, hogy mennyire "golyóálló": ha pénztől esel el, mert nem tudod használni, akkor jogos érv lehet aggódni a korán és az apróbb hibáin. Ha viszont élményautót, hobbiautót keresel, akkor azt is figyelembe kell venni, hogy szinte semennyit sem fogsz vele járni, a heti egy-két gurulás, esetleg az évi egy nyaralás a Balatonnál nem feltétlenül igényel vadonatúj, kockázatmentes autót. Ez a fekete Astra is csak második autó, ideiglenesen ugrott csak be futárkodni, amíg a dízel Corsa szervizben volt. Fiatalon, filléres első autónak hatalmas buli, idősebbeknek pedig remek nosztalgia lehet a garázsban pihenő, lízingelt S-Cross mellé, erre a célra tökéletes, főleg félmillió forint környékén. Bár ez a konkrét autó a vásárláskor feltárt hibáinak javításával együtt 800 ezer forintban állt meg, ebből az összegből már szinte bármit kapni a youngtimer kabriók fent emlegetett köréből. Magát az alapot akár 300-400 ezer forintért is megvehetjük, ahol a legfontosabb a tető és a karosszéria állapotára figyelni, na meg persze arra, hogy ne legyen teljesen halott a motor. Ha jó autót sikerül választani, akkor azt egy relatíve olcsó szerelő legfeljebb ugyanennyiből valóban üzembiztossá, és a 30 éves tervezés lehetőségeihez mérten biztonságossá is fogja varázsolni, mai szemmel nézve ezek a gépek ugyanis filléres, faék egyszerű, könnyen javítható technológiának számítanak. Hogy hol a csapda? Erre is egyszerű a válasz. Lényegében sehol, de aki veteránozott már valaha, az úgyis tudja, hogy mi lesz egy ilyen sztorinak a vége. Ha megszereted, akkor egyszer meg fogod csináltatni, ami egy vagyonba kerül majd. Mert hiába tűnik most korrekt állapotúnak az Astra, egy közel 30 éves autón a festék alatt mindig ott vannak a hibák, a futóműben és a motortérben is könnyen megy sokra a sok kicsi, és itt még az elektronika is megállhat, hiszen minden motoros, semmit sem kézi erővel mozgatsz benne. Persze, ha nem tervezel vele hosszú távra és "amíg megy, addig megtartom" jelleggel tekintesz rá, akkor ilyenekben aligha kell gondolkodni, de annál meg szerintem különlegesebb, főleg abban a világban, amikor már szinte semmilyen hétköznapi autóból nem készül nyitható tetős változat.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2022.07.12. at 10:11
    Permalink

    Nekem soha nem állt össze az Astra cabrio, ahogyan pl. az Escort cabrio vagy a Renault 19 cabrio se. Ennek a méretnek és műfajnak a koronázatlan királya a Peugeot 306 cabrio. Kényelmesebb, mint az összes riválisa és stílusosabb is (Pininfarina design), a vezethetőségről, vezetési élményről nem is beszélve.

Vélemény, hozzászólás?