Így lehet okosabb az autóhifid

Transzmitter teszt, avagy ettől lesz okosabb a rádiód

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Nem egy spanyolviasz, mégis rendkívül klassz találmány a saját rádióadó. Egy transzmitter több dologra is jó, pláne, hogy pár ezerért megkönnyíti az életed.


Néhány elektronikai kütyü annyira egyszerű szerkezet, hogy a kézhezvételekor páran biztosan a homlokukra csapnak; Miért nem nekem jutott eszembe? Ilyen a bluetooth kommunikációs eszköz, amit már lassan mindenbe beleraknak, eljön majd az idő, amikor még az alsónadrágban is lesz bluetooth. De ha kicsit belegondolunk, az eszközök, tereptárgyak, járművek kommunikációja rendkívül fontos, sőt, elengedhetetlen követelménye annak, amit minden autógyártó szeretne elérni, igen, az önvezetésnek. Amíg az úthálózat és az összes jármű, autó, busz, kerékpár, roller és gördeszka nem kommunikál egymással, addig olyan fatális balesetekre kell számítanunk, mint az Uber esete, ahol még mindig nem tisztázott, ki a felelős.
Hogyan jutottam el idáig egy transzmitter teszt legelején? Úgy, hogy a kommunikációnak a rádió a legalapvetőbb eleme, ha ma nem is a leghatékonyabb, de mindenképp a legrégebbi megoldás és szinte nincs olyan autó, amiben ne lenne legalább egy rádióadó vételére képes magnó.

Az FM transzmitter egy rendkívül egyszerű szerkezet, egy egészen apró kütyü, amivel saját rádióadót telepíthetsz autón belül.

Pillanatok alatt játszhatod le saját zenédet a rádiódon anélkül, hogy mókolgatni kéne mindenféle AUX csatlakozót a régi rádióra. Három eszközt próbáltam most ki, amik közül az egyik nem transzmitter, de az elv hasonló, csak ahhoz kell AUX bemenet, viszont mindegyik bluetooth alapú kommunikációra képes a mobiltelefonoddal.
Rögtön az elején felvetődött bennem a kérdés, ha ez ennyire egyszerű cucc, akkor miért nincs beépítve minden telefonba? Korábban a Nokia árult olyan készüléket még az okostelefon mizéria küszöbén, amiben volt FM transmitter, a nevét most nem fogom tudni megmondani, azt sose jegyeztem meg úgy, mint az autókat.

Ha ezt már régen megoldották, akkor ma miért nincs benne pláne egy okostelefonban? A válasz nyilván egyszerű.

Akkor nem lehetne ennyi okosítókütyüt eladni, nyilván bluetooth kapcsolatra képes autórádióból is kevesebb fogyna és a fogyasztó túl jól járna. Nem mellesleg ez a teszt sem született volna meg, nem lenne mit olvasnod, nekem nem lenne munkám, ahogyan ezeket a kütyüket gyártóknak sem, szóval ki van ez találva.
Hirdetés

Mindhárom készülék a Kauffertől érkezett, van egészen egyszerű, kicsit összetettebb és jóval összetettebb, ám a legkisebb nem transzmitter, így először nézzük a két FM adásra képes eszközt. A kisebbik, L alakú csinos, nem túl tolakodó és egészen kompakt méretű. Anyagában pont olyan, mint bármi más, ami Kínából érkezik, de egy ekkora eszköznél ez épp nem zavaró. Van rajta négy gomb, egy kis monokróm kijelző, egy jack csatlakozó, mikrofon, meg egy USB csatlakozó, utóbbin keresztül csak tölteni lehet egy telefont.

A gombok a csatorna változtatásához szükségesek, magad állíthatod be, hogy milyen frekvencián érheted el a transzmittert.

Ugyanarra kell hangolnod az autórádiót is. Következő lépésként a telefonodat kell összehangolnod vele bluetooth-on keresztül, ez is épp csak pár kattintás, hiba nélkül, pillanatok alatt működik, és a telefon meg is jegyzi az eszközt, többet nem lesz ezzel gondod.
Két felhasználásra jók ezek az eszközök, az egyik a telefonálás kéz nélkül, vagyis a fölső gombbal fel is tudod venni a beérkező hívást. Kezdeményezni így nyilván nehéz, de a gomb megnyomásával az utolsó kimenő hívást újra lehet hívni. A hang, amit átvisz az autórádióra, az szinte hibátlan.

Telefonáláskor is tisztán hallani a beszédpartnert, ő már minket kevésbé ért, de nem tragédia a minőség.

Nagy eséllyel azért lehet rossz, mert távol van a mikrofon ilyenkor, zenehallgatásra azonban elég jól használható. Szépen viszi át a hangot, mély tónusokkal is jól bánik, nem szaggat, egyetlen gond vele az alap sistergés, amit akkor is hallani, ha éppen nem szól zene, vagy nem telefonálunk. Ez vélhetően az áramellátása miatt van, ez a része nem teljesen tiszta, de a sistergés függvényben áll a motor fordulatszámával, gázadásra változik. Kibírható, és ez az eszköz még nem is vészes összeg, egy forint híján 4500 forintért egész jó teljesítményt nyújt. Ennél 2000 forinttal magasabb összeget kérnek a nagyobbért, aminél a sistergés szintén megvan.
Telefonására azonban jóval alkalmasabb, ahogy az a kinézetéről is látszik, leginkább erre optimalizálták. Van külön felvevő és hívás bontó kapcsoló, köztük is több a gomb, frekvenciaváltásra, illetve a zenelejátszó kezelésére. Ezen már két USB csatlakozó van, amik egyikére Android, másikra iOs van írva, sok jelentősége nincs, hisz csak töltésre alkalmasak.

Telefonálni ezzel szinte kiválóan lehet, nem csak mi, de a vonal másik végén lévő fél is tökéletesen hall minket.

Zenét kevésbé visz át szépen, mint az olcsóbb eszköz, így ez pont fordított felhasználáshoz ajánlott, vagyis annak jó, aki inkább telefonálásra használná. Mondjuk kapunk hozzá távirányítót, ami aranyos, de ennek leginkább akkor van értelme, ha valaki hátulról szeretné kezelni az eszközt.
A harmadik termék mindegyiknél egyszerűbb, nagyjából akkora, mint egy fél csomag rágó, egyetlen gomb van rajta, egy jack csatlakozó, meg egy micro USB, mivel tölteni kell.

Ez csak bluetooth adatátvitelre képes, okosabb rádiókhoz használható, amin van AUX bemenet.

Az bebizonyosodott, hogy telefonálásra alkalmatlan, a másik fél engem egyáltalán nem hallott a teszt során. Ellenben zenét hallgatni kiváló, mivel saját energiaforrása van, zavar nélkül viszi át a hangot egyenesen a rádióba. Ez lett a kedvencem, de nem azért, mert autóban használnám, sokkal inkább a lakásban, ahonnan régóta hiányolom a bluetooth kapcsolatot a hifiről. Ezzel az alig háromezer forintos kis kütyüvel bármilyen zenelejátszót felokosíthatunk a lakásban. Autós használatra nem feltétlenül választanám a nagy készüléket, sok helyet foglal és a kisebbik transzmitter hívás közbeni hangminősége is használható, így a kompakt méret miatt ez tűnik a legmegfelelőbb autós kiegészítőnek a három közül.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2018.04.03. at 22:26
    Permalink

    Ebben a cikkben több – hogy is mondjam óvatosan – érdekesség van. Egyrészt a bluetooth-nak semmi köze az autók egymás közti kommunikációjához, pont nem arra való, hogy egymástól viszonylag távol lévő dolgok kommunikáljanak. Igaz ez nincs is így leírva, de egymás utáni mondatokból – hozzá nem értő számára – úgy tűnik, mintha az önvezető autók bluetooth-on kommunikálnának egymással (pedig nem). Nekem is van transzmitterem, nem vagyok egy zeneértő, de a gyenge minőség egyértelmű. Ez abból következik, hogy a jel analóg, az adási teljesítmény pedig gyenge. Erős nem lehet, mert azt tiltja a törvény, pontosabban engedélyhez köti (NMHH). Szóval a transzmitternél szinte minden jobb megoldás. Egy USB-vel ellátott, SD kártya olvasásra alkalmas rádió már 10 ezer Ft alatt kapható és akkor sokkal jobb a minőség.

    “Ha ezt már régen megoldották, akkor ma miért nincs benne pláne egy okostelefonban? A válasz nyilván egyszerű. Akkor nem lehetne ennyi okosítókütyüt eladni, nyilván bluetooth kapcsolatra képes autórádióból is kevesebb fogyna és a fogyasztó túl jól járna.”

    Ezzel meg abszolút nem értek egyet. Akkor miért van a telefonban fényképezőgép, videokamera, számológép, zenelejátszó, navigáció, iránytű, hőmérő, NFC olvasó, QR-kód olvasó, stb. Ha ezek mind nem lennének mennyi de mennyi kütyüt el lehetne adni.
    Hogy miért nincs FM transzmitter a telefonokban, azt nem tudom, talán jogi okokból, hiszen minden országban más a szabály a rádió adókra. De ez csak egy tipp.

  • 2018.04.09. at 11:00
    Permalink

    Csatlakoznék az előttem szólóhoz, a transzmitterrel adott zenének nagyon gyenge a minősége.
    Másra nem használt régi 1 gigás SD kártyáról nyomatom a music-ot.

Vélemény, hozzászólás?