Íme Amerika kedvenc autójának története

Az USA kedvenc teherautója egyben a legkedveltebb személyautó is

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Vérbeli teherjárműként indult hódító útjára a Ford F-sorozata, ám a platós járművek az idő múltával kedvelt személyautókká váltak. Miközben megőrizték a hasznonjárműves ersényeiket is. Immár 1948 óta.

Habár nincs kerek évfordulója, mégis most, hogy idén debütált a Ford F-150 tizennegyedik generációja, itt az ideje kicsit körülnézni a múltjában, meglesni az első generációt is, amely 1948-ban gurult az utakra először. Az idő múlásával pedig egyre nagyobb népszerűségre tett szert, hogy aztán napjainkra a legkelendőbb autóvá váljon az USA-ban. Érdekes, hogy nem valami olcsó sportautó nyerte el ezt a címet vagy épp nem egy kompakt „népautó”, sem egy kicsi olcsó járgány. Hanem egy pickup, egy munkagépnek szánt autó. Szerintem jól mutatja ez az emberi gyarlóságot, valahol figyelmeztetés is, hogy felül kellene vizsgálnunk nárcisztikus hajlamainkat. Mert valószínűleg a legtöbb vásárló nem azért veszi, hogy a plató minden négyzetcentijét kihasználja, hogy utánfutót vontasson és a vállalkozásának munkagépeként szolgáljon. A legtöbben valószínűleg azért veszik, mert nagy, menő, tekintélyt parancsoló és nehogy már a szomszéd fűje zöldebb legyen.
Hirdetés
Persze ettől függetlenül az F-150 és nagyobb testvérei mégiscsak munkagépek. A történelem folyamán mindig többféle felépítménnyel kínálták, manapság is széles a skála, hiszen a belépő F-150-től kezdve az F-750 Super Duty-ig terjed a skála, utóbbi már konkrétan egy nagy tehergép, ami akár 1,6 tonnát is képes szállítani. De mikor is kezdődött az a bizonyos történelem? Henry Ford már a Model T-ből is megálmodott, illetve meg is valósított egy pickupot, ám az F-sorozat a második világháború után született 1948-ban.

Történt ugyanis, hogy a háború után rengeteg vidéki család költözött a nagyvárosokba munkát keresni, és vitték magukkal a Ford platósukat is.

A Ford szakemberei ekkor látták meg a lehetőségét egy urbánus pickup gyártásának. Ez lett a Ford F-széria, amelynek első tagját Bonus-Built néven is emlegették. Az első generációt 8 különböző felépítménnyel lehetett megvásárolni F-1-től F-8-ig tartó jelölésekkel). Az 1953-ban bemutatott második generáció hozta el a ma is ismert három számjegyes modellneveket, ám formailag még hasonló maradt az első generációhoz, de figyeltek rá, hogy áramvonalasabbra rajzolják. Szóval maradtak a gömbölyded formák és a kerek fényszórók. Valójában ekkor kezdett igazi személyautóvá alakulni a pickup.

Az F1 helyébe lépő F-100 alapfelszerelésként kínált kartámaszt, napellenzőt és utastéri világítást. Megjelent benne a rádió, a hatékony fűtés, sőt még kétszínű festéssel is lehetett rendelni.

A harmadik generáció tovább nőtt, talán a nagyobb méreteiből adódóan is sokkal inkább teherautós hangulat lengte körbe, na meg eltűntek a gyönyörű sárvédőívek is. Az 1956-tól gyártott pickup 1958-ban kapott ráncfelvarrást, ekkor jelentek meg a dupla kerek fényszórók, amelyekről könnyű felismerni a harmadik generációt. Motorfronton maradtak a hathengeres és a 8 hengeres egységek, viszont nem szabad szó nélkül elmenni az összkerékhajtás mellett, amit extraként kínáltak az autóhoz. A Ford egyébként elsőként készített házon belül összkerékhajtást a pickupjához a detroiti hármak közül
Hirdetés
Igazán nagy változást hozott a negyedik generáció 1961-ben, amelyet alacsonyabbra és hosszabbra terveztek. Megjelent a szervokormány és először bukkant fel a Ranger név is, amely a magas felszereltségű példányokat takarta. A ráncfelvarrás idején új futóművet is kapott a platós, elöl két lengőkarral, a fronthajtású modellekben tekercsrugókkal. Aztán jött 1967-ben az ötödik generáció, ám ugyanarra a platformra épült, amelyre az elődje, igaz megjelent a négyajtós utasfülke. A motorok még mindig hathengeres vagy nyolchengeres példányok, de az évek múltával egyre szélesedett a teljesítményskála.
Hirdetés
A hatodik generáció búcsúzott a kerek lámpáktól, elindult a „kocka korszak”, ami még napjainkban is tart. Persze csak a ráncfelvarrás után, mert az 1973-ban bemutatott generáció is kerek fényszórókat kapott eleinte. Viszont ekkor jelent meg először az F-150 név az F-100 utódjaként. Modernebb motorokkal vértezték fel, illetve elöl már tárcsafékekkel. A ráncfelvarrás után nem csak a fényszórók változtak, ugyanis a FORD felirat is átköltözött a hűtőrácsról a motorháztetőre. A Built Ford Tough szlogen is ekkor született, ami annyit tesz, hogy „Kemény mint a Ford. A szlogent ma is előszeretettel használják az F-széria hirdetéseiben. A hetedik generáció 1979-ben debütált. Teljesen új tervezésű autóként mutatkozott be, 1965 óta ez volt az első igazán új konstrukció. A Ford pickupja egyre inkább kezdett életmód autóvá alakulni, jól mutatja ezt, hogy 17 különféle színben lehetett rendelni, akár kéttónusú fényezéssel is, kedvezve az individualista érzelmeknek. Persze nem feledkeztek meg továbbra sem arról, hogy munkagépként is jól szolgáljon, összesen 150 féle változatot lehetett kialakítani a különböző igényeknek megfelelően. 1986 és 1991 között készült a nyolcadik generáció, amely a pickupok között először kapott alapáron blokkolásgátlót. A motorok persze továbbra is hat- vagy nyolchengeresek lehettek, azonban a karburátort elkezdte leváltani a befecskendező. Ráadásul megjelent a palettán az SVT Lightning, a sportos változat. A 10. generációt 1997-től 2004-ig forgalmazták, a Super Duty név ekkor kezdett elkülönülni, hiszen ezeket többnyire tényleg teherautónak használták. A 11. generáció ismét egy teljesen új fejlesztésként érkezett. Az addigi legmodernebb futóművet kapta. Ez a generáció 2004-ben debütált, ám ekkor már évek óta az F-széria számított a legkelendőbb autónak az USA-ban, persze ehhez hozzájárult az is, hogy egy átlagos személyautóhoz képest sokkal-sokkal több változatban kínálták. A 12. generáció 2009-ben kopogtatott be a piacra, óriási hűtőmaszkkal, ami azóta is védjegye az F-szériának. Az autóbolondok legnagyobb örömére 2010-ben megalkották a Raptor változatot is, amit a Baja versenyautók ihlettek. A 2015-ben bemutatkozó 13. generáció megtartotta a bődületes hűtőmaszkot, ám a lemezek alatt már javában tombolt a downsizing. A 3,7 literes V6-os motort 3,5 literesre csonkították, sőt megjelent egy 2,7 literes változat is. V8-as fronton a 6,2 literest küldték nyugdíjba, és egy ötliteres vette át a helyét. Sőt, az F-150 palettáján először jelent meg a PowerStroke dízel, ami egy V6-os, háromliteres gázolajost takar 250 lóerővel. A 14. generáció pedig nemrég debütált, megtartva a koncepciót, amely egyszerre szabadidő-autóvá és igazi munkagéppé is teheti az F-150-et.
Hirdetés
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Vélemény, hozzászólás?