Lehet az elektromos autókkal vontatni, vagy sem?

Utánajártunk az elektromos autók vontatókapacitásával kapcsolatos mítoszoknak és tévhiteknek

Magas nyomaték és nagy önsúly jellemzi az elektromos autókat, aminek köszönhetően még akár a vontatás királyai is lehetnének. A legtöbbel viszont a gyártó szerint egyáltalán nem lehet vontatni, vagy csak jóval kevesebbet, mint amit várnánk.

Ahogy az elektromos autók népszerűsége nő, úgy nőnek a vásárlói elvárások is. Ennek köszönhetően újabb és újabb kérdések merülnek fel, és egyre furcsább helyzetekben kezdik az emberek az elektromos autókat a belsőégésű motoros társaikkal egy kategóriában mérni: az egyik ilyen kérdéskör a vontatás lehetősége. Emiatt legszívesebben ezt a cikket azzal kezdeném, hogy vonatkoztassunk el bármilyen benzin-dízel-elektromos összehasonlítástól, mert sajnos ez igen rossz irányba terelheti a témát, de ezt így nem írhatom le. Valamilyen mértékű objektív összehasonlításra ugyanis szükség lesz ahhoz, hogy teljes legyen a kép. Ennek tükrében a minimum szükséges adatokra fogok szorítkozni, és azt is csak a műszaki alapok ismerete után. A vásárlói szempontból hasznos információkat viszont még így is nehéz jól átadni. Ha mindösszesen annyit kéne egy mondatban összefoglalnom, hogy miért nem lehet annyit vontatni az elektromossal, mint amennyit egyesek a hasonló kategóriájú benzinesek és dízelek alapján várnának tőlük, akkor jóval könnyebb dolgom lenne: azért, mert az autó nem csak a hajtásláncból áll. Ha csak abból állna, akkor erre a célra csak elektromost érné meg használni.
Hirdetés
Az akadályozó tényező tehát nem az "elektromos", hanem az "autó", ahhoz pedig, hogy ezt megértsük, muszáj legalább a felszínét súrolni néhány technikai részletnek. Aki vontatott már valaha, az tudja: a legfeltűnőbb változás az érzehető motorerő töredékére csökkenése és a jelentősen megnövekvő fogyasztás. Általánosságban elmondható viszont az is, hogy minél nyomatékosabb egy autó és minél nagyobb fordulattartományban erős, annál kevésbé észrevehető ez a változás, és mivel az elektromos autók pont ilyenek, nem ez jelenti az akadályt. A második nagy különbség felismeréséhez már nem biztos hogy elég pár kilométert vontatni, ezt sokszor csak akkor veszik észre a kezdő sofőrök, amikor már problémaként jelentkezik: a megnövekedett súllyal ugyanis a fékhatás és a kezelhetőség is jelentősen romlik, nem csak a motorerő. Ez már inkább az "autó" része a történetnek, a legtöbb jármű ugyanis - üzemanyagtól függetlenül - nincs túlméretezve a fék, a futómű és a karosszériamerevség tekintetében sem. A vontatás tehát olyan egy autónak, mint a városi futárkodás. Van amelyik típus jobban bírja és van amelyik rosszabbul, de igazából semelyiknek sem tesz jót. Egy belsőégésű motoros autón is jelentős extra terheléssel jár a vontatás, a fékeket és a futóműalkatrészeket a normál használathoz képest sokszoros erőhatások érik. Mindez az elektromos autók esetében két különleges tényezővel is kiegészül. Az egyik, hogy az akkucsomagnak köszönhető több száz kilós önsúlytöbblet miatt a futómű és a karosszéria bekötési pontjai üresen is jobban terheltek. Egy benzines Volvo XC40 például lehet "mindössze" 1655 kilós, az elektromos változat viszont legalább 2188 kilót fog nyomni, ami 533 kilogramm különbséget jelent. Ezt egyes gyártók extra erősítésekkel próbálják ellensúlyozni, több-kevesebb sikerrel, általában ettől is függ, hogy engedélyezik-e az autóval a vontatást, és ha igen, akkor milyen súlyhatárig.
Hirdetés
A másik különleges tényező, hogy a legtöbb elektromos autó regeneratív fékezést is használ, melynek során a pedál lenyomásakor először a motor lassítja a járművet, hogy az így keletkező energiát a rendszer visszatölthesse az akkucsomagba. Ez a rendszer viszont a vontatás okozta többletterheléstől meghibásodhat. Ha ki lehet kapcsolni a regeneratív fékezést, akkor sem valószínű, hogy az majd minden problémát megold, hiszen ezeknek a járműveknek az üzemi fékrendszere önmagában sokszor alulméretezett, alapesetben ugyanis a másik lassítórendszerrel együtt működik.
Hirdetés
Ennek ellenére az elektromos autókkal, ha a gyártó nem rendelkezik másként, akkor igenis lehet vontatni! Semminek sincs viszont végtelen vontatási kapacitása, így mindig be kell tartani a gyártói előírásokat, még akkor is, ha "szemre" úgy tűnik, hogy elbírna az autó többet is. Vannak persze üdítő kivételek, a Tesla Model X például vontathat saját fékrendszerrel rendelkező utánfutót egészen 2270 kilóig, de az Audi e-tron és a Mercedes EQC 1800 kilós maximuma is sok mindenre elég. Fontos viszont egyéb szabályok betartása is. Ilyen például a már említett kikapcsolható regeneratív fékezés, ezt minden alkalommal a gyártó utasításai szerint kell beállítani a vontatás megkezdése előtt.
Egy gyakori félelem ebben a kérdéskörben a hatótávcsökkenés, amelyre nem lehet azt mondani, hogy nem valós probléma. Figyelembe kell viszont venni azt is, hogy ez minden más járműre egyaránt vonatkozik. Az Audi például végzett egy ilyen tesztet, egy 1800 kilogrammos trélert húztak el egy e-tronnal az Oklahomai Tulsából Texasba, egészen Austinig. Az autó hatótávja a vártnak megfelelően valamivel a terheletlen hatótáv fele alá csökkent, ám még így is 160 kilométer feletti átlagot teljesített a töltések között. Hogy mit jelent ez a súly egy átlagos belsőégésű motornak, azt én a saját bőrömön kellett, hogy megtapasztaljam. A saját 1,6 literes benzinmotorral szerelt Audi A4 kombimat ugyanis egyszer egy barátom Volkswagen T4 kisbuszának a mentésére kellett használnunk, mert egyszerűen nem volt más elérhető autó, ami hazavontassa. Addig a percig magam sem gondoltam, hogy az a 101 lovas benzinmotor képes bőven 20 liter felett fogyasztani. Ezzel a valós hatótáv 300 kilométer alá csökken, amellyel már egy elektromos autó is felvehetné a versenyt hasonló helyzetben. Valószínű viszont, hogy ezt a súlyt a legtöbb elektromos autó - ahogy a történetben szereplő benzines is - a gyártói előírások szerint csak vontatókötélen vagy fékezett tréleren húzhatja maga után. Akkor tehát, aki akar vontatni, az ne vegyen elektromos autót? A válasz nem ilyen egyszerű. Ha a járművet elsősorban azért vennéd, hogy folyamatosan nagy súlyú trélert, lakókocsit vagy motorcsónakot vontass vele hosszútávon, akkor valószínűleg tényleg nem az elektromos autó lesz a megoldás, hanem valami, amit kimondottan úgy terveztek, hogy minél jobban tűrje az utánfutót. Egy ilyen autó általában nem önhordó karosszériás, hanem alvázas, emellett összkerékhajtással szerelt, és valószínűleg dízelmotor hajtja. Ha viszont a rendszeres használatnak nem része a vontatás, de alkalmanként előfordul, akkor bármi mást vehetsz, ami a gyártói előírás szerint elhúzhatja az adott vontatmányt, ebbe pedig beletartozhat a legtöbb önhordó karosszériás elektromos és benzines autó, vagy akár egy nehéz, erős, mégis kiemelkedő hatótávolságú plug-in hybrid SUV is.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Vélemény, hozzászólás?