Hirdetés

Magasan hordja a farát – Mercedes GLC 220 d Coupé

Mercedes-Benz GLC 220 d 4MATIC Coupé teszt

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Csak a képeken tolakodó, a valóságban épp jó méretű SUV a GLC. Kupé farával mindent elveszít abból, amitől praktikus lehet, viszont ez a divat, aminek maximálisan megfelel.

Méreteit tekintve egyértelműen a BMW X4 ellenfele, bár minden irányban terjedelmesebb néhány centivel, csak magasságban nem

Nagynak tűnik. Kupét faragni egy SUV-ból halott ötletnek tűnt néhány éve, de amit a BMW kitalált az X6-ossal, az kérdés nélkül bejött. Igaz, a Mercedes eléggé megkésve követte a bajorokat, de a GLE Coupé után piacra dobták a kistestvért is, a GLC Coupét. Méreteiben ez épp a BMW X4-et hozza, így a találkozás egy fokkal kellemesebb vele, mint az óriásokkal. Csak a fotókon tűnik nagynak, mivel a nagytesó formai megoldásait és arányait szinte maradéktalanul hozza, viszont nem érezzük azt, hogy egy hegyomlást terelgetünk. Van az a méret, ami már kellemetlen tud lenni, persze van, akinek az a lényeg, hogy messziről észrevegyék. A GLC Coupé pont elég, nem érzek hiányt méretben, már ami az első felét illeti, a B-oszloptól hátrafelé elég korlátozott a hely, a kilátás és a használhatóság is.

A hátsója a lényeg, 8 centivel hosszabb a Coupé a normál GLC-nél. Az „egyen Mercedes kupé lámpák” krómozott szemöldököt kapnak, csinos kis peremben végződik a csapott tetővonal

Még téli kerekei is 19 colosak, tud rázni és alapvetően sportosan kemény hangolású a futómű is. Határozottan lehet terelgetni, akit zavar ez a kis keménység, légrugós futóművel is rendelheti

Elöl bő, hátul szűk. Kérdéses persze, hogy ki mire akarja használni. Felnőtteket a hátsó ülésre száműzni kínzás, gyerekek viszont panaszkodni nem fognak, így a kiscsaládosok jól meglesznek vele. A haverok is kibírják hátul egy darabig, de világkörüli útra nem biztos, hogy vállalkoznának. Elöl remek a helykínálat, az üléspozíció magas, jó a kilátás, még így is jóval a forgalom fölött nézelődhetünk. Mivel a GLC Coupé alapvetően a sportos vonalat követi a Mercinél, így az ülések is valamilyen szinten sportosak és kemény tömésűek, persze így is mérhetetlenül kényelmesek, minden irányban elektromosan állíthatóak. A nagyon drága, nagyon finom és lukacsos bőrhuzatot a Mercedesnél designónak hívják (kis d-vel, o-val a végén), ehhez a csomaghoz tartozik a Jácint piros fényezés is. Előbbi fekete-fehér összeállításával meglehetősen minimalista, ráadásul a fehér részek sajnos hamar koszolódnak, a néhány ezer kilométert futott kocsiban már szürke volt a vezetőülés, elég kényes.

Vaskosak az A-oszlopok, a fekete tetőkárpittal komor a beltér, a platina-fehér bőrkárpit ezen sokat segít, de nagyon kényes, könnyen koszolódik. A matt, erezett középkonzol az egyik legjobb választás, bár erről megoszlanak a vélemények

A kormány fogása persze tökéletes, kiszállásnál följebb húzza magát. Nem csak mutatós, remekül használható a központi kijelző kezelője, sajnos még 24 millióba sem fért bele a kulcs nélküli nyitás és indítás

Anyagaiban kifogásolhatatlan. A középkonzol erezett fekete, fa hatású betétje szerintem a jelenlegi Mercedesekhez az egyik legjobb választás. Ami alumíniumnak tűnik, az az is, a műanyagokhoz is jó hozzáérni, minden jó helyen van, egyedül a vastagkeretes középső kijelző rondít bele a képbe. Ez rontja el az összképet a C-osztály kabrióban is, a frissítésnél illene behúzhatóra váltaniuk, vagy legalább a keretéből visszavenni. A rajta futó rendszer persze villámgyors, az első kudarcba fulladt tapogatás után a középkonzolra helyezett irányítópulttal könnyen kezelhető. A grafikája már kényesebb pont, alapvetően szép, az autó beállításait matatva viszont pixelesre bomlik az animációk bejátszása közben.

Bunkerszerű hátul, a fejtér is kevés, jutott néhány hangszóró ide is a csodásan szóló Burmeister hifiből. A sárga díszfény szerencsére átkapcsolható fehérre, vagy halványkékre

Hirdetés

Mindenhol lukacsos a designo bőrkárpit, ez a megoldás még szellőztetés nélkül is kellemesebb, de jutott ventilátorból az első üléseknek, kapcsolója a díszes hangszóró és az irányítást vezérlő makettülés közé került.

Vezet, ha megküzdünk érte. A fedélzet szép pontja a sportosra vett kormány, valamint a mögötte meredő csőműszerek. A GLC Coupé sokat segít a vezetésben az araszolástól kezdve az autópályás krúzoláson át a parkolásig. 360 fokos kamerái segítségével egy zsepire is képesek vagyunk centi pontosan ráparkolni – ha már a magas far miatt hátrafelé érdemi kilátás nincs – de persze rá is bízhatjuk a feladatot. Az adaptív tempomat aktiválása tanulást igényel, a kormány bal oldalára helyezett bajuszkapcsolót egy dolog, hogy nem látjuk, az viszont rosszabb, hogy egy felfelé kattintásra a sebességlimitert aktiválja, dupla kattintásra kapcsolódik a tempomat. Ha viszont bekapcsolt a limiter, nem váltható át tempomatra, azt először ki kell lőni, majd egy határozottabb felpöccintéssel kapcsolhatjuk a kívánt funkciót. Fura egy megoldás, nem sikerült hozzászoknom, amikor viszont sikerült bekapcsolnom, pihentetnem kellet csak a kezemet a kormányon, a rendszer remekül működik.

Szűken nyílik jó magasra, de motorosan. Ha épp tiszta a kocsi, nincs gond, máskülönben derékig koszosak leszünk, ha pakolni kell. Kereken 500 literes, nem túl magas a használható raktér, de a padló alatt is sok a hely

Nem ugyanaz, mint az E-osztályban, másfél decivel nagyobb, de csak 170 lóerős a GLC Coupé 220 d dízele. A trapéz kipufogóvégek csak díszek, így legalább sosem kormosak

Drága csomagolás. Kicsit visszakanyarodva a parkoláshoz, a hátsó kamerát ügyesen az embléma alá rejtették, így sosem koszos, mindig hallani, ahogy az embléma felnyílik. A kupé Mercedesek csinos egyenfarának viszont ára van. Most nem a GLC Coupé több mint 14 milliós alapárára gondolok, hanem a közel egy méter magasról nyíló csomagtér-fedélre. A nyújtott far miatt 8 centivel hosszabb az alap GLC-nél, így a csomagtartó is hosszú. Ha bármilyen tárgy, akárcsak a közepéig csúszik, kiemeléséhez elkerülhetetlen, hogy ráfeküdjünk a lökhárítóra. Ezáltal nagyjából hasig lehetünk koszosak, ha éppen egy téli autópályázás után szeretnénk megszerezni a csomagokat. Azokból viszont rengeteg fér, annak ellenére, hogy alacsony a csomagtér, a padló alatt még akad hely az apróságoknak.

Van ennél szebb megoldás is kijelzőre, legalább a kerete ne lenne több centi vastag. A tempomat kapcsolója furán működik, a rendszerek viszont annál sokkal jobban. Mögötte a kormány állítópöcke, fölötte az ablaktörlő-index karja, jobb oldalán csak a váltókar

Kikezdhetetlen hajtás. Motorja kicsit csalóka, a 220 d nem ugyanaz, mint amit például az E-osztályban kapunk ezen a néven. A GLC Coupé 2,1 literest, pontosabban 2143 köbcentis 170 lóerős négyhengeres dízelt kap, hosszában beépítve. Korosabb konstrukció, de kiegyensúlyozottan duruzsol, 400 Nm nyomatéka által meglódítani is ügyesen tudja a több mint 1,7 tonnás karosszériát. A 9 fokozatú 9G-TRONIC automataváltóval remek egységet alkot. Finoman vált, hamar fölpakolja a fokozatokat, amiből semmit nem veszünk észre, lefelé is képes ugyanolyan gyorsasággal. Tesztünk alanyát még 4MATIC összkerékhajtással is megspékelték, a tesztfogyasztás tankolás szerint mégsem ment 8 liter fölé, pontosan 7,7 literrel beérte 100 kilométerenként, ennél persze sokszor kevesebbet írt az autó. Csak szőrözés lehet a kötekedés, a GLC Coupé a célközönség számára hozza az elvártat, sőt! A Burmeister hifi nem csak a laikusok számára szól csodásan, a villantós külső szívrabló, akárcsak a belső kinézete és minősége is. Persze 14 milliós alapárral és közel tízmillióval magasabb végösszegért ez már elvárható.

Csinos, a designo csomag Jácint piros fényezése jól áll neki. Kilátás hátrafelé gyakorlatilag nincs, ezt jól kompenzálja a 360 fokos kamerarendszer, a hátsó lencse az embléma alatt bújik, így sosem koszos

Hirdetés

Hozzászólások

  • 2017.10.27. at 23:03
    Permalink

    Így van ahogy írod, én kicsit másképp fogalmaztam, lehet félre érthető volt.
    A SUV egész pontosan: Sport Utility Vehicle, amit én szabad fordításban városi cirkálónak tituláltam.(De nem csak én).A másik megfogalmazása a Suburban utility vehicle, de ugyanarról beszélünk.A felépítése úgy van ahogy írod.Teljesen egyetértek veled!

  • 2017.10.27. at 23:03
    Permalink

    Az SUV (magyar fordításban kb “sport-haszongépjűrmű”) lényege egy személyautós műszaki alapokra épülő nagyobb terepképességű autó, amely a terepjáróhoz képest sokkal jobban vezethető aszfalton, alapból nem akad fenn a járdapadkán, opcionálisan pedig meglehetősen korrekt terepképességekkel ruházható fel.
    A suburban egy olyan köznapi gúnynév, mint a “telekjáró”, illetve van is egy ilyen nevű full size SUV.

    Az X6osnak elég komoly hajtáslánca van, az elektronikus vezérlésű rendszerek igen sokat fejlődtek.

    Az oldscool terepjárók előnye, hogy nem annyira sajnálod a fényezést :).

  • 2017.10.27. at 23:03
    Permalink

    A szerkesztő így írta SUV, ami mint tudjuk “Suburban Vehicle” kvázi városi cirkáló, tehát fel van ugyan ruházva terepjáró képességgel is de nem teljesen arra találták ki.Gondolom ezért lehet összetéveszteni, mert nagyon hasonló tulajdonságokkal bír.Viszont, ha ránéz valaki nem a terepjáró autó jut eszébe szerintem.Akkor a BMW x6 is terepjáró??Ehhez a mercihez nagyon hasonló legalábbis a külseje.Gondolom a kimondott terepjárók azért a SUV tól többet tudnak terepen, gondolok itt a futóműre, hajtásláncra.Nekem speciel ez a fajta kinézetű SUV csak egy öszvér.Azért nem ronda azt hagyjuk meg.

  • 2017.10.27. at 23:03
    Permalink

    Pár hónapja körbeautózott egy (rövid és mesterséges de mindenféle akadályt tartalmazó) tanpályán egy profi terepralis hölgy egy terepcsomagos GLC-vel. Azért elég sok mindent meg lehet vele csinálni, nem tudom mit értesz városi cirkáló alatt, a G Klasse 4x4x2-t ([url]http://autossagok.blog.hu/2016/06/11/carspotting_mercedes_g_klasse_4x4x2[/url]) is városban használják rendszerit, pedig arra teljesen alkalmatlan…

  • 2017.10.27. at 23:03
    Permalink

    Ez számomra a használhatatlan kategória, de tudom a piac ezeket igényli. A gondom az, hogy szinte már nem találok olyan autót, ami megfelelne az igényeimnek. Nincs szükségem komoly terepjáróra, vagy pick upra. Megyek egy évben 30 ezer Km-t autópályán, viszont gyakran fel kell mennem földutakon hegyekre télen-nyáron. Tehát elég egy aránylag magas építésű, jó terepszögekkel rendelkező kocsi fixre zárható, vagy állandó összkerékhajtással és praktikus csomagtartóval. Eddig Toyota RAV4 III volt, van. Sajnos az új már csak aszfaltra jó. Szerintem a következő Subaru Forester lesz, de azon kívül nincs más ötletem. Ezekkel a városi SUV-okkal, crossoverekkel meg már Dunát lehet rekeszteni.

  • 2017.10.27. at 23:03
    Permalink

    Tényleg nem akarok szőrözni, de itt nem terepjáróról van szó, hanem SUV-ról az nem ugyan az.Magyarra fordítva “városi cirkáló” SUburban Vehicle

  • 2017.10.27. at 23:03
    Permalink

    “sajnos még 24 millióba sem fért bele a kulcs nélküli nyitás és indítás ” ja és csak 170 lovas. Ez kész röhej !
    Plusz a gagyi vastag keretes kijelző. Nagy terepjáróm van-lesz, de ilyet biztos nem veszek!

  • 2017.10.27. at 23:03
    Permalink

    Azért egy ilyen relatív kicsi 4 hengeres dízel motorral még nem a környezetszennyezés mintaképe, valami C 63 sokkal alkalmasabb erre szerepre. Ahhoz aztán tényleg dolgozhatnak a fúrótornyok.

  • 2017.10.27. at 23:03
    Permalink

    Igazi pénisznövelő autó – a mérnöki teljesítményt díjazom, de ez a “kategória” amit az X6 elkezdett…a fogyasztói társadalomra épülő hanyatló világ igazi példaképe. Kerüljön sokba és ez látszódjon is rajta – még ha használhatatlan és a környezetet jobban is terheli, mint egy átlagos, praktikusabb autó. 🙁

Vélemény, hozzászólás?