Már a piacon vadásznak a Kia Ceed és XCeed hibridek

Konnektoros és lágy hibrid modellekkel bővült a Ceed és az XCeed palettája

Természetesen a Kiának is lépnie kellett az Európában bevezetett szigorítások hatására, így megszülettek a hálózatról is tölthető Ceed modellek.

Örömteli hír a Kia háza tájáról, hogy a járvány okozta válság sem vetette vissza az eladásokat a tervezettnél jobban. Azonban hiába nyújt széles kínálatot a márka, amellyel képes megfelelni mindenféle vevői igénynek, új szelek fújdogálnak és nem csak a fogyasztói igények alakítják a piacot. Erre válaszul érkeztek a konnektoros hibrid Kia modellek, ám az elektromosítás egyre nagyobb méreteket ölt majd. A dél-koreai márka előzetes várakozásai szerint 2025-re a modellpaletta 60 százalékát valamilyen fajta villanyhajtással értékesítik majd, míg 2030-ra ez a szám már 87 százalékra emelkedik. Szóval egyre több zöld rendszámos Kiát fogunk látni a hazai utakon is, és ha már szóba jött a zöld rendszám… Akkor érdemes megemlíteni, hogy hamarosan változni fog a szabályozás, azt csicsergik a madarak, hogy a teljesítmény alapján kaphatnak majd zöld rendszámot az autók (bár ennek kapcsán többször, többféle pletyka is napvilágot látott már...). Így a Ceed, az XCeed, a Niro és a később érkező Sorento PHEV is nyugodtan várhatja a változást, hiszen nem „izomautók”, valóban a gazdaságos közlekedés igénye hívta őket életre. Habár az áruk elég borsos, de ezt hagyjuk a végére.
Hirdetés

Először nézzük, hogy miféle hajtásláncot is kapnak ezek az autók. Mármint a most már itthon is kapható Ceed és XCeed plug-in hibrid. Pontosabban a Sportswagon név alatt futó kombit kell most a Ceed alatt érteni, hiszen a ferdehátú modellek egyelőre csak lágy hibrid rendszert kapnak.

A konnektoros változatok viszont az 1,6 literes, szívó benzinmotor és egy 44,5 kW teljesítményű villanymotor házasságából született hajtásláncot rejtenek a lemezeik alatt.

Az energiatároláshoz 8,9 kWh-s lítium-polimer akkucsomagot használnak, a rendszer összteljesítménye pedig 141 lóerő, 265 Nm forgatónyomaték mellett. Ez a Ceed Sportswagon esetében 10,8, az XCeed-nél pedig 11 másodperc alatti gyorsulást tesz lehetővé 0-ról 100 km/órára. A hajtáslánchoz hatfokozatú duplakuplungos sebességváltó tartozik, amely manuális kapcsolási lehetőséget is kínál. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy miért nem egy hagyományos e-CVT váltót alkalmaz a Kia. Erre az a válaszuk, hogy a benzinmotor teljesítményének egy részét a villanymotoron keresztül küldik a hajtásba ezzel a megoldással, ami hatásfokcsökkenést eredményez. A duplakuplungos váltó szerintük hatékonyabban működik, hiszen a benzinmotor és az elektromos motor párhuzamosan hajt be rá, így minimális az energiaveszteség. Közel 60 km-es tisztán elektromos hatótávot ígérnek a konnektoros Ceedek, és mindkét modellben megjelenik a Virtual Engine Sound System nevű rendszer, ami lényegében egy gyalogosfigyelmeztető. Jelzőhanggal figyelmezteti a gyalogosokat tisztán elektromos üzemmódban, alacsony sebességnél és tolatáskor is. A rendszer 59 decibellel ad ki hangjelzést, hogy felhívja a gyalogosok figyelmét a közeledő autóra.
Hirdetés
Kívülről egyébként nem sok részlet árulkodik az autók plug-in hibrid mivoltáról. Ha nem lenne a zöld rendszám, akkor a töltőcsatlakozó jelentené a legszembetűnőbb változást a bal első sárvédőn, de a szemfülesek bizony kiszúrhatják a teljesen zárt, gyémántmintával díszített tigrisorr hűtőmaszkot is. A kombikon eco plug-in felirat is megjelenik hátul. Igaz ez nagyon aprócska (az XCeeden nincs). Emellett új, csak a konnektoros hibridekhez elérhető, alapfelszerelésként 16 colos könnyűfém keréktárcsák is járnak az autókhoz, a kombihoz rendelhető 17 colos, a crossoverhez 18 colos méretben is. A Ceed Sportswagon pedig megkapja a GT-line modellek lökhárítóit, amelyekkel alacsonyabb a légellenállása, amellett, hogy sportosabb a megjelenése. Az utastérben töltésjelzőt helyeztek el, amely mutatja, hogy az autó éppen töltődik-e, vagy már teljesen fel is töltődött. A műszerfal tetejére helyezték, így könnyen látható a négy jelzőfény, amelyből kiderül a töltöttség szintje. Alapból mindkét típust 8,0 colos érintőképernyős infotainment rendszerrel szerelik fel, extraként rendelhető a 10,25 colos változat navigációval és a Kia UVO Connect telematics rendszerével. Ez jelzi a töltőállomásokat, információkat nyújt a hajtásláncról, mutatja az akkumulátor töltöttségét és grafikonokat is az aktuális energiafelhasználásról. De ütemezhető vele a töltés is, hogy a csúcsidőn kívüli olcsóbb energiát használja. Természetesen mindkét infotainment rendszer része az Apple CarPlay és az Android Auto.
Hirdetés
Érdekes még a Driver Only légkondi, amely egy új gombbal aktiválható. Gombnyomásra azonnal lezárja az utastér minden szellőzőnyílását, kivéve a vezetőhöz legközelebbieket. Ezzel csökkenti a szellőzőrendszer energiafelhasználását. A hagyományos szellőzőrendszerek működésével szemben a Driver Only nem csak átirányítja a levegőt, hanem a szellőzőventilátort is lekapcsolja.
A kombiban és az XCeedben is a hátsó ülések alatt, a 37 literes benzintartály mellett kapott helyet az akkucsomag. A Ceed Sportswagon plug-in-ként is 437 literes csomagteret kínál, amely 1506 literesre növelhető, míg az XCeed csomagtere alaphelyzetben 291 literes és 1243 literesre növelhető. Ráadásul mindkét autóban külön helyet alakítottak ki a padló alatt a használaton kívüli töltőkábelnek.

Végül, ahogy ígértem az árak: a kombi 10 299 000 forintról indul, de az ősszel startoló 2021-es modellévű árlistán már 10 349 000 forint szerepel. Az XCeednek pedig pont ennyi az idei indulóára, míg a 2021-es árlistán már 10 399 000 forint szerepel.

Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

      • 2020.08.31. at 17:37
        Permalink

        262 kg-al nehezebb mint a benzines, tehát jobban terheli az utat. (ez szimpla fizika)
        Életciklusra vetítve durván környezetszennyezőbb mint egy korszerű benzines. (ezt csak bevallják nagy nehezen, de mivel az autógyárak lesz.rják a bolygót, előbb még jó ég tudja hány százszoros profitot sajtolnak ki a technológiából)
        Súlyadó, ez “költői” volt, de ha igazságosan teljesítmény és tömeg (tömege mindennek van, súlya nem) után kellene adózni, a sok magát környezetvédőnek tartó f.sz besírna.
        Bocs ha nyers voltam.

        • 2020.08.31. at 19:22
          Permalink

          Nem nyers vagy, hanem fogalmatlan.

          A PHEV megengedett össztömege 2030 kg, a 136 lóerős dízelé pedig 1940 kg. A különbség 90 kg. Esetleg a dízelre is külön “súlyadót” vetnél ki?

          A fenti autó átlagfogyasztása a használóknál 3,8 liter (spritmonitor), a 140 lovas benzinesé 7,29. A hibrid csak kombiban létezik, tehát a 7,29 liter még több, ha csak a puttonnyost vizsgálnánk.

          A különbség 200 000 kilométeren 7000 liter benzin, az 17,5 tonna CO2. Ebből hogy sikerült kimatekolnod, hogy a hibrid durván környezetszennyezőbb?

          • 2020.08.31. at 20:22
            Permalink

            Tömeg adat a honlapon keresd meg, legkönnyebb benzines és ez. (könyörgöm saját tömeget nézz!!!)
            Guglizd ki ha nem vágod, ki mi az az életciklus.

          • 2020.09.02. at 21:53
            Permalink

            Nagyon szépen látszik a linkeden, hogy a közúti közlekedés nagyjából hatszor akkora emisszióval jár, mint a légi, vagy vízi. Kitűnően sikerült hülyét csinálnod saját magadból.

        • 2020.08.31. at 20:35
          Permalink

          A saját tömeggel hova megy a kocsi, jóember? Vezető, utasok, csomagok otthon maradnak?
          Én kiszámoltam neked, hogy mennyi CO2 megtakarítás jelentkezik 200e km alatt, nyugodtan fejtsd ki a teljes életciklus elméletedet.

          • 2020.09.01. at 14:59
            Permalink

            Fárasztó vagy és buta.
            Mennyire életszerű, hogy a személygépkocsik max. terheléssel üzemelnek? (segítek a kihasználási mutató valószínű konvergál 1-hez)
            Az új járműveket ledobják az UFO-k, és el is jönnek értük ha lefutották az idejüket?
            A személygépkocsik szennyezése globálban lehet 1-2 %, 1 teherhajó 1 útján kb 100 e autó kibocsátásával szennyez. A repülőket ne is említsük.
            Ne sértődj meg, a te “zöldséged” annyi mint halottnak a beöntés, sőt!

          • 2020.09.04. at 15:58
            Permalink

            Te tényleg h.lye vagy, vagy nem megy a szövegértés.
            Olvasd már el végig, ne csak a képeket nézegesd, ha ez megy.
            Sem a repülés sem a teherhajózás nem szabályozott terület.
            A közlekedés jövőjét nem az elektromos vagy hibrid járművek jelentik, valószínű a hidrogén cella lesz a jövő.

        • 2020.09.01. at 22:24
          Permalink

          Figyi, pupák. Az üres tömeggel egyáltalán nem üzemel az autó, gondolom ez neked is világos.
          Mivel érdemben nem válaszoltál a kérdésre, csak az obligát böszmeséget büffentetted fel a hajókról, nem kéne foglalkozni veled, de azért megteszem.
          A benzines autókat sem az ufók hozzák, együgyű barátom, továbbá elég jelentős szeletet képviselnek a személygépkocsik az üvegházhatású gázok kibocsátásában, nézd csak :
          http://www.europarl.europa.eu/news/en/headlines/society/20190313STO31218/co2-emissions-from-cars-facts-and-figures-infographics

          “1 teherhajó 1 útján kb 100 e autó kibocsátásával szennyez. A repülőket ne is említsük.”
          Melyik szennyezőanyagról beszélsz? Láttad jutyúbon, vagy magadtól vagy ennyire egyszerű?
          A teherhajózás CO2 kibocsátása töredéke a közúti közlekedésének, ezt egy értelmesebb óvodás is tudja, a korszerű repülőgépek pedig 2-3 liter / ülés / 100 km üzemanyag fogyasztással közlekednek.

          Nem a zöldek sötétek, jóember, hanem te. Nem is akármennyire…

  • 2020.08.30. at 15:57
    Permalink

    “azt csicsergik a madarak, hogy a teljesítmény alapján kaphatnak majd zöld rendszámot az autók”
    Akkor a bitangerős Teslak majd nem kapnak zöld rendszámot? 😛
    A zöld rendszámos autók és tulajdonosaik piszkálása, hergelése helyett örülni kellene inkább, hogy egyre többen a kezdetben jóval nagyobb kiadást igénylő elektromos és hibrid modellek mellett döntenek. A kezdeti nagyobb kiadás kompenzálására (beleértve az otthoni töltési lehetőség kialakítását is) kapják a hosszabb távot megtenni képes hibridek – és az elektromosak – a zöld rendszámot annak kedvezményeivel.

  • 2020.09.09. at 20:13
    Permalink

    qq : a linked alapján az üvegház hatású gázok kibocsátási megoszlása 2017-ben:
    – közúti közlekedés : 19,35%
    – légi közlekedés : 3,77 %
    – hajózás: 3,61 %
    – egyéb: 73,27 %.
    Ez alapján — és Te linkelted —- nem nagyon van igazad.

Vélemény, hozzászólás?