Mazda MX-5 rajongó vagy? Na, és ezeket is ismered?

Kalandozás a Mazda MX modellek világában!

Az MX-5 igazi kultusztárggyá vált az évek folyamán. Biztosan jó néhányan kedvelték a korábbi MX-3-at is, illetve most nagy a hírverés a villanyhajtású MX-30 körül. De az MX jelölés mögött akadnak még érdekességek.

Valószínűleg nyugodtan kijelenthető, hogy a Mazda MX-5 a világ egyik legkelendőbb roadstere, ebből adódóan az egyik leghíresebb is, ám az MX betűkombináció legalább egy tucat másik Mazdán is feltűnt már. Legtöbbjük csak a tanulmányautó státuszig jutott és napjainkra feledésbe merült. Emlékezzünk most meg róluk, hiszen maga a márka is 100. életévét tapossa.
Hirdetés
Kezdjük az elején. Melyik volt az első MX jelölésű Mazda? Sokan egyből rávágnánk, hogy az MX-5, ugye? Néhányan talán gyanakodnának, csőbe akarnak-e húzni a kérdéssel, hiszen köztudottan a világ bizonyos pontjain Miata a neve. Való igaz, az első sorozatgyártású MX modell az ötös volt, ám tanulmányautóként többen is megelőzték őt, például az MX-81 Aria, amelynek a neve a bemutatásának évére utal. Az Aria maga volt a megtestesült sci-fi a ’80-as évek hajnalán. Formáját a Bertone stúdió álmodta meg, de nem véletlenül ismerhető fel benne könnyen a 323 F. A koncepcióautót ugyanis a 323 platformjára építették, persze az aktuális generációt vették alapul, de a bukólámpákat átmentették a szériagyártásba is, így az MX-5-re és a negyedik generációs 323-ra is. Az igazán radikális megoldásokat azonban az utastérben tálalták. Négyzet alakú, süllyesztett kormánykerék, TV-képernyővel a közepén. Nevezhetnénk akár a digitális műszeregység és a multifunkciós kormány ősének is. Még mindig az MX-5 előtti korszakban járunk, hiszen az MX-02 tanulmányautót 1983-ban mutatták meg. Ez még mindig távol állt a roadsterektől, hiszen egy ötajtós, áramvonalas „téglalap” volt, hátsókerék-kormányzással és szélvédőre vetített HUD-dal. Ám következett az MX-03, ami már kezdett kupéformát ölteni 1985-ben. Habár az arányai furcsák, a légellenállási együtthatója csupán 0,25 volt. Ezért hiányzik egyébként az utasoldali visszapillantó tükör. Viszont kapott hátsókerék-kormányzást, de még összkerékhajtást is, az orrában pedig háromrotoros Wankel-motor dolgozott 315 lóerővel. Papíron öt másodperces alatt gyorsul 100 km/h-ra és 290 km/h a végsebessége. Utasterét a repülőgépek vezetőfülkéje ihlette, digitális műszerekkel HUD-dal és a különleges kormánykerékkel.
Hirdetés
Még mindig az MX-5 előtt járunk, de tanulmányautók neveiből már sejthetitek, hogy csak egy lépcsőfok választ el tőle. Bizony, az MX-04, ami akár már tekinthető az MX-5 előfutárjának is. Bár formailag nem fedezhetsz fel rajta túl sok hasonlóságot, a klasszikus roadster arányok már látszanak rajta. Az MX-04 különlegessége azonban a variálhatósága. Akarom mondani az átalakíthatósága. Ugyanis a néhány üvegszálas kasztnielem cseréjével egy teljesen más karakterű autót lehetett belőle alkotni. Mintha csak legózna az ember. Lényegében zárt kupéból egy buggy formáját ölthette magára, és vica versa.
Hirdetés
Következett az MX-5, de róla most nem szeretnék túl sokat értekezni. Az autórajongók valószínűleg töviről hegyire ismerik már megszületésének sztoriját. Akinek viszont üres folt még a történet, kattintson ide! Nézzük inkább a kevésbé ismert MX-3-at, amelyet az 1991-es Genfi Autószalonon mutattak be, és ez bizony már sorozatban is gyártott modell volt. A rövid életű, négyüléses kupét 1991 és 1998 között gyártották, alapját a Mazda 323 szolgáltatta. A soros négyhengeres motorok mellett létezett belőle egy V6-os motorral felvértezett vasgyúró is. Kicsit korábban, 1987-től szerepelt a palettán az MX-6, ami már a középkategóriában vadászott vásárlókat, két generáción át. Az elsőt még a 80-as évek kocka stílusában rajzolták, a második már mutatósabb, de 1997-ben nyugdíjazták. Az 1990-es évek egyik legütősebb MX modellje azonban az R01-es. Amint meglátod a képet, tudod, hogy mit takar az R. Igen, a racing, tehát a versenyzés szóból ered, hiszen az MXR-01 a C csoportos sportautó bajnokságban vitézkedett 1992-ben. Miután első japán gyártóként a Mazda megnyerte a Le Mans-i 24 órás versenyt a Wankel-Motoros 787B-vel. Azonban az FIA – mily meglepő – rögvest betiltotta a forgótárcsás megoldásokat. Így a Mazda kénytelen-kelletlen új motor után kellett nézzen. A Judd portékáját választották, méghozzá az F1-be szánt V10-es erőforrást. Illetve a TWR segítségét is igénybe vették, akik korábban a Jaguar sportautó programján dolgoztak. Ám a bajnokság elvérzett, így az MXR-01 is kérészéletű lett. A 21. században újra szaporodni kezdtek az MX névvel fémjelzett tanulmányautók. Az MX-Sports Tourer 2001-ben érkezett, megmutatva, hogy az egyterűek is lehetnek izgalmas formavilágúak. Őt követte 2004-ben az MX-Flexa még mindig az MPV vonalon, tolóajtókkal. Sorozatgyártásban a Mazda5 bizonyította, hogy tényleg lehet izgalmas egyterűt gyártani, kár hogy elsöpörte a kategóriát a SUV-láz. Egyterűs vonalon érdemes megemlíteni az MX-Sport Runabout tanulmányautót, ami a Mazda2, alias Demio előfutára volt 2002-ben, egy évvel később pedig az MX-Sportif a Mazda3 vonalait vetítette előre. Egy kis öszvérként az MX-MicroSport 2004-ben debütált a Detroiti Autószalonon, ám a márka jövőjének szempontjából sokkal fontosabb volt az MX-Crossport. Ami nem más, mint a CX-7 előfutára, tehát a stílusos Mazda szabadidő-autók előhírnöke. A SUV-mániát azóta is gyönyörű modellekkel lovagolja meg a Mazda, az MX-30 képében már villanyhajtással is.
Hirdetés
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2020.05.23. at 22:17
    Permalink

    Bertone nem volt szívbajos ha egy rókáról 4-5 bőrt kellett lehúzni… 🙂 Pár hónapja elhozták a Rétromobile-ra a régi Bertone gyűjtemény pár izgalmas darabját (http://egzostive.com/bertone-retromobile-2020/), köztük a Volvo Tundrát, amiből sosem lett Volvo, viszont több ajtóval és kevesebb bukólámpával Citroen BX, előtte pedig látom a Mazdának is szállítottak belőle egy koncepciót…

    Amúgy mai szemmel már sokkal kevésbé jön le az a félelmetes formai innováció amit egy-két japán gyártó összehozott 89-95 között. Az Mx3 abban a méretben egy nagyon szuper formaterv volt, és az ESP előtti időkben azért a 323 elsőkerekes platformja nem volt rossz választás…

    De az egész paletta, Xedos 6 és 9, a kisszériás kupék (Mx3, Mx5, Mx6,), senki sem gondolta hogy falnak mennek pár éven belül ilyen remek autókkal…

Vélemény, hozzászólás?