Bizony, ez is egy MX, méghozzá a 02
Valószínűleg nyugodtan kijelenthető, hogy a
Mazda MX-5 a világ egyik legkelendőbb roadstere, ebből adódóan az egyik leghíresebb is, ám az MX betűkombináció legalább egy tucat másik Mazdán is feltűnt már. Legtöbbjük csak a tanulmányautó státuszig jutott és napjainkra feledésbe merült. Emlékezzünk most meg róluk, hiszen maga a márka is 100. életévét tapossa.
Az MX-5 mellett számos érdekes tanulmányautó is MX néven futott
Kezdjük az elején. Melyik volt az első MX jelölésű Mazda? Sokan egyből rávágnánk, hogy az MX-5, ugye? Néhányan talán gyanakodnának, csőbe akarnak-e húzni a kérdéssel, hiszen köztudottan a világ bizonyos pontjain Miata a neve. Való igaz, az első sorozatgyártású MX modell az ötös volt, ám tanulmányautóként többen is megelőzték őt, például az MX-81 Aria, amelynek a neve a bemutatásának évére utal. Az Aria maga volt a megtestesült sci-fi a ’80-as évek hajnalán. Formáját a Bertone stúdió álmodta meg, de nem véletlenül ismerhető fel benne könnyen a 323 F. A koncepcióautót ugyanis a 323 platformjára építették, persze az aktuális generációt vették alapul, de a bukólámpákat átmentették a szériagyártásba is, így az MX-5-re és a negyedik generációs 323-ra is. Az igazán radikális megoldásokat azonban az utastérben tálalták. Négyzet alakú, süllyesztett kormánykerék, TV-képernyővel a közepén. Nevezhetnénk akár a digitális műszeregység és a multifunkciós kormány ősének is.
A 80-as évek elején igazi űrhajónak számított az MX-81 Aria
Még mindig az MX-5 előtti korszakban járunk, hiszen az MX-02 tanulmányautót 1983-ban mutatták meg. Ez még mindig távol állt a roadsterektől, hiszen egy ötajtós, áramvonalas „téglalap” volt, hátsókerék-kormányzással és szélvédőre vetített HUD-dal. Ám következett az MX-03, ami már kezdett kupéformát ölteni 1985-ben. Habár az arányai furcsák, a légellenállási együtthatója csupán 0,25 volt. Ezért hiányzik egyébként az utasoldali visszapillantó tükör. Viszont kapott hátsókerék-kormányzást, de még összkerékhajtást is, az orrában pedig háromrotoros Wankel-motor dolgozott 315 lóerővel. Papíron öt másodperces alatt gyorsul 100 km/h-ra és 290 km/h a végsebessége. Utasterét a repülőgépek vezetőfülkéje ihlette, digitális műszerekkel HUD-dal és a különleges kormánykerékkel.
Az MX-02 után a 03 következett, már kétajtós kupéféleségként
Még mindig az MX-5 előtt járunk, de tanulmányautók neveiből már sejthetitek, hogy csak egy lépcsőfok választ el tőle. Bizony, az MX-04, ami akár már tekinthető az MX-5 előfutárjának is. Bár formailag nem fedezhetsz fel rajta túl sok hasonlóságot, a klasszikus roadster arányok már látszanak rajta. Az MX-04 különlegessége azonban a variálhatósága. Akarom mondani az átalakíthatósága. Ugyanis a néhány üvegszálas kasztnielem cseréjével egy teljesen más karakterű autót lehetett belőle alkotni. Mintha csak legózna az ember. Lényegében zárt kupéból egy buggy formáját ölthette magára, és vica versa.
2 in 1. Az MX-04 két autó egyben
Következett az MX-5, de róla most nem szeretnék túl sokat értekezni. Az autórajongók valószínűleg töviről hegyire ismerik már megszületésének sztoriját. Akinek viszont üres folt még a történet, kattintson ide!
Az MX-5-höz nem kell hozzáfűznöm semmit, ugye?
Nézzük inkább a kevésbé ismert MX-3-at, amelyet az 1991-es Genfi Autószalonon mutattak be, és ez bizony már sorozatban is gyártott modell volt. A rövid életű, négyüléses kupét 1991 és 1998 között gyártották, alapját a Mazda 323 szolgáltatta. A soros négyhengeres motorok mellett létezett belőle egy V6-os motorral felvértezett vasgyúró is. Kicsit korábban, 1987-től szerepelt a palettán az MX-6, ami már a középkategóriában vadászott vásárlókat, két generáción át. Az elsőt még a 80-as évek kocka stílusában rajzolták, a második már mutatósabb, de 1997-ben nyugdíjazták.
Bárcsak hosszabb életű lett volna mindkét MX kupé
Az 1990-es évek egyik legütősebb MX modellje azonban az R01-es. Amint meglátod a képet, tudod, hogy mit takar az R. Igen, a racing, tehát a versenyzés szóból ered, hiszen az MXR-01 a C csoportos sportautó bajnokságban vitézkedett 1992-ben. Miután első japán gyártóként a Mazda megnyerte a Le Mans-i 24 órás versenyt a Wankel-Motoros 787B-vel. Azonban az FIA – mily meglepő – rögvest betiltotta a forgótárcsás megoldásokat. Így a Mazda kénytelen-kelletlen új motor után kellett nézzen. A Judd portékáját választották, méghozzá az F1-be szánt V10-es erőforrást. Illetve a TWR segítségét is igénybe vették, akik korábban a Jaguar sportautó programján dolgoztak. Ám a bajnokság elvérzett, így az MXR-01 is kérészéletű lett.
A 787B Wankel-motorja után hagyományos, szívó V10-est kapott a Mazda sportautó prototípusa
A 21. században újra szaporodni kezdtek az MX névvel fémjelzett tanulmányautók. Az MX-Sports Tourer 2001-ben érkezett, megmutatva, hogy az egyterűek is lehetnek izgalmas formavilágúak. Őt követte 2004-ben az MX-Flexa még mindig az MPV vonalon, tolóajtókkal. Sorozatgyártásban a Mazda5 bizonyította, hogy tényleg lehet izgalmas egyterűt gyártani, kár hogy elsöpörte a kategóriát a SUV-láz.
Az MX-Sports Tourer egymással szemben nyíló ajtókat kapott, a Flexa már tolóajtót
Egyterűs vonalon érdemes megemlíteni az MX-Sport Runabout tanulmányautót, ami a Mazda2, alias Demio előfutára volt 2002-ben, egy évvel később pedig az MX-Sportif a Mazda3 vonalait vetítette előre. Egy kis öszvérként az MX-MicroSport 2004-ben debütált a Detroiti Autószalonon, ám a márka jövőjének szempontjából sokkal fontosabb volt az MX-Crossport. Ami nem más, mint a CX-7 előfutára, tehát a stílusos Mazda szabadidő-autók előhírnöke. A SUV-mániát azóta is gyönyörű modellekkel lovagolja meg a Mazda, az MX-30 képében már villanyhajtással is.
A CX-7 előfutára is MX-ként mutatkozott be
Több sorozatgyártású modell is MX-ként kezdte
Bertone nem volt szívbajos ha egy rókáról 4-5 bőrt kellett lehúzni… 🙂 Pár hónapja elhozták a Rétromobile-ra a régi Bertone gyűjtemény pár izgalmas darabját (http://egzostive.com/bertone-retromobile-2020/), köztük a Volvo Tundrát, amiből sosem lett Volvo, viszont több ajtóval és kevesebb bukólámpával Citroen BX, előtte pedig látom a Mazdának is szállítottak belőle egy koncepciót…
Amúgy mai szemmel már sokkal kevésbé jön le az a félelmetes formai innováció amit egy-két japán gyártó összehozott 89-95 között. Az Mx3 abban a méretben egy nagyon szuper formaterv volt, és az ESP előtti időkben azért a 323 elsőkerekes platformja nem volt rossz választás…
De az egész paletta, Xedos 6 és 9, a kisszériás kupék (Mx3, Mx5, Mx6,), senki sem gondolta hogy falnak mennek pár éven belül ilyen remek autókkal…
Úúú tényleg a Xedosok, de szerettem őket ! 🙂
Az Augsburg melletti Mazda múzeumban van sok érdekes (http://egzostive.com/mazda-classic-museum-en/ ), ők amúgy a márciusi Retro Classicon is kiállítottak, és ha megtartják valszeg a Techno Classicán is.
Nagyon sok minden lett oda a tavaszi nyári időszakban, pl a belga Autoworld múzeum tervezett egy Skoda kiállítást de törölték (a Skoda amúgy a Retromobile-ra igen dögös standdal készült, pl egy 55ös Le Mans-i versenyautóval http://egzostive.com/retromobile2020-brands-pt2-vw-psa-renault/ , szóval volt muníciójuk), és a Mazda évfordulójára is szerveztek valamit, de októberre nehéz tervezni…
És ha már Mazda kupék, azért érdemes megemlíteni a korszak zászlóvivő kupéját az RX7-est (hazai piacon volt egy Euonos Cosmo).