Mit érdemel az, aki balesetet idéz elő?

Megtörtént eset: közúti veszélyeztetésből totálkár

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Érdekes történet: a károsult maga határozhatta meg, hogy milyen jóvátételt kér attól, aki autójának totálkárosra törését okozta. Nem volt anyagias.

Egy májusi péntek este volt, nem idén, még tavaly - kezdi a történetet Rita, akiről már előzetesen megtudtam, hogy mediációs, közvetítői eljárás keretében rendeztette az autóbalesetéről szóló büntetőeljárást. Hogy mi is az, hogy miért is választotta ezt a megoldást, arról később lesz szó, nézzük azonban előbb magát a balesetet! Rita már igen későn, este 10 körül tartott hazafelé budapesti munkahelyéről Százhalombattára, az érdi csomópontnál hajtott fel a gyér forgalmú M6-os autópályára. Hosszú, belátható felhajtóról van szó, bele is nézett a tükörbe, messziről látott egy autót, biztos volt benne, hogy az elé gond nélkül be tud sorolni, hiszen ott még az autópályán is csupán 100 km/óra a megengedett tempó, Skoda Fabiájával pedig rutinosan 80 km/óra fölé gyorsított már a felhajtón. Érzésre gond nélkül be is sorolt, majd észrevette, hogy a felhajtáskor távolról érkező autó mellé érve dudált, villogott. Később lemaradt, Rita mögé hajtott, utána megint mellé, ismét jött a dudálás, villogás, végül rágyorsított és a belső sávban lehagyta őt. Rita nem nagyon foglalkozott az üggyel, remélte, hogy elmegy, de nem így lett. Az autó hirtelen Rita sávjába tért át és egyből befékezett. Rita is így tett, de közben önkéntelenül jobbra rántotta a kormányt, majd gyorsan vissza, hogy nehogy leszaladjon az útról. Ez pedig elegendő volt a 100 km/óra körüli tempóval haladó Fabiának, hogy kacsázni kezdjen. Végül több pördülés után a belső szalagkorlátnak csapódott, majd visszapattanva az autópálya közepén állt meg. Az autón nemigen maradt ép elem, de a nem túlzottan nagy tempót mutatja, hogy a légzsákok nem nyíltak ki, s Rita is sérülésmentesen, csak apróbb zúzódásokkal szállt ki.
Az első sokk után már néhány férfi állt autója mellett, kérdezték, hogy nincs-e rosszul. Rita pedig azt, hogy hol van, aki miatt ő elrántotta a kormányt. Az egyik férfi bevallotta, hogy ő volt az, de megbánást egyáltalán nem mutatott, érvelése szerint „ő csak visszaadta”, hogy Rita a felhajtáskor őt is lassításra kényszerítette. Itt rögtön feltehető lett volna a kérdés, hogy akkor ő mennyivel érkezett, Ritában viszont az fogalmazódott meg inkább, hogy akkor ez a válasz? Többen is rendőröket hívtak, akik viszonylag gyorsan ki is értek. A sofőrök együttesen zúdították rá a helyszínelőkre saját érvelésüket. A rutinos rendőrök ezért elszeparálták, majd egyesével, felváltva hallgatták ki őket. Az első helyszínelőnek tett vallomás alapján egyértelműen kirajzolódott, hogy az autópályán haladó, saját maga a felhajtó autó, azaz Rita által (a kétsávos autópályán egyedül haladva) indokolatlan fékezésre késztetést vélő, majd „megleckéztető” autós közúti veszélyeztetést követett el. A második vallomásnál már maga is feltette a kérdést „Akkor inkább mondjam azt, hogy átszaladt előttem egy macska?”, a rendőrök természetesen nem ezt, hanem az igaz vallomást javasolták. A baleset résztvevői végül éjjel 2-kor, az írásbeli vallomástétel után távozhattak az Érdi Rendőrkapitányság Diósdi Rendőrőrséről.
Mi számít közúti veszélyeztetésnek, mi jár érte?
Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A büntetése az alábbiak:
  1. a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
  2. b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
  3. c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
  4. d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

(A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 234. § alapján)
Rita számára igazából a baleset csak a kezdete volt az ahhoz kapcsolódó kálváriának, a másik autós ugyanis később visszavonta vallomását, s nem ismerte el felelősségét. Mindez azt eredményezte, hogy a baleset után fél évvel sem volt rendezve még a totálkárosra tört, ugyan céges, de az eset lezárásáig nem pótolt autó biztosítása. Az eljárás alatt a jogosítványát hivatásos sofőrként munkaeszközként használó másik fél sem örülhetett, vezetői engedélyét bevonták, másik munkakörbe került, kevesebb pénzt kapott, s még az a veszély is a feje felett lebegett, hogy a lejáró jogosítvány-kategóriák miatt kénytelen lesz belőlük teljesen újravizsgázni. Ügyvédre is jócskán költött, hiszen a szembesítésre már annak kíséretében ment, s vallotta, hogy ő bizony nem követett el veszélyeztetést. Végül kérvényezte az ügy közvetítői eljárással kezelését. Ennek részleteit a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 221/A. § szabályozza. Fontos, hogy az ügy közvetítői eljárásra utalásának a büntetőeljárás alatt egy alkalommal van helye. Nem akadálya az ügy közvetítői eljárásra utalásának, ha a gyanúsított a bűncselekménnyel okozott kárt részben vagy egészben már önként megtérítette - erről mondjuk itt egyáltalán nem volt szó. A közvetítői eljárás célja, hogy a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartását elősegítse. Miként azt a jogszabály írja, a közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy a gyanúsított és a sértett között – a gyanúsított tevékeny megbánását megalapozó – megállapodás jöjjön létre.
Bár az ügy Rita számára kevesebb rizikót tartogatott, mint a másik félnek, a mihamarabbi lezárás érdekében elfogadta a közvetítői, mediációs eljárást. Mint mondja, neki nem az volt a célja, hogy a másik fél bűnhődjön, hanem az, hogy lássa be, hülyeséget csinált - akkor sem lehet valakit a közúton rendszabályozni, ha az esetleg fékezésre, irányváltásra kényszerítette. De tegyük hozzá, ha a megengedett tempóval ment volna a másik fél, akkor vélhetően arra sem lett volna szükség. A Rita autójának összetörését és nem csak a közlekedés biztonságát, hanem Rita életét is veszélyeztető fél végül elismerte vétkességét, bocsánatot kért. Rita jóvátételt, kártérítést is kérhetett volna, ám azon túl nem lépett fel semmilyen saját igénnyel, mint amit a biztosító amúgy is megfizetett. Az autóban, illetve a szalagkorlátban keletkezett kár rendezésre került a vétkes fél kgfb-je által.
Hirdetés

Rita összeírhatta volna a számára okozott extra kiadásokat, buszjegyeket, s kérhette volna azok megtérítését. Ezzel azonban nem élt, kicsinyesnek tartotta volna, helyette arra kérte a vétkes felet (elsőként!) - a biztonságos közlekedésen túl, hogy támogassa az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottságát, hiszen esetéből ő csak egy konklúziót szeretne, a biztonságos közlekedés fontosságára való figyelemfelhívást. Rita kérésére a balesetet kiváltó sofőr (bagatell) 50 000 forinttal támogatta a gyalogosok és a gyerekek közlekedésbiztonságát szolgáló, Biztonságos közlekedés gyerekszemmel rajzpályázat díjait. Csak remélni tudjuk, hogy a jövőben valóban átértékeli a biztonságos közlekedés fontosságát a vétkes sofőr. Bár az ügyben voltak érdekes lépései, a jóság csírája megvolt benne, hiszen a baleset helyszínét legalább nem hagyta el. Bár Rita teljes mértékben nem lett a közvetítői eljárás híve, túl merevnek érezte azt, még mindig bízik abban, hogy így jobb hatást ért el a közlekedésbiztonság érdekében, mint bármilyen más módon. Meggyőződése, hogy a közvetítői eljárások minél szélesebb körű használatával azok egyre eredményesebbek lehetnek, és azok az elkövetett bűncselekményre tekintettel speciálisabb szankcionálási lehetőséget tartogatnak magukban a szigorú és kötött büntetőjogi szankciók helyett, továbbá több esetben hozhatnak a sértettek számára büntetőeljárásuk lezárásaként olyan eredményt, amely ténylegesen számukra biztosít jóvátételt az elkövető részéről. Ügye lezárásával, a biztosítói térítéssel pedig új cégautót is kapott. Remélhetőleg jó fajta gumikkal, amiket mindenkinek ugyanúgy javaslunk, mint az óvatos vezetést és vészesetre persze minél több, vezetéstechnikai tréninggel jól fejleszthető rutint.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2017.10.28. at 18:24
    Permalink

    Beszéljetek már meg egy találkozót legyetek szívesek és játszátok le élesben, ne itt osszátok egymást, mert én nem vagyok rá kíváncsi, lehet más sem.

  • 2017.10.28. at 18:24
    Permalink

    Mindig lesznek ilyen önjelölt igazságosztók az utakon sajnos, én is jártam már így csak az a helyzet ettől szolidabb volt.
    beállt elém és mutogatott, hogy lassabban menjek , mert túlléptem a megengedettet, ami ebben az esetben 60km volt, én kicsit többel mentem.Hozzátéve kettőnkön kívül kóbor kutya nem volt az úton.Erősen gondolkodtam én is mitévő legyek ,mert felháborított az eset.Lényege a fent említett helyzetnek, azt írja a szerkesztő, hogy mellé ment, tehát megnézte kivel van dolga, nehogy 4-5 vastag karú kopasszal szemétkedjen, mert Ő húzta volna a rövidebbet alighanem.Azt meg nem kockáztatta volna.Egyetértek az alább írtakkal, hogy is kell közlekedni autópályán.Németországban külön oktatják az autópálya közlekedést.Aki párszor már járt arrafelé tapasztalhatta mennyire kulturáltan oldják meg pl. a le/fel hajtást.
    Ott egy ilyen fa…kalap mit csinálna? Egyetértek az ilyenekkel szemben alkalmazott súlyos büntetéssel.
    Már csak alkalmazni kellene, de mikor lesz?Magyarországon még mindig “balkáni” a közlekedési morál, de vannak hála ISTEN-nek biztató jelek.A sok “Fittipaldi”-nak megjöhetne már az esze.

  • 2017.10.28. at 18:24
    Permalink

    Ez akkor sem ilyen egyszerű. Nem születik mindenki autóversenyzőnek. Vannak olyanok aki jól vezetnek, meg akik kevésbé. Aki ezt nem képes felfogni, az se üljön autóba. Persze néha tényleg rohadt bosszantó dolog amikor valaki annyira béna, és akadályozza a forgalmat. Szóval a másik oldalon sem ártana néha némi önértékelés, hogy ezt észrevegye az illető, ezzel is egyetértek. De attól ez van sajnos, ilyen a közlekedés az az egész dolog a velejárója. De bármennyi hülye is van az utakon, nem kell letolni senkit sem és veszélyeztetni.
    (Mellesleg nem vagyok abban biztos, ha ezek a vezetni nem olyan jól tudó emberek kerékpárra ülnek azzal a közlekedésnek olyan jót tennének….)

  • 2017.10.28. at 18:24
    Permalink

    Én sem küldeném tréningre, mert még jogosítványt sem adnék neki. Aki nem tud vezetni, az közlekedjen kerékpárral. A balesetet okozó faszinak szintén nem adnék jogosítványt, csak akkor ha átment a pszichológiai vizsgán. Idegbetegek ugyanis ne vegyenek részt a közlekedésben.

  • 2017.10.28. at 18:24
    Permalink

    Ezt hívják balesetnek, amikor nem szándékosan, de valami történik. A másik meg a szándékos veszélyeztetés, esetleg emberölés. Nem lehet mindenkinek autóversenyzői képessége és rutinja. Ezt el kell fogadni, és ezért nem kell bunkó módjára letolni másokat az úton, mert sosem lehet tudni mi történik. Épp elég váratlan dolog tud megesni az ilyen helyzetek nélkül is amiből baj lehet. Én iszonyatosan büntetném az ilyen viselkedést. A nálunk fejlettebb országokban egyébként már felismerték ezt a dolgot, és már a követési távolság nem betartása pl egy igen súlyos bűnnek számít.

  • 2017.10.28. at 18:24
    Permalink

    Senkinek sincs joga a másik közlekedésben résztvevőt leckéztetni! Ha látjuk, hogy valaki az autópályára szeretne felhajtani akkor átmegyünk a belső sávba és hagyjuk, hogy felhajthasson biztonságban. ( főleg ha a megengedett sebességnél gyorsabban megyünk) De az is elgondolkoztató rutintalanságra vall, hogy 80-100-as tempónál, fékezésnél ennyire elveszítsem az uralmamat az autó felett. Az ilyen mit csinálna akkor, ha autópálya tempónál valami le esik egy autóról? Vagy egy defekt miatt hirtelen irányt váltó autó elé keveredik? A balesetet okozó személynek elvenném egy pár évre a jogosítványát, a balesetet szenvedőt elküldeném egy vezetési tréningre, és megnézném az autó gumijának állapotát is!

  • 2017.10.28. at 18:24
    Permalink

    Szegény Rita remélhetőleg az esetből kifolyólag megtanulja, hogy nem rángatjuk a kormányt, mert annak súlyos következményi lehetnek, mint a példa is mutatja.
    Ez természetesen nem menti fel azt a befékező bunkót. Az ilyeneket ki kéne vonni egy jó időre a forgalomból.

  • 2017.10.28. at 18:24
    Permalink

    Az ilyen barommal nem kellene jótékonykodni, el kellene venni a jogsiját a francba és elküldeni közmunkásnak egy idôre.
    Nem tudom mi a bánatot gondol az ilyen, leckéztet, büntet mert esetleg a gázról el kellett vennie a lábát egy pillanatra vagy sávot kellett váltania. Rohadt nagy szerencséje volt a fickónak, mert ennyibôl ühettek volna négyen is a kocsiban és egy kamion eltrafálhatta volna ôket pörgés közben és ott is maradhattak volna, nem rajta múlott. Ô mindent megtett hogy baleset legyen, és nem figyelmetlenségbôl hanem teljesen szándékosan.

  • 2017.10.28. at 18:24
    Permalink

    Egy normális ember, ha azt látja, hogy egy autó, az autópályára készül felhajtani, a belső sávba sorolással elősegíti azt és nem játszik önjelölt igazságosztót és nem veszélyezteti, mások testi épségét.

  • 2017.10.28. at 18:24
    Permalink

    Véleményem szerint a közúti veszélyeztetést itthon igen olcsón mérik. Sokkal sokkal durvábban kellene büntetni. Az, hogy valaki autóval öl vagy fegyverrel igazából szerintem egy és ugyanaz a dolog ha szándékosan teszi azt. És a sok traffipax helyett inkább ezt a sok önjelölt barmot kellene a “szervnek” eltakarítania, kivonnia a társadalomból, akik nem képesek normálisan viselkedni a közutakon. Sokkal több balesetet és sérülést lehetne megelőzni vele mint a háromlábúval. Mert ugye a traffipax mesét ezzel a demagóg hülyeséggel adják el nekünk.

  • 2017.10.28. at 18:24
    Permalink

    Elég érdekes a cikk története. Nekem is tavaly szeptemberben volt egy nem teljesen hasonló, de balesetem.
    Ott szintén munkából tartottam hazafele egy aszfaltozott mellékúton a XII. kerületben (Magas út), ahol az ott lakó idősebb hölgy fellocsolta az aszfalt utat (elég meredek útszakasz) amin Én a motorkerékpárommal elcsúsztam az alig 15-20 kilóméteres sebességemmel, én kb. 5-6 métert csúsztam az oldalamon, zúzódásokkal megúsztam, de ami a motoromat illeti az a lejtőn lecsúszvra szinte rommá tört. Azonnal rendőrt hívtam, hogy fel szeretném jelenteni a hölgyet, de az intézkedő rendőr csak annyit kérdezett, hogy azt meg hogyan???? A legrosszabba, hogy az intézkedés alatt beszéltek a hölgyel, de semmilyen adatát nem vették fel, sőt nekem küldtek egy 15 000 ft os csekk, miszerint Én nem az útviszonyoknak megfelelően vezettem. Se ügyvéddel, se senkivel nem lehett kinyomoztatni a hölgy adatait, mivel a cím ahova a rendőröket kihívtam a földhivatali rendszerben nem is létezik. Ez az akció nekem 350 000 ft ba került. Ha lehetne tenni valamit akkor még ma is meg tenném, hogy valami féle kártérítéshez juthassak.

Vélemény, hozzászólás?