Nagyágyúk – Mercedes S 400 d vs. BMW 750Ld

Melyik szól nagyobbat? Az S-osztály, vagy a 7-es BMW?

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Ezen a szinten már nem egyszerű megtalálni a különbséget két autó között. Két valódi luxusautó áll most egymással szemben, technológiában és méretben azonosak, de vajon lehet különbséget tenni?

Halandóként különbséget tenni két luxusautó között nem épp a legegyszerűbb feladat, hiszen bárhová nézünk, bármit próbálunk bennük, az lenyűgöző és káprázatos, már csak az is, hogy ilyen funkciókat egyáltalán megtalálunk egy autóban. A valódi nagyautó kategória két impozáns tagjához volt szerencsénk, és igen, jól mutatott volna mellettük még egy új Audi A8 is, ám annak épp a teszt alatt tartották a hazai bemutatóját, ahogy a Lexus LS sem volt még itthon. A két alany tehát a 7-es BMW és az S-osztályos Mercedes, amik közül a Mercedes épp most frissült, a BMW-hez pedig megérkezett egy új hajtáskombináció. Lássuk is először, mi a különbség a motortérben.

Stílusban nagy a különbség, presztízsértékük is más, áruk viszont egészen hasonló. Technológiában is hasonló a két modell, ahogy méretben és helykínálatban is

BMW 750Ld vs. Mercedes S 400 d - méretek
Hosszúság [mm] Szélesség [mm] Magasság [mm] Tengelytáv [mm] Csomagtér [l]
BMW 750Ld 5238 1902 1479 3210 515
Mercedes-Benz S 400 d L 5255 1899 1494 3165 510

Motor.

Érdekes módon a Mercedes visszatér a régi hagyományokhoz és megoldásokhoz és a BMW-hez hasonlóan soros hathengeres motorokkal pakolják meg az autóikat. A friss S-osztályban mutatkozott be a vadonatúj dízel az S 350 d-ben és az S 400 d-ben, nálunk utóbbi, az erősebbik járt, ez 340 lóerős és 700 Nm nyomatékot teljesít. Itt a BMW fölényben van, hiszen az 50d 400 lóerős és 760 Nm nyomatékú és az összetétele is valamivel bonyolultabb a Mercedesnél, hiszen itt már négy darab turbó dolgozik azért, hogy a lehető legszélesebb tartományban használhassuk ki a motor erejét. Érdekes módon még így is a Mercedes hathengeres dízelénél érkezik hamarabb a nyomaték, már 1200-as fordulattól használhatjuk mind a 700 Nm-t, míg a bajor limuzin „csak” 2000-től adja le a teljesítményét.

Ezt a különbséget valójában nehéz érzékelni, hiszen mindkét autó remekül megindul és tör előre, mint két dízelmozdony.

Az is igaz mindkét motorra, hogy rendkívül csöndesek, de az igazán vájt fülűek észrevehetik, hogy a BMW hajszálnyit hangosabb, ami akár a sportos karakternek is betudható. Mindkét motor rendkívül kiegyensúlyozott, kis túlzással megáll rajtuk az érme élére állítva, fogyasztásuk pedig remek, 8,5 l/100 kilométer könnyedén hozható velük vegyes használatban.

Frissebb generációjú, de azonos típusú Pirelliken kaptuk őket, a BMW ügyetlenebb volt a rántópadon, a Merci majdnem kéz nélkül is megoldotta, hamar betapadt. Plusz a Merci megcsúszásnál ütközés előtt a fülünket is védi

Hajtás.

A kifinomult dízelmotorokhoz mindkét esetben csak automata váltó van, a BMW-nél 8, míg a Mercedesnél 9 fokozattal. Előbbi hagyományos, míg utóbbi duplakuplungos szerkezet, de a fokozatok közti váltás sebességében a BMW ZF váltója sem marad el. Mindkettő észrevétlenül teszi a dolgát, talán csak a Mercedesnél vehető észre némi késlekedés az előre és hátramenet közti váltásban. Már nincs választó kar, mindkét autó esetében elektronikus kapcsolót használhatunk, ám az S-nél az ablaktörlő bajuszkapcsolójának helyén találjuk, ami elsőre furcsa, pár nap használat után viszont bármi más autóban ablaktörlés az első mozzanat, annyira természetes és kézreálló megoldás a Mercié. A BMW-nél alapáras az xDrive összkerékhajtás, a Mercedesnél feláras az állandó összkerékhajtást jelentő 4Matic. Mozgásukban egészen különböző így a két autó, a BMW alapvetően hátsókerekes viselkedést mutat, könnyű megcsúsztatni a farát, míg vetélytársát még akarva is nehéz. Mivel ez már nem a játékautó kategória, így ez a Mercedes javára írható, csúszós úton, havon, jégen biztosabban indul el, ám a félig műgyantás, félig aszfaltos felületű elindulásnál szinte fej-fej mellett értek célba.

340 lóerő a Mercedes, 400 a BMW. Hathengeres dízel mindkettő, dinamikájuk hasonló, menni nagyon tudnak fogyasztásuk viszont választható, mindkettőből ez lehet az arany középút

BMW 750Ld vs. Mercedes S 400 d - adatok
BMW 750Ld Mercedes-Benz S 400 d L
Emissziós norma Euro 6
Hengerűrtartalom [cm3] 2993 2925
Hengerek/szelepek száma 6/24
Váltófajta/-fokozat automata/8 automata/9
Teljesítmény [LE (1/min)] 400 (4400) 340 (3600-4000)
Nyomaték [Nm (1/min)] 760 (2000-3000) 700 (1200-3200)
Gyorsulás 0-100 km/h 4,7 5,2
Végsebesség [km/h] 250 250
Fogyasztás - vegyes [l/100 km] 5,9 5,7
CO2-kibocsátás [g/km] 154 150
Saját tömeg [kg] 2055 2075
Megengedett össztömeg [kg] 2670 2800
Alapár [Ft] 36 333 000 30 770 830
A tesztautó ára [Ft] 55 510 200 51 581 050

Biztonság.

Minden márka a legnagyobb autójában használja fel először legfrissebb fejlesztéseit, és ez a két márkánál maximálisan igaz. A radaros távolságtartós tempomat mellé aktív, sávkövető kormányzás társul mindkét esetben, a dugóban araszolást maguktól intézik, és ezen a szinten ilyenkor még a kormányhoz sem kell érnünk. Magasabb tempónál csak 15-20 másodpercnyi kéz nélküli krúzolást engednek. A BMW sávtartója biztosabbnak tűnt a teszteken, és az sem elhanyagolható, hogy indexeléskor lekapcsolja, hogy sávot válthassunk, mint valami jutalom azért, hogy indexeltünk. A Mercedes ezzel szemben indexeléskor is tovább tartaná a sávban az autót, így erőszakkal kell sávot váltanunk.

Mindkét autó képes vész esetén lassítani nagy tempóról, alacsony tempónál pedig állóra is fékez.

Van éjjellátónk, ami a Mercedes esetében egy extraérzékeny kamera fekete-fehér képét jelenti, amit a műszeregységre vetít, míg a BMW-é valódi hőkamera, ami korom sötétben is rendkívül hatékony, ellenben az iDrive kijelzőjén kapjuk a képet, nem magunk előtt. Az S-osztály, ahogy az E-is, védi a fülünket is ütközéskor, ezt a funkciót már a rántópadon próbáltuk. Megcsúszáskor egy hangos, üveg törésre hasonlító hangot játszik be a hifirendszer egy-két másodpercig, amire a dobhártyánk összerándul, ezzel valódi balesetkor kisebb a fülkárosodás esélye.

Elegánsabb a Merci belső, a BMW kicsit túlgondolt, de egyaránt jó anyagokból készültek

A Merciben az ülésről is nyílik lábtámasz, egyaránt van tévé, rendelhető masszázs, szellőztetés és fűtés is az ülésekbe

Menettulajdonság.

A 7-est mindig is szerettük sportosságáért, az S-osztályt pedig kimértségéért, így nem kérdés, melyik számban ki a győztes. Ha hátul ül a fontos személy, akkor Mercedesszel kell szállítanunk, az S-osztály mozgása kimért, kiegyensúlyozott és kényelmes.

Ugyan az S 400 d-hez nem érhető el a Magic Body Control, így is olyan, mintha előre tudná, mi fog történni.

Kanyarban alig dől, a nehéz kormányzásnak hála hirtelen mozdulatokat sem tehet a sofőr. Furcsa módon pont a 7-es kormányzása a könnyedebb, az S-ből átülve már-már zavaróan könnyű tekerni a volánt Sport módban is. Ezzel ideges mozdulatok idézhetőek elő, amibe az egész karosszéria belemozdul, miközben ringatózik a légrugókon. Az állítható keménységű lengéscsillapítás mindkettőnél lehetséges, ahogy a szintbeállítás is, de Sportban a BMW még így is többet dől, ami szintén a rántópadon mutatkozott meg. Míg a Mercedesben alig érezhető a mozgás, addig a BMW-nél zavaróan sokat dől a részben karbonból készült karosszéria és így a mozgása is nehezebben fogható fel, hangyányit később tudunk biztos mozdulattal ellenkormányozni. Nem egetverő, csupán észrevehető különbségek ezek, hiszen mindkét autó rendkívül biztosan és kényelmesen fut az úton.

A dupla üvegtető mindkét modellné elérhető, ám csak a Mercedesé tud gombnyomásra elkékülni

Hirdetés

Az S-osztály kijelzőjének kezelőszerve jól használható, igazodik a menürendszerhez, a kivitelezés precíz, ahogy mindenen, ami fémnek tűnik, az abból is készült

Kényelem.

Első és hátsó sorról itt külön érdemes beszélni, annak ellenére, hogy sofőrös autók, az első két ülés is pazar, sőt. A BMW elöl olyat tud, amit más márka modellje még nem, ez pedig a gesztusvezérlés, amire ugyan szükség nincs, de ezen a szinten ilyennel könnyű kábítani a vevőkört. Kormányfűtés, ülésszellőztetés és -fűtés mindkét esetben van (a Merciben hátulról kimaradt), a 7-es ezt még kiegészíti az ajtó és a középső könyöklő fűtésével is.

Igencsak fényűző hozzáállás, de ilyen autóknál már fontos a masszírozás minősége is.

A BMW-ben az ülőlap is masszíroz, míg a Mercedesben csak a hátlap, de az is mindennél hatékonyabban, így ez inkább előny, mint hátrány. Az anyagok természetesen fenségesek, ami fémnek látszik, az az is, de a Mercedes új kormánya a precíz kivitelezésével és finoman kidolgozott gombjaival fölényesen felülmúlja a BMW-t. A két műszerfali kijelzőt is irányíthatjuk innen két egyszerű érintőpad segítségével. Hátul nem egységes a két tesztalany, mivel a BMW az elnökibb négyüléses kivitelben érkezett. Mindkét modellbe rendelhető a lehajtható jobb első ülés, amely funkció a BMW-nél egyetlen gombnyomásra elérhető, míg a Mercedesnél nyomva kell tartanunk a gombot, miközben egyre nehezebben érjük el azt. Hátrány a BMW-nél, hogy ilyenkor a jobb első ülésben nem lehet masszírozás, illetve lehajtott állapotban mindkét autóban teljesen kitakarja a jobb oldali tükröt a vezető látóterében. Mindenképp fontos a kényelemnél említeni a zajkomfortot, ugyanis mindkét autó rendkívül csöndes, motor és egyéb mechanikai zajoktól mentés, a dupla üvegezésnek köszönhetően minimális szélzaj hallható csupán odabent.

Puha fejpárnák, elektromos ülésmozgatás és masszázsfunkcó várja utasait a 7-es fedélzetén

Rendkívül finom anyagokat használnak mindkét esetben, a 7-es Individual felszereltségénél még az ajtók zsebeinek fenekét is borítják a nemes anyagokkal

Technológia.

A kijelzők, érintőpanelek és mutogatás korát éljük, de utóbbi, mint már említettem csak a BMW-ben van jelen. A digitális műszeregység viszont mindkettőben, ám a BMW egyelőre olyan szintű megoldást nem mutatott, mint a Mercedes, vagy éppen az Audi. Az S-osztálynál nemcsak a 12,3 colos kijelző stílusát lehet változtatni, de számtalan különböző tartalmat is megjeleníthetünk rajta, így akár részlegesen a navigációt is. A középső kijelzőt mindkét esetben egy középkonzoli tekerővel, illetve érintőpaddal kezelhetjük, amit a BMW-nél egybeépítettek. Az iDrive továbbra is egyértelműen kezelhető, ám a menürendszer sok helyen kusza és ennyi funkciónál már mélyre kell ásnunk pár beállításért. Ugyanakkor érdekes például, hogy az ülés gombjait tapogatva megjeleníti és mutatja, hogy éppen melyik részét készülünk állítani. A Mercedes menüjének tekerőjét itt olyan funkcióval egészítették ki, ami az aktuális menü pontjai számának megfelelően alakítja a tekerhetőséget, egyszerűen mondva, nem lehet körbetekerni, csak addig, amíg az aktuális menü tart. Az összes színárnyalatot képesek előadni a hangulatfények, a hifirendszer mindkét esetben fantasztikus, a Mercedesnél még a plafonra is jutott hangszóró.

Az S külön érdekessége az elektrokromatikus napfénytető, ami egy gombnyomásra elkékül.

Fedélzeti hűtő, televízió, minden ablakra jutó napfényroló, motoros ajtóbehúzás és természetesen motoros csomagtérnyitás egyaránt elérhető hozzájuk, érintőkijelzős okoskulcs viszont csak a BMW-hez. A LED ezen a szinten már alap elvárás a fényszórótechnikában a BMW-nél extraként már lézertechnológiás, elképesztő fényerejű fényszórókat kaphatunk.

A Mercedes új kormánya funkcionálisabb, mint előtte, precíz fém kapcsolók és érintőpadok borítják. A BMW gombjai is fémből készülnek, ám a precizitás kisebb mértékben mondható rá, a minőségbeli különbség persze nüansznyi

A lakkozott fa helyett elegánsabb és kellemesebb a szemnek a matt, nyers hatású fabetét, a BMW-nél amúgy is több a csillogás

A két bálna közötti különbség elenyésző és a választás közöttük is csupán stílus és ízlés kérdése. Az árképzés itt már nem lehet meghatározó, hiszen közel azonos, ám a BMW hangyányit gazdagabb felszereltségével a tesztautó 55,5 millió forintos árcédulával érkezett, míg a Mercedes arányosan alacsonyabb, 51,5 millióssal. A BMW főleg ebben a színben mutatósabb, mégis a Mercedest nézték meg többen hiszen jellegzetesebb és meghatározóbb modell a szegmensben. Míg a BMW-t jó eséllyel olyanok veszik, akik szeretnek vezetni és kihasználni az erejét, addig a Mercedesnél jóval érdekesebb lehet, hogy ki ül a hátsó ülésen. Egyaránt kényelmesek, egyaránt fényűzőek, a Mercedes kiegyensúlyozottabb és leheletnyit precízebb, a BMW férfiasabb, erőfitogtatásra tökéletes modell, ami technológiai újításaival több érdekességet mutat, mint a Mercedes. Egy liga, mégis más pályán játszanak, és mindketten tökéletesen teszik a dolgukat.

Nem meglepő, hogy kimértségével és presztízsértékével a Mercedes a politikusok kedvence, ahogy az sem, hogy a 7-es hátsó ülésén jóval kevesebben ülnek majd, mint az elsőkön.

Külsőre is kimértebb és egyszerűbb az S-osztály, látszólag a BMW többet mutat, mégis nagyobb tiszteletet parancsol a Mercedes. Vezetni mindkettőt egyaránt jó, kényelmesek is, és kellő mennyiségű technológiai attrakciót sorakoztatnak fel, áruk is egészen hasonló

Műszaki adatok
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

    • 2017.12.31. at 15:36
      Permalink

      Aki kicsit is konyít a dolgokhoz, az tudja, hogy az LS már jó ideje elkapta a tökét. És az nem indok, hogy “hogy néz már ki” meg hasonlók, mert az egyrészt szubjektív, másrészt meg nem attól lesz egy autó jó vagy rossz, hogy milyen a design-ja. A Prius a valaha készült egyik legjobb autó, és sokak szerint egyben a legcsúnyább is.

    • 2017.12.31. at 23:07
      Permalink

      Tudjuk, hogy már a legelső LS nagyon meglepte a Mercit, és rájuk is ijesztett. De hiába jobb, ha egyszer jóval később kezdték a műfajt. A múlt a németek adu-ásza.

      A VW Amarok pl. nyilván nem fogja eladásokban az életben sem beérni a Hiluxot, a Kia Cee’d se a Golfot és a Giulia se a BMW 3-ast. De a népszerűségük mellett azért az eminenseknek vannak gyenge pontjai, amit a riválisok észrevesznek és a saját modelljüket már ezt kijavítva tervezik meg. Csak ez az eladási számokban nem feltétlenül köszön vissza.

Vélemény, hozzászólás?